„Az immunológia nem csak a gyógyításról, hanem a megelőzésről és a társadalom egészének védelméről szól” – olvashattuk a Magyar Orvosok Szakszervezete kiírását az idei immunológia világnapján.
Az immunológia világnapját minden évben április 29-én tartjuk. A világnapot 2004-ben az Európai Immunológiai Társaságok Szövetsége kezdeményezte elsőként, majd ehhez kapcsolódóan az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felvetésére április 23-tól 29-ig az immunológia hetét ünnepeljük. Ezeken a napokon világszerte konferenciák, előadások és továbbképzések kerülnek megrendezésre, valamint pályázatok indulnak és díjakat adnak át.
A világnap célja, hogy felhívja a társadalom figyelmét az immunbetegségek megelőzésének fontosságára, és ösztönözzön minket az immunrendszer egészségének megőrzésére. Láthatóvá teszi továbbá az immunológiai kutatások jelentőségét, kihangosítja a kutatók megbecsülésének, képzésük biztosításának és a pályakezdők támogatásának fontosságát. Magyarországon több tízezer ember él immunhiánnyal, küzd immunrendszerrel kapcsolatos betegségekkel, de közülük sokan nincsenek is vele tisztában. Ez a jelenség teszi kiemelten fontos céllá a figyelemfelhívást és a tájékoztatást minél szélesebb körben. A különféle immunbetegségek a társadalom nagy részét érintik, többek között sajnos az allergiás- és autoimmun betegségek is egyre gyakoribbak, így a téma mindig aktuális és több figyelmet érdemel.
Az immunológia, immunitás kifejezések a latin „immunitas” szóból erednek, melynek eredeti jelentése adótól, közterhektől való mentesség, átvitt értelemben védettség. Az emberek már több ezer éve megfigyelték, hogy azok, akik sikeresen kigyógyultak valamilyen betegségből, később sokkal kisebb eséllyel betegedtek meg újra. Az immunrendszer feladata pontosan ez: megkülönböztetni a saját és az idegen anyagokat, illetve helyesen felismerni és semlegesíteni a szervezetbe jutott kórokozókat. Ezenkívül a modern orvostudomány mai álláspontja szerint az immunrendszer nemcsak a fertőzések elleni védelemben, hanem a daganatos kórképek kezelésében is fontos szerepet játszik.
Az immunrendszer működésének egyensúlya kiemelten fontos: ha az immunválasz nem kellően erős, vagy épphogy túl erős, mindkét eset veszéllyel jár. Ezzel kapcsolatos tévhit, hogy az erős immunrendszer nem eredményezhet betegséget – gondoljunk csak az autoimmun betegségekre. Ezeket a betegségeket nem a gyenge immunrendszer, hanem a túlzott- illetve hibás működés eredményezi. Autoimmun betegségek során az immunrendszer a szervezet saját anyagait is idegenként azonosítja be, azok ellen pedig immunválasz alakul ki. Az autoimmun betegségek érinthetnek több szervet vagy a szervezet nagy részét, ezeket szisztémás betegségeknek nevezzük, vagy lehetnek specifikusak egy szervre, például az 1-es típusú cukorbetegség esetében a hasnyálmirigyre.
Nehézséget jelent az immunbetegségek felismerésében, hogy a tünetei általában nem specifikusak, a panaszok pedig más, hétköznapi betegségekre utalhatnak, ilyenek például a fáradékonyság, az emésztési zavarok vagy az ízületi fájdalmak. Az immunbetegségek kezelésében a nulladik pont a felismerés, így az alábbi tünetekre érdemes odafigyelni: gyakori megfertőződés, ok nélküli/ismeretlen eredetű duzzanatok, láz, ízületi fájdalmak, krónikus fáradtság, emésztési zavarok (pl. hasmenés, puffadás), mindezekből pedig szokatlanul lassan tartó kigyógyulás. Természetesen ezek a tünetek önmagukban még nem feltétlenül jelentenek immunbetegséget, mindezeknek a mintázata és tartóssága az, ami erre utalhat.
Immunbetegség fennállása vagy gyanúja esetén először a háziorvoshoz kell fordulni, aki el tudja indítani a kivizsgálást, és beutalót adhat szakorvoshoz a célzott kezelés érdekében, például reumatológushoz, gasztroenterológushoz vagy fül-orr-gégészhez. Szükség esetén a háziorvos vagy a szakorvos továbbirányíthat immunológushoz immunológiai kivizsgálásra.
Természetesen az immunbetegségek esetén is elmondható az, hogy mindezt a legjobb, ha megelőzzük azzal, hogy a hétköznapi életünk során is figyelmet szentelünk az immunrendszerünk egészségére. Mindehhez hozzájárulhatunk kiegyensúlyozott táplálkozással, rendszeres testmozgással, kielégítő mennyiségű alvással és a minket érő stressz minimalizálásával. Az egészséges életmód mellett pedig kiemelten fontos a védőoltások beadatása. A védőoltások évente életek millióit mentik meg a különböző fertőzésektől, és a fertőzések okozta haláltól. A védőoltások kifejlesztése az orvostudomány egyik legnagyobb sikere, célja pedig a beoltott személyek immunrendszerének megtanítása arra, hogy azonosítani tudja és leküzdhesse a fertőző betegségek okozóit. Fontos továbbá tisztában lenni azzal, hogy a védőoltások beadatása nem csak az egyént védi, hanem az őt körülvevő egész közösséget is, így beoltatni magunkat nemcsak önös érdek, hanem felelősségvállalás is a társadalom egészségének biztosításában. Az oltóanyagokat folyamatosan vizsgálják, ellenőrzik és fejlesztik – természetesen beoltás után tapasztalhatunk mellékhatásokat, melyekről pontos tájékoztatást is kapunk, de a legtöbb esetben ezek még mindig enyhébb panaszok, mint amelyeket potenciálisan elszenvedhetünk az oltás beadása nélkül.
Az orvostudomány és az immunológia már most is rendkívüli fejlődéseket tudhat maga mögött a védőoltások, a célzott immunterápiák, vagy akár az allergiás- illetve autoimmun betegségek korszerű kezelésében. Ezen lépéseket és lehetőségeket hangosítja ki az immunológia világnapja, illetve hívja fel a figyelmet arra, hogy mi is mennyi mindent tehetünk a saját immunrendszerünk egészségéért. Emlékeztet minket az egészségünk és annak megőrzésének fontosságára.
Összességében: az immunológia világnapjának témája közös ügyünk, és mindannyiunkat érint, így mind egyaránt érdekeltek vagyunk abban, hogy együtt egy egészségesebb és tudatosabb társadalmat építhessünk.
Szerző: Császár Kincső