Radikális gondolatok nők napjára 

Rengeteg szkeptikus kérdés felmerülhet valakiben, ha egy picit is belegondol a nők napjába. Egyáltalán nem groteszk, hogy az emberi faj egyik nemét külön meg kell „ünnepelni” csokival és virágcsokrokkal? Hirtelen egy napra mindenkinek (ez esetben a cisz hetero férfiaknak) eszébe jut, hogy vegyen egy doboz leárazott Raffaellót női kollégáinak, elmotyogjon egy „boldog nőnapot” a közeli női ismerőseinek, és el van intézve. Egyesek még talán felhördülnek azon, hogy miért nincs férfiak napja (de van, november 19.).  Még mielőtt égő fáklyákkal és vasvillákkal letámadna a kedves Olvasó, elmondom, miről szól ez a cikk. Nem férfiellenes lázadást akarok szítani, nem is…

Olvass tovább!

Farsangi Fánkforgatag: Minden, ami frenetikus és finom! (még a vegánok számára is!) 

A fánk már a rómaiak számára is kedvelt sütemény volt, főképp mézzel és őrölt magvakkal készítették.  Bár mi mindig egy porcukorral borított, kerekded péksüteményre gondolunk, a “normális fánk” szavak hallatán, addig mindez csak a jéghegy csúcsa a fánkok hivatalosan még nem elismert tudományágának. A rómaiak nem bátortalankodtak markáns, aromás fűszerekkel megbolondítani a fánkok tésztáját. Sós és csípős ízvilág?   Íme a rendhagyó, csípős-savanyú, vagy csípős-édes káposztás fánk:  A rendhagyó töltelék:  Ha szegfűborsot tettél bele az édesebb hatásért, érdemes kiemelni ízét 2 kávéskanál vaníliás cukorral. Ha pedig inkább édesebbre szeretnéd a fánkot, érdemes piros almát használni, mint pl. a Starking alma, hogyha pedig savanyúbbra, akkor a Jonathán alma a legfinomabb hozzá. De a kertből gyűjtött vegyes almakollekció is kitűnő!  A zsír…

Olvass tovább!

A lágylézeres kezelés hatásai és előnyei, a kozmetikus válaszol 

Magáról a lézerről már a múlt évszázadban is számos kutatás folyt, hogy hogyan működik, és hogy milyen hatásai vannak. A lézer elméletéről Albert Einstein írt először 1917-ben a Zur Quantentheorie der Strahlung című tanulmányában, amelyet 1928-ban bizonyítottak, majd 1947-ben be is tudták mutatni. Azonban az első valóban működő lézerműszer évekkel később készült el, 1960-ban, amelyet Theodore Maiman nevéhez köthetünk. Azóta folyamatosan fejlődik ez a technológia, és napjainkra már rengeteg területen felhasználják.   A lágylézer, vagyis az 1-2000 mW tartományba tartozó lézerfény hatékonyságának felismerése magyar gyökerekkel rendelkezik. Mester Endre magyar orvos és feltaláló 1965-ben kezdte el kutatni a lágylézert, elsősorban a káros vonatkozásai miatt, azonban hamar szembesült a…

Olvass tovább!

Lencse és hagymakalendárium: hogyan jósolj profi módon?

Bár szilveszter már több mint egy hónapja elmúlt, és vele együtt az újévi fogadalmak teljesítése iránti buzgó igyekezet lecsengett, még nem késő a Kárpát-medence fontos újévi hagyományairól és babonáiról szót ejteni.   Január elseje egy sorsfordító határnap, amikor befolyásolni lehet a jövőt. A magyar néphagyomány egyik alapköve az analógiás mágia: ami az év első napján történik, az fog ismétlődni az év hátralévő összes napján is. Amennyiben bőségben, békében és egészségben telik, az egész esztendőben erre lehet számítani.  Ezen a napon sokféle apró cselekedettel tehetünk jót magunknak. Íme néhány tipp, eltérő kategóriákban!  Étkezési szokások: Mit szabad és mit nem? …

Olvass tovább!

Nők és lányok a tudományban világnapja 

Minden évben február 11-én ünnepeljük a nők és lányok a tudományban világnapját. A világnap 2015-ben az ENSZ Közgyűlésének határozatával jött létre, amelynek megvalósításában az UNESCO és az UN-Women is közreműködik.   A tudomány világában a fenntartható fejlődés szempontjából elengedhetetlen, hogy a társadalom maga mögött hagyja a nemek közötti megkülönböztetést. Ezt a célt hivatott szolgálni és tudatosítani a világnap, valamint az ahhoz kötődő rendezvény- és konferenciasorozatok. Az ENSZ rendezvényén többek között a tagállamok képviselői, feltörekvő és elismert tudósok, az UNESCO tudományos hálózatainak és tanszékeinek képviselői, újságírók és diákok vesznek részt.  Magyarországon a Magyar Tudományos Akadémia is egyre aktívabban foglalkozik a témával. Emellett fontos megemlíteni a közel két évtizede létrehozott Nők a Tudományban Egyesületet (NaTE), amely azon dolgozik, hogy a tudományos…

Olvass tovább!

FELHÍVÁS-Előrejelzési vetélkedő

Az ELTE TTK meteorológus hallgatói által szervezett előrejelzési vetélkedő egy olyan szakmai játék, amely egyszerre kihívás, tanulási lehetőség és közösségi élmény. A vetélkedő évek óta visszatérő eleme a szorgalmi időszaknak, az első versenyt az 1980-as években rendezték meg. Hosszú ideig papíralapú, de ma már online formában várja mindazokat, akiket érdekel az időjárás, az előrejelzés világa, és szeretnék kipróbálni magukat valós meteorológiai helyzetekben, legyenek akár meteorológus hallgatók, akár egyszerűen az időjárás iránt érdeklődők. A játék lényege egyszerű, mégis rendkívül izgalmas. Minden fordulóban egy nappal előre kell megadni egy Magyarországon kijelölt helyszínre…

Olvass tovább!

Mit tartogat számunkra a 2026-os év a kínai horoszkóp szerint? 

A horoszkóp szó a görög hóroszkoposz szóból ered, melynek jelentése „az óra megfigyelője”. Egy adott időpontban és földrajzi helyen az égbolt pillanatfelvétele. Az asztrológia, mint ősi tudomány és művészet, azon az alapfeltevésen nyugszik, hogy a makrokozmosz (univerzum) és a mikrokozmosz (ember) között szoros összefüggés van.  Az asztrológia nem megjósolni akarja a jövőnket, hanem útbaigazítást mutatni, hogy megértsük önmagunkat és a körülöttünk lévő világot.   Az asztrológia története:  Első dokumentált formái Mezopotámiában jelentek meg mintegy 5000 évvel ezelőtt. Megfigyelték az égi jelenségeket, bevezették a zodiákus (állatöv) 12 részre osztását, és lefektették a modern asztrológia alapjait. Ez a tudás Egyiptomba is eljutott, ahol a zodiákus jegyek további 10 fokos szakaszokra bontását fejlesztették ki. Nagy Sándor hódításai utánra tehető a születési horoszkóp megjelenése, amikor is a babilóniai…

Olvass tovább!

Tudomány a karácsony ünnepében 

Az elfújt gyertya füstje tartalmaz nem elégett égéstermékeket (viaszdarabokat), így a füstbe tartott láng meggyújtja ezeket. A folyamat láncreakcióként halad visszafelé, és újragyújtja a gyertyát. Akár családi versenyt is lehet rendezni, kinek sikerül a legmesszebbről visszagyújtania.  Elkészítés:  Melegítsd fel a vörösbort a cukorral, de ne forrald! (Tudjátok: ~80 fok!) Ha már kellően meleg, akkor tedd bele az összes hozzávalót, és vedd le a lángról. Hagyd állni körülbelül 20 percig, majd szűrd le és fogyaszd el egy kellemes karácsonyi film mellett!  A Nyúz csapata ezekkel a karácsonyi tudományos érdekességekkel szeretne kellemes ünnepeket kívánni minden olvasónknak!   Szerző: Szász Boglárka 

Olvass tovább!