„Az immunológia nem csak a gyógyításról, hanem a megelőzésről és a társadalom egészének védelméről szól” – olvashattuk a Magyar Orvosok Szakszervezete kiírását az idei immunológia világnapján. Az immunológia világnapját minden évben április 29-én tartjuk. A világnapot 2004-ben az Európai Immunológiai Társaságok Szövetsége kezdeményezte elsőként, majd ehhez kapcsolódóan az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felvetésére április 23-tól 29-ig az immunológia hetét ünnepeljük. Ezeken a napokon világszerte konferenciák, előadások és továbbképzések kerülnek megrendezésre, valamint pályázatok indulnak és díjakat adnak át. A világnap célja, hogy felhívja a társadalom figyelmét az immunbetegségek megelőzésének fontosságára, és ösztönözzön minket az immunrendszer egészségének megőrzésére. Láthatóvá teszi továbbá az…
Olvass tovább!Címke: tudomány
Superman, Batman és… Schrödinger macskája?!
Hogyan könnyű tanulni? Gyakori kérdés megannyi vizsga előtt álló hallgató részéről. De ezt felteheti bármely kíváncsi ember, aki puszta szenvedélyből szeretné jobban megismerni ezt a világot. Rendelkezésre állnak jegyzetek, vastag, elszomorítóan tömör szövegű és száraz könyvek, elhanyagolt jegyzetek, és persze meg lehet kérdezni szakértőket, akik gyakran annyira el vannak merülve saját területükben, hogy a tudományos zsargonon kívül más nyelvet nem ismernek. Aggodalomra semmi ok. Mindig pont a legjobbkor jönnek megmenteni a helyzetet a szuperhősök! A képregények világa Bár elsőre két teljesen ellentétes fogalomnak tűnik a kettő, egyedi keveréket alkotnak a tudományos képregények formájában. De a képregények nagy…
Olvass tovább!Bolyai és Eötvös konferencia, nem csak szakkolisoknak
Az ELTE gondozásában több szakkollégium is működik. Az ide felvett hallgatók elmélyíthetik tudásukat a szakterületüket érintő kérdésekben, de más őket érdeklő témákban is új ismereteket szerezhetnek. A szakkollégiumokban általában több karról vannak hallgatók, így a kapcsolatépítés is garantált. A TTK-sok a Bolyai Kollégium és az Eötvös József Collegium közül választhatnak. Míg a Bolyain a TTK és az IK osztozik, addig az Eötvösben a TTK, az IK, a TÁTK, a BTK, a GTK hallgatóival lehet találkozni. Minden szakkollégium szokott rendezni saját konferenciát, nincs ez másképp a fent megnevezett 2 TTK-s szakkoliban sem. A Bolyai és az Eötvös konferencia nagymúltú események, melyeket minden évben tavasszal, március-április környékén szoktak megszervezni. A konferenciák időpontjának kiválasztásakor igyekeznek figyelembe venni…
Olvass tovább!A pi nap megszámlálhatatlan érdekességei
A mai világában kevés olyan matematikai szimbólum létezik, amely képes befúrni magát a popkultúra eszményébe, rávenni az embereket a mérhetetlen mértékű piteevésre, a kilométer hosszúságú számjegyek magolására és egy „matematikailag tökéletes” könyv megírására… Tovább nem is sorolom, gyere és tudd meg, milyen kolosszális, agykapacitás-kaparó kihívások találhatók a “Pi-hegy” csúcsán. A pi nem csak egy szám –egy életérzés is. Emlékszel még, mikor az általános iskolás énednek úgy dúdolták a fülébe a pit, hogy már rongyosra hallgattad az első három számjegyét, mintha valami második Despacito-jelenség volna? Igen. A pi épp olyan végtelen és kiszámíthatatlan, mint a koliban felsorakoztatott mosatlan edényeid, a mosógéped által megevett zoknijaid vagy mint a kedvenc sorozatod, ami pontosan hatszáz-huszon-kit érdekel-akkor-is-megnézem részből áll. De tudod vajon, mi volt ennél is kiszámíthatatlanabb? 1988-ban egy…
Olvass tovább!A mesterséges intelligencia a meteorológiában
Napjainkban a mindennapi élet számára elengedhetetlen a várható időjárás ismerete. Amikor időjárás-előrejelzésről beszélünk, valójában arra teszünk kísérletet, hogy egy adott területre és időtávra vonatkozóan megbecsüljük a légkör jövőbeli állapotát, számszerűsítve különböző időjárási elemeket (pl. mennyire lesz meleg, vagy várható-e csapadék). A modern meteorológia alapja a légkör pillanatnyi állapotának ismerete. A numerikus (számszerű) előrejelzés úttörője a magyar származású Neumann János az 1950-es években fektette le a számítógépes modellezés alapjait. A módszer lényege –amely Bjerknes és Richardson elméletére épül–, hogy a légkört rácspontokra osztják, és ezeken a pontokon fizikai egyenletekkel számítják ki a változásokat. Bár…
Olvass tovább!Tudomány a karácsony ünnepében
Az elfújt gyertya füstje tartalmaz nem elégett égéstermékeket (viaszdarabokat), így a füstbe tartott láng meggyújtja ezeket. A folyamat láncreakcióként halad visszafelé, és újragyújtja a gyertyát. Akár családi versenyt is lehet rendezni, kinek sikerül a legmesszebbről visszagyújtania. Elkészítés: Melegítsd fel a vörösbort a cukorral, de ne forrald! (Tudjátok: ~80 fok!) Ha már kellően meleg, akkor tedd bele az összes hozzávalót, és vedd le a lángról. Hagyd állni körülbelül 20 percig, majd szűrd le és fogyaszd el egy kellemes karácsonyi film mellett! A Nyúz csapata ezekkel a karácsonyi tudományos érdekességekkel szeretne kellemes ünnepeket kívánni minden olvasónknak! Szerző: Szász Boglárka
Olvass tovább!Interjú Bárány Annamáriával a Természetrajzi Múzeumról
VE: A múzeumban kiállított tárgyak honnan származnak, mi a történetük? BA: Vegyes származásúak, de némelyiknek elképesztő története van. 1896-ban született egy katalógus Margó Tivadar tollából Állattani és Összehasonlító Boncztani Intézet címmel, ahol leírja, hogy mi mindene volt a múzeumnak. Szintén Margó pályafutása alatt készült egy 10 kötetes leltárkönyv is, megjelölve az akkori gyűjtemény tárgyainak eredetét, visszamenőleg is. Később Dudich Endre zoológus gyarapította hasonló sikerrel a gyűjteményt, ami sajnos végül a második világháború végén nagyrészt megsemmisült. Margó tudott vásárolni is preparátumokat, nem is akárhonnan, hanem neves preparátorműhelyektől, mint például a londoni Frank műhely és az Edward Gerrard & Sons cég vagy a párizsi Tramond ház. Szintén az ő ideje alatt kerültek a gyűjteménybe a ma is látható Frič és a Ziegler-féle modellek. A Margó utáni időszakból is származnak még…
Olvass tovább!Gergely János emlékezete
Gergely János, az ELTE tanszékvezetője, emeritus professzor, Széchenyi-díjas akadémikus volt. 1925. december 13-án született Karcagon, ahol gyerekkorát is töltötte. A második világháború alatt, a német megszállás idején zsidó származása miatt el kellett hagynia otthonát. Először Budapestre ment, majd visszatért Karcagra, később pedig Kenderesre. Családjának és gyermekkori barátainak nagy részét a holokauszt borzalmaiban elveszítette. A háború után tanulmányait a fővárosban fejezte be, és ott folytatta munkásságát. Az irányításával meginduló kutatásoknak köszönhetően a 20. századi magyar immunológia nemzetközileg is kiemelkedő eredményeket ért el, valamint nevéhez fűződik a hazai immunológiaoktatás elindítása. Ez a cikk születésének századik évfordulója alkalmából készült, életművének megemlékezésére. Érettségijét a Karcagi Nagykun Református Gimnáziumban szerezte 1943-ban. A numerus clausus miatt tanulmányait csak 1945-ben…
Olvass tovább!