Evolúcióképes mesterséges intelligencia 

Hamarosan megjelenhetnek azok a mesterségesintelligencia-rendszerek, amelyek már nemcsak tanulni, hanem a darwini elvek mentén evolválódni is képesek. Magyar kutatók figyelmeztetése szerint az eAI (evolúcióképes mesterséges intelligencia) már jóval az emberszintű intelligencia elérése előtt is öntörvényűen eltérhet a kijelölt céloktól, veszélyeztetve az emberiség erőforrásait. Mivel ezek a rendszerek a biológiai evolúciónál is gyorsabb fejlődésre képesek, a szakértők szerint a gépi önreprodukció feletti szigorú, központosított ellenőrzés az egyetlen módja a kontroll elvesztésének megakadályozására. Ha nem cselekszünk időben, egy olyan új evolúciós korszak küszöbére érhetünk, ahol a technológia végleg uralma alá hajthatja az embert.   Az eAI tehát azt jelenti, hogy a mesterséges intelligencia (MI) képes önmaga másolására, variációk létrehozására,…

Olvass tovább!

Az immunológia világnapja 

„Az immunológia nem csak a gyógyításról, hanem a megelőzésről és a társadalom egészének védelméről szól” – olvashattuk a Magyar Orvosok Szakszervezete kiírását az idei immunológia világnapján.  Az immunológia világnapját minden évben április 29-én tartjuk. A világnapot 2004-ben az Európai Immunológiai Társaságok Szövetsége kezdeményezte elsőként, majd ehhez kapcsolódóan az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felvetésére április 23-tól 29-ig az immunológia hetét ünnepeljük. Ezeken a napokon világszerte konferenciák, előadások és továbbképzések kerülnek megrendezésre, valamint pályázatok indulnak és díjakat adnak át.  A világnap célja, hogy felhívja a társadalom figyelmét az immunbetegségek megelőzésének fontosságára, és ösztönözzön minket az immunrendszer egészségének megőrzésére. Láthatóvá teszi továbbá az…

Olvass tovább!

A Föld világnapja 

„Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?” – teszi fel mindannyiunknak a kérdést a Föld napja mozgalom egyik jelmondata.  Napjainkban egyre több szó esik a környezetünk védelméről és annak válságáról, mégis, a legtöbb felmerülő probléma sokunk számára túl távolinak, nagynak és megfoghatatlannak tűnik ahhoz, hogy egymagunk bármit tehessünk ellene. Hajlamosak vagyunk porszemként gondolni magunkra ebben a hatalmas világban, cseppként az óceánban, aki már nem oszt, nem szoroz az emberiség egészének tevékenységeihez képest.  A Föld világnapja, melyet minden évben április 22-én ünnepelünk, arra hivatott, hogy ezeket a kételyeket eloszlassa. Ösztönöz minket arra, hogy higgyünk a változás lehetőségében, és abban, hogy mi is…

Olvass tovább!

A Halogatás Neurobiológiája 

Minden ELTE-s hallgató ismerheti az érzést: holnap reggel vizsga, de ahelyett, hogy a Maxwell-egyenleteket vagy a sejtosztódás fázisait magolnád, hajnali kettőkor azon kapod magad, hogy a hangyák társadalmi hierachiájáról szóló dokumentumfilmet nézed, vagy épp harmadszor takarítod ki a szobát és rendezed át a polcot.   A bűntudat maró, a stressz az egekben, te pedig felteszed a kérdést: „Tényleg ennyire lusta vagyok?”. A jó hír az, hogy a neurobiológia szerint nem vagy lusta. Csak épp egy több millió éves polgárháború zajlik a koponyádban, ahol a józan eszed vesztésre áll egy impulzív hüllővel szemben.   A halogatás nem lustaság, hanem egy érzelmi szabályozási zavar. Az agyadban ekkor…

Olvass tovább!

Az Endometriózis Tudatosság Világhónapja 

Az endometriózis egy gyakran „láthatatlan betegségnek” nevezett állapot, amely világszerte minden tizedik nőt érint. Ez egy összetett, krónikus nőgyógyászati kórkép, amely nemcsak fizikai fájdalmat, hanem jelentős lelki és életminőségbeli nehézségeket is okoz.   Mi is ez pontosan?  Az endometriózis során a méh belső nyálkahártyájához (endometrium) hasonló szövet jelenik meg a méhen kívül. Leggyakrabban a kismedencében, a petefészkeken vagy a hashártyán található meg, de ritka esetekben távolabbi szerveket (pl. tüdő) is érinthet. A fő gondot az okozza, hogy ez a méhen kívüli szövet ugyanúgy reagál a hormonális változásokra, mint a méhnyálkahártya, vagyis a ciklus során megvastagszik, majd vérezni kezd. Mivel ez a vér nem tud távozni a szervezetből, gyulladást, hegesedést…

Olvass tovább!

XIV. GEM Matematikaverseny 

A Gazdaságelemzők és -matematikusok Diákszervezete (GEM) idén is megrendezi országos matematikaversenyét, immár XIV. alkalommal. A verseny célja, hogy izgalmas, gondolkodtató feladatokon keresztül adjon lehetőséget az egyetemi hallgatóknak matematikai tudásuk összemérésére. A versenyen legfeljebb 3 fős csapatok indulhatnak, és két kategóriában mérhetik össze tudásukat: az egyikben az elsőéves hallgatók, a másikban a felsőbb évesek versenyeznek. A feladatok nyílt végűek, így nemcsak a végeredmény, hanem a részletes gondolatmenet és indoklás is kiemelt szerepet kap.  A feladatsorok összeállításában egyetemi oktatók is közreműködnek, és a feladatok széles spektrumot fednek le: szerepelnek köztük klasszikus logikai és kombinatorikai problémák, geometriai és optimalizálási feladatok, valamint az egyetemi tananyaghoz kapcsolódó kérdések is, például analízis, lineáris algebra, valószínűségszámítás és akár operációkutatás témaköréből. A hangsúly nem a rutinszerű számolásokon, hanem az ötletes megközelítésen és a mélyebb megértésen van.  Helyszín: Budapesti Corvinus Egyetem, C épület 5–6. előadó  Időpont: 2026. április 15. (szerda) 17:20  A verseny összdíjazása 900 000 Ft, az NN RAS Kft. támogatásának köszönhetően.  Jelentkezés:  https://forms.gle/ZRsS2u5XRMASUMxWA (Jelentkezési határidő: 2026. április 12. 23:59)  A verseny során bármilyen írásos segédeszköz és számológép használható, azonban külső segítség igénybevétele nem megengedett.  További információk az eseményben érhetők el:  https://shorturl.at/lRRtp

Olvass tovább!

Bolyai és Eötvös konferencia, nem csak szakkolisoknak 

Az ELTE gondozásában több szakkollégium is működik. Az ide felvett hallgatók elmélyíthetik tudásukat a szakterületüket érintő kérdésekben, de más őket érdeklő témákban is új ismereteket szerezhetnek. A szakkollégiumokban általában több karról vannak hallgatók, így a kapcsolatépítés is garantált. A TTK-sok a Bolyai Kollégium és az Eötvös József Collegium közül választhatnak. Míg a Bolyain a TTK és az IK osztozik, addig az Eötvösben a TTK, az IK, a TÁTK, a BTK, a GTK hallgatóival lehet találkozni. Minden szakkollégium szokott rendezni saját konferenciát, nincs ez másképp a fent megnevezett 2 TTK-s szakkoliban sem.  A Bolyai és az Eötvös konferencia nagymúltú események, melyeket minden évben tavasszal, március-április környékén szoktak megszervezni. A konferenciák időpontjának kiválasztásakor igyekeznek figyelembe venni…

Olvass tovább!

Radikális gondolatok nők napjára 

Rengeteg szkeptikus kérdés felmerülhet valakiben, ha egy picit is belegondol a nők napjába. Egyáltalán nem groteszk, hogy az emberi faj egyik nemét külön meg kell „ünnepelni” csokival és virágcsokrokkal? Hirtelen egy napra mindenkinek (ez esetben a cisz hetero férfiaknak) eszébe jut, hogy vegyen egy doboz leárazott Raffaellót női kollégáinak, elmotyogjon egy „boldog nőnapot” a közeli női ismerőseinek, és el van intézve. Egyesek még talán felhördülnek azon, hogy miért nincs férfiak napja (de van, november 19.).  Még mielőtt égő fáklyákkal és vasvillákkal letámadna a kedves Olvasó, elmondom, miről szól ez a cikk. Nem férfiellenes lázadást akarok szítani, nem is…

Olvass tovább!

A mesterséges intelligencia a meteorológiában 

Napjainkban a mindennapi élet számára elengedhetetlen a várható időjárás ismerete. Amikor időjárás-előrejelzésről beszélünk, valójában arra teszünk kísérletet, hogy egy adott területre és időtávra vonatkozóan megbecsüljük a légkör jövőbeli állapotát, számszerűsítve különböző időjárási elemeket (pl. mennyire lesz meleg, vagy várható-e csapadék).   A modern meteorológia alapja a légkör pillanatnyi állapotának ismerete. A numerikus (számszerű) előrejelzés úttörője a magyar származású Neumann János az 1950-es években fektette le a számítógépes modellezés alapjait. A módszer lényege –amely Bjerknes és Richardson elméletére épül–, hogy a légkört rácspontokra osztják, és ezeken a pontokon fizikai egyenletekkel számítják ki a változásokat. Bár…

Olvass tovább!

Nők és lányok a tudományban világnapja 

Minden évben február 11-én ünnepeljük a nők és lányok a tudományban világnapját. A világnap 2015-ben az ENSZ Közgyűlésének határozatával jött létre, amelynek megvalósításában az UNESCO és az UN-Women is közreműködik.   A tudomány világában a fenntartható fejlődés szempontjából elengedhetetlen, hogy a társadalom maga mögött hagyja a nemek közötti megkülönböztetést. Ezt a célt hivatott szolgálni és tudatosítani a világnap, valamint az ahhoz kötődő rendezvény- és konferenciasorozatok. Az ENSZ rendezvényén többek között a tagállamok képviselői, feltörekvő és elismert tudósok, az UNESCO tudományos hálózatainak és tanszékeinek képviselői, újságírók és diákok vesznek részt.  Magyarországon a Magyar Tudományos Akadémia is egyre aktívabban foglalkozik a témával. Emellett fontos megemlíteni a közel két évtizede létrehozott Nők a Tudományban Egyesületet (NaTE), amely azon dolgozik, hogy a tudományos…

Olvass tovább!