Gergely János, az ELTE tanszékvezetője, emeritus professzor, Széchenyi-díjas akadémikus volt. 1925. december 13-án született Karcagon, ahol gyerekkorát is töltötte. A második világháború alatt, a német megszállás idején zsidó származása miatt el kellett hagynia otthonát. Először Budapestre ment, majd visszatért Karcagra, később pedig Kenderesre. Családjának és gyermekkori barátainak nagy részét a holokauszt borzalmaiban elveszítette. A háború után tanulmányait a fővárosban fejezte be, és ott folytatta munkásságát. Az irányításával meginduló kutatásoknak köszönhetően a 20. századi magyar immunológia nemzetközileg is kiemelkedő eredményeket ért el, valamint nevéhez fűződik a hazai immunológiaoktatás elindítása. Ez a cikk születésének századik évfordulója alkalmából készült, életművének megemlékezésére. Érettségijét a Karcagi Nagykun Református Gimnáziumban szerezte 1943-ban. A numerus clausus miatt tanulmányait csak 1945-ben…
Olvass tovább!A tudomány és művészet keresztezése
Dr. Szekeres Júlia emlékezetére
Hallgatói terek helyzete
Hallgatók özönlenek át az épületeken, tanteremről tanteremre sodorja őket a Neptun. Előadásra járnak, gyakorlatokat látogatnak, laborokban keresik az élet titkát. A pörgős egyetemista lét azonban felvet egy egyszerű, mégis sokatmondó kérdést: mit csinálnak két órájuk között? Beülnek a büfébe? A terem előtt várakoznak? Vagy kint, a B épület előtt próbálnak egyszerre friss levegőt és motivációt gyűjteni? Az egyetemnek azonban nem csupán tudást kell átadnia, és diplomát a kezünkbe adnia. Feladata az is, hogy olyan környezetet biztosítson, amely támogatja a tanulást, a kikapcsolódást és a közösségi életet. A megfelelő tanulási tér jobb eredményeket és egészségesebb mentális állapotot teremt, ezért minden…
Olvass tovább!Darwin és a remekmű
Interjú az ELTE TTK HÖK elnökével a gólyatábor szervezéséről
IMPROVment-a beugró segítség
A berlini fal
November hónapja egészen sok történelmi esemény dátumát idézheti fel annak, aki tényleg emlékszik a középiskolában tanultakra. Egy ezek közül a berlini fal lebontása, amely a hidegháború végét jelképezte egész Európa számára. A Berlint kettészelő betonfal 1961-től 1989. november 9-ig állt sértetlenül, elválasztva a Német Demokratikus Köztársaságot (NDK) és a Német Szövetségi Köztársaságot (NSZK). Az NDK területén épült, 155 km hosszan, és teljesen körülvette Nyugat-Berlint. A fal két oldala két külön politikai berendezkedést és háborús állapotot rejtett maga mögött. A nyugati oldal, az NSZK területe, francia, brit és amerikai fennhatóság…
Olvass tovább!Határ a csillagos ég
Az USA nemcsak történelmet írt, hanem egy évek óta zajló, feszült űrversenyben is győzelmet aratott a Szovjetunió felett. A Holdra szállás nemcsak technikai bravúr volt, hanem a hidegháborús rivalizálás egyik legnagyobb presztízsgyőzelme is. Sokan úgy tartják, hogy: a politikai verseny nélkül talán még évtizedekig várni kellett volna erre az „ugrásra”. Az emberiség ekkor még alig több mint egy évtizede lépett be az űrkorszakba. 1957. október 4-én a Szovjetunió fellőtte az első mesterséges holdat, a Szputnyikot, ezzel megkezdődött az űrkutatás kora. Moszkva és Washington egyaránt felismerte, hogy a világűr meghódítása nemcsak…
Olvass tovább!2025 Nobel-díjasai
Mint minden ősszel, a Svéd Tudományos Akadémia idén is kiosztotta a Nobel-díjakat fiziológiai és orvostudományi-, fizikai-, kémiai-, irodalmi-, közgazdasági-, illetve Nobel-békedíj kategóriákban. Az idei díjosztásra október 6. és 13. között került sor. Az első napon, október 6-án a fiziológiai és orvostudományi díjat osztották ki, melyet Mary E. Brunkow amerikai molekuláris biológus és immunológus, Fred Ramsdell amerikai immunológus és Shimon Sakaguchi japán immunológus kaptak meg „a perifériás immunológiai tolerancia terén elért felfedezéseikért”. Közös munkájuk során főként a szabályozó T-sejtekkel foglalkoztak: ezen sejtek megakadályozzák, hogy más immunsejtek az a szervezet ellen forduljonak.…
Olvass tovább!