Mint minden ősszel, a Svéd Tudományos Akadémia idén is kiosztotta a Nobel-díjakat fiziológiai és orvostudományi-, fizikai-, kémiai-, irodalmi-, közgazdasági-, illetve Nobel-békedíj kategóriákban. Az idei díjosztásra október 6. és 13. között került sor.

Az első napon, október 6-án a fiziológiai és orvostudományi díjat osztották ki, melyet Mary E. Brunkow amerikai molekuláris biológus és immunológus, Fred Ramsdell amerikai immunológus és Shimon Sakaguchi japán immunológus kaptak meg „a perifériás immunológiai tolerancia terén elért felfedezéseikért”. Közös munkájuk során főként a szabályozó T-sejtekkel foglalkoztak: ezen sejtek megakadályozzák, hogy más immunsejtek az a szervezet ellen forduljonak. A Nobel Bizottság közleménye szerint „felfedezéseik számos új kezelés feltalálásához vezettek, amelyek rák- és autoimmunbetegségek ellen is hatásosak lehetnek”.
A fizikai Nobel-díjat John Clarke, Michel H. Devoret és John M. Martinis amerikai kvantumfizikusok nyerték a Kaliforniai Egyetemről „a makroszkopikus kvantummechanikai alagúthatás és az energia kvantálódásának felfedezéséért elektromos áramkörökben”. Munkájuk során elektromos áramkörökkel (kvantumchipekkel) végeztek kísérleteket, melyekkel azt bizonyították be, hogy a kvantummechanikai tulajdonságok akár makroszkopikus rendszerekben is kimutathatók. Olle Eriksson, a fizikai Nobel-bizottság elnöke szerint a kvantummechanika minden digitális technológia alapja, ezért fontos újra és újra megünnepelni ezt a tudományterületet.
Október 8-án, szerdán Susumu Kitagawa japán, Richard Robson ausztrál, és Omar Yaghi amerikai vegyészek részesültek a kémiai Nobel-díjban „fémorganikus vázszerkezetek (metal-organic frameworks, MOF) kifejlesztéséért”, melyek képesek megkötni a szén-dioxidot, vizet nyerni a sivatagi levegőből, mérgező gázokat tárolni, kémiai reakciókat katalizálni. Heiner Linke, a Nobel-díj Kémiai Bizottságának elnöke szerint a fémorganikus vázszerkezetek óriási lehetőséget rejtenek új, testre szabott funkciókkal bíró anyagok létrehozására, korábban elképzelhetetlen módon.
A negyedik napon az irodalmi Nobel-díj kiosztására került sor, melyet az idei évben Krasznahorkai László, magyar író nyert el „lenyűgöző és látnoki műveiért, amelyek az apokaliptikus terror közepette mutatják meg a művészet erejét”. Krasznahorkai László első, Tebenned hittem című írása 1977-ben jelent meg, 1982 óta szabadfoglalkozású íróként tevékenykedik. A magyar irodalmi életbe 1985-ben, 35 évesen robbant be a Sátántangó című művével, mely világszinten is ismertté vált. Több alkotását rendező barátja, Tarr Béla is megfilmesítette. A magyar író korábban is számos díjban részesült, többek között a Kossuth-díjat és az America Award irodalmi életműdíjat is elnyerte. 2015-ben a Nemzetközi Booker-díjat is neki ítélték, melyet az alábbi szavakkal indokolták: „könyvei bravúros sokszínűséggel jelenítik meg az emberi létezést, annak komikus, kilátástalan és transzcendens dimenzióit egyaránt érintve. Krasznahorkai monumentális és rendkívül zenei mondatai hozzájárulnak a XX. század történelmének feldolgozásához, a diktatórikus rendszerek működésének megértéséhez”.
Az október 10-én kiosztott Nobel-békedíjat María Corina Machado, venezuelai ellenzéki politikus és aktivista kapta meg „a venezuelai nép demokratikus jogainak előmozdításáért”. Machado liberálisnak és centralistának vallja magát, hazájában egyesítette a megosztott ellenzéket, és közös nevezőre jutott a szabad választások és a képviseleti kormányzás követelésében. A 2014-es venezuelai tüntetések szervezésében aktív szerepet vállalt. A demokráciáért küzdő venezuelaiak képviseletéért már számos díjban részesült, ezenkívül 2018-ban a BBC a világ 100 legkiemelkedőbb nője közé, a Time magazin pedig idén a világ 100 legbefolyásosabb embere közé választotta. A 2024-es venezuelai választások előtt ellenzéki elnökjelölt volt, de a helyi kormány nem engedte elindulni, a választást pedig később elcsalták, így ugyanúgy a Maduro-kormány maradt hatalmon. Machado azóta is bujkálásra kényszerül, pontos tartózkodási helye ismeretlen, három gyermeke halálos fenyegetések miatt külföldön él. A Nobel-díj kiosztásakor a bizottság kiemelte a politikus bátorságát, hogy az életére törő súlyos fenyegetések ellenére is az országban maradt, ami emberek milliói előtt lebeghet inspirációként. Machado díjazását követően Venezuela kormánya bezárta oslói nagykövetségét (a díjat a norvég Nobel-bizottság osztotta ki). Az állami média egyértelműen megveti és lekicsinyli a díj jelentőségét, a nőt pedig államcsíny tervezésével vádolják.
Az utolsó napon a közgazdasági Nobel-emlékdíjat osztották ki, melyet Joel Mokyr holland gazdaságtörténész, Peter Howitt kanadai közgazdász és Philippe Aghion francia közgazdász nyerték el – utóbbi Macron elnök tanácsadója, aki a 2017-es választásokkor Macron gazdasági programjának kidolgozásában is részt vett. A díjat az „innovációvezérelt gazdasági növekedés magyarázatáért” ítélték nekik. Munkájuk során a közgazdaságtan egyik kulcsfogalmát, a „kreatív rombolás” -t is elmélyítették, mely alapján az innovációk „elpusztítják” a korábbi technológiákat. „A díjazottak megtanították nekünk, hogy a fenntartható növekedés nem magától értetődő. Az emberiség történelmének nagy részében nem a növekedés, hanem a gazdasági stagnálás volt a norma. Munkásságuk rámutat, hogy tudatában kell lennünk a folyamatos növekedést fenyegető veszélyeknek, és ellen kell állnunk azoknak” – fogalmazta meg a Nobel-bizottság.
Így idén összesen tizennégy Nobel-díjas viszi tovább Alfred Nobel örökségét.
Gondoljunk büszkeséggel mindannyiukra!
Szerző: Császár Kincső
