Kategória: TTT

Konferenciák TTK-sok számára!

Főszerkesztő

XXVII. Bolyai Konferencia   A Bolyai Kollégium által szervezett multidiszciplináris ismeretterjesztő konferenciára, minden kar hallgatóját szívesen látjuk, akik bármilyen tudományos témából előadhatnak.   Időpont: 2023. április 15-16. Helyszín: Bolyai Kollégium – 1117 Budapest, Nándorfejérvári út 13. Jelentkezési határidő (absztrakttal): 2023. március 17. Esemény Aktuális kiírás     XXIV. Eötvös Konferencia   Erre a konferenciára minden olyan hallgatót várunk, aki bölcsészet-, gazdaság-, jog-, társadalom- vagy természettudományokat, illetve pszichológiát vagy informatikát érintő kutatással foglalkozik.   Időpont: 2023. május 5–6. Helyszín: 1118 Budapest, Ménesi út 11–13. Jelentkezési határidő: 2023. március 19. 23:59 Esemény…

Olvass tovább!

Egy csepp láp

Főszerkesztő

Multicég vs. védett láprét Sokan nem tudják, hogy Budapest 23. kerületében, Soroksár környékén találhatóak ex lege [latin: a törvény erejénél fogva] védett láprétek. Lassanként a szakemberek is kezdenek megfeledkezni létezésükről, noha természetvédelmi szempontból roppant érdekes, ritka és értékes élőhelyek, amelyek sérülékenységükből adódóan fokozott figyelmet igényelnének. Földünknek mindössze 1%-át teszik ki lápok, azonban megfelelő körülmények között akár sokszorosa is lehetne: Európában néhány évtized alatt a lápok 62%-a veszett oda. Hazánkban az 1900-as években jellemző lecsapolások előtt Magyarország 1%-a lápterület volt, azt követően a hazai lápok 97%-a elpusztult, ezzel együtt számos állat-…

Olvass tovább!

A gyűrűzés története, avagy lehetőségek, ha kézbe vennél egy madarat

Főszerkesztő

Sokszor eltűnődve tekintünk a madarakra, ahogy elszállnak felettünk egy közeli ágra, csipegetnek az etetőben télen, vagy csak az ablakot kinyitva meghalljuk lenyűgöző éneküket. Vágyakozva nézünk utánuk, szeretnénk közelebbről szemügyre venni, megérinteni őket, lőni róluk egy ,,instagyanús” fotót. Persze az állatkertben található egzotikus madarakkal vagy az otthon tartott papagájokkal más a helyzet, de egy ritka, vadon élő madarat kézbe venni nincs lehetőségünk. Vagy mégis? A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) madárgyűrűző állomásaira ellátogatva pontosan ezt tehetjük! Ebben a cikkben megismerkedhettek a madárgyűrűzés történetével és folyamatával, valamint a tizenhárom hazai madárgyűrűző…

Olvass tovább!

Atomenergia: mennyire veszélyes valójában?

Főszerkesztő

A „atomenergia” kifejezés sok emberben egy kellemetlen, nyugtalanító érzést vált ki. Az, hogy ősi és veszélyes ásványokat koncentrálunk, hogy természetfelettinek tűnő energiát állítsunk elő, miközben horribilisen mérgező anyagokat hozunk létre, melyek ha valaha is kiszabadulnak, borzalmas módokon képesek embereket megölni – ahogyan arra már láttunk példát – valóban nem egy megnyugtató gondolat. De hány embert ölt meg valójában az atomenergia, és hogyan tette mindezt? Az atomenergia 1951 óta létező dolog, ezóta 30 nukleáris balesetet jelentettek, ami azt jelenti, hogy majdnem minden második évre jutott egy. Ezeknek a jelentős többsége viszont…

Olvass tovább!

Miért cserélték ki az Országház durva mészkő burkolólapjait?

Főszerkesztő

A durva mészkő mállása és feketedése A mészköveket (ld. 1. ábra) már az építészet kezdete óta felhasználják különböző célokra; a legkézenfekvőbb ezek közül az építőanyagként történő felhasználás. Bár manapság leggyakrabban ilyen célra csak burkolólapként használjuk, érdemes a kőzet tulajdonságait megvizsgálni, mert tudatos alkalmazásuk jelentősen csökkentheti a 10-100 év alatt bekövetkező természetes pusztulásukból eredő gazdasági károkat. A mészkőben megtalálható leggyakoribb vegyület a CaCO3. (Ennek megjelenési aránya a kőzetben jelentősen eltérő lehet a képződési körülmények függvényében.) Ez a vegyület oldódik a savas víz (pl. savas eső) hatására (ld. 2. ábra), amely folyamat…

Olvass tovább!

Tej: Fehér méreg vagy egészséges ital?

Attila Hódossy

Az elmúlt évszázadban sok ellentmondás alakult ki a tej körül. Egyesek szerint egy nagyon tápláló alapélelmiszer, ami nélkülözhetetlen az egészséges csontokhoz, mások állítása szerint pedig rákot okozhat és korai halálozáshoz vezet. Akkor kinek is van igaza, és egyáltalán miért isszuk? A tej minden emlős étrendjének alapja születés után, amikor fejletlen és kicsi az emésztőrendszerük. Alapvetően olyan, mint valami szupertáplálék, ami testünk növekedését hihetetlen módon segíti. A tej összetétele főleg zsírokból, vitaminokból, ásványi anyagokból és tejcukorból, azaz laktózból áll. Ráadásul a születés után egy rövid ideig antitesteket és fehérjéket is tartalmaz,…

Olvass tovább!

Peto-paradoxon: miért nem lesznek rákosak a bálnák?

Attila Hódossy

A rákos megbetegedés egy ijesztő és titokzatos dolog. Miközben a világ igyekezett jobban megérteni, hogy könnyebben megakadályozhassa, felfedezett egy biológiai paradoxont, ami a mai napig megoldatlan maradt: a nagytermetű állatok immunisnak tűnnek a daganatos megbetegedésekkel szemben. Ez teljesen logikátlannak tűnik, hiszen statisztikailag minél nagyobb az élőlény, annál több daganata kéne, hogy legyen.  Az emberek, amióta ismerik a rákot, rettegnek tőle. Erre jó okuk is van, mivel az egyik vezető halálozási ok a világon. Az összeesküvés-elméletek kedvelőitől a lapos Föld, a chemtrailek és az Illuminati mellett gyakran hallhatunk arról is, hogy…

Olvass tovább!

A légköri aeroszol részecskék koncentrációjáról

Külső szerkesztő

Az aeroszol részecskék éghajlatra és városi lakosságra gyakorolt hatásának jobb megértése szempontjából kiemelten fontos a hosszú adatsorok szisztematikus kiértékelése. Ez a vizsgálat a célunkhoz az évek közötti változékonyság, tendenciák és egyéb környezeti változók közötti kapcsolatrendszer felderítésének alaposabb megértésén keresztül vezethet el minket.

Olvass tovább!

Probiotikumok, ismét csak egy marketing fogás, vagy tényleg segítenek?

Ágnes Bitskey

Mindenki hallott már a probiotikumokról, de senki se tudja, valójában mennyi mindenre is jók, illetve, hogy hatásuk csak legenda-e, mint amilyen a homeopátiás szereknek, vagy vajon tényleg segítenek? Az, hogy milyen régóta foglalkoztatja az embereket ez a kérdés, az is bizonyítja, hogy már az Ótestamentumban is bizonyos mértékben megemlítik őket.

Olvass tovább!

Különleges kiállítás az ELTE-TTK-n!

Főszerkesztő

Az ELTE TTK déli épületének földszintjén megtekinthető a 2018-as évre megszavazott Év ásványa és Év ősmaradványa pályázatának díjazottjai. A Természetrajzi Múzeum Biológiai és Őslénytani Kiállítása előtti térben látható 2018. december 10-ig a Magyarhoni Földtani Társulat Év ásványa és Év ősmaradványa programjának fotókiállítása a Lelkes Ásványbörzével közös szervezésben. A Magyarhoni Földtani Társulat 2015-ben indította útjára a programot, amelynek részeként minden évben 3-3 jelöltet bocsátanak szavazásra. A 2018-as évre a közönség a fluoritot juttatta az év ásványa trónjára, az ősmaradványok közül a Balatonites Balatonicus érdemelte ki ezt a címet, aminek köszönhetően az év…

Olvass tovább!