Superman, Batman és… Schrödinger macskája?! 

Hogyan könnyű tanulni? Gyakori kérdés megannyi vizsga előtt álló hallgató részéről. De ezt felteheti bármely kíváncsi ember, aki puszta szenvedélyből szeretné jobban megismerni ezt a világot. Rendelkezésre állnak jegyzetek, vastag, elszomorítóan tömör szövegű és száraz könyvek, elhanyagolt jegyzetek, és persze meg lehet kérdezni szakértőket, akik gyakran annyira el vannak merülve saját területükben, hogy a tudományos zsargonon kívül más nyelvet nem ismernek. 

Aggodalomra semmi ok. Mindig pont a legjobbkor jönnek megmenteni a helyzetet a szuperhősök! 

A képregények világa 

Bár elsőre két teljesen ellentétes fogalomnak tűnik a kettő, egyedi keveréket alkotnak a tudományos képregények formájában. De a képregények nagy utat tettek meg, mielőtt beengedték volna őket a laborba. 

Az 1800-as években kezdődött a valóban képregénynek tekinthető alkotások evolúciója. Eleinte az újságokban jelentek meg néhány képkockából álló comicstripek, általában politikai céllal. Növekvő népszerűségüknek köszönhetően ezek a sorozatos illusztrációk könyv és füzet formát öltöttek. 1930 után publikálták az első szuperhős képregényeket. Nyomtatásba kerültek a DC Comics legnépszerűbb hősei, Batman, Superman, Wonder Woman, majd a Marvel is piacra dobta karaktereit. 

A 20. század végén megjelent a Pulitzer-díjas Maus, mely bizonyította, hogy a rajzzal nemcsak fiktív kalandok kerülhetnek papírra, hanem valós történetek is. Mi több, a vizuális kommunikáció egy igen hasznos formája. 

Miért jobb a képregény, mint bármi más? 

Igazat megvallva, egy sima publikációt olvasni nem a legizgalmasabb dolog a világon. Pláne, ha a nyelvezet nehéz, és minden rövidítésre meg fogalomra rá kell keresni. Nem beszélve arról, hogy sokszor nehéz elképzelni az olvasottakat, márpedig ez a megértéshez elengedhetetlen.  

Különösen a tudomány területén előnyös az érthető, vonzó ábrázolásmód. Egy egész világot tud közel hozni az olvasóhoz úgy, hogy számára könnyű az értelmezés. Mi több, a történetmesélésnek hatalmas ereje van. Ha egy nehéz tudományos koncepció kellő mennyiségű érzelmi töltettel van ellátva szereplők, csavarok és humoros elemek által, máris bevonzza az olvasót. Már nem is a tanulásról szól a dolog, inkább a felvázolt feszültség megoldódásáról. Az olvasó akarva-akaratlanul érdekelt lesz. 

Minderre ráadás a pazar látványvilág. Lehet ez a szuperhős-képregények hangulatát idéző dinamikus vonalvezetés vagy visszafogottabb, de ugyanolyan gazdag kidolgozású stílus. 

Lássuk a példákat! 

Ha netalán kezdem meggyőzni az olvasót, hadd mutassak pár érdemleges alkotást! 

Yuval Noah Harrari Sapiens kötetei igen nagy népszerűségnek örvendenek. Nem meglepő, hogy a könyvből 4 kötetes grafikus novellát terveztek. Daniel Casanave francia képregények stílusára hajazó illusztrációi mesélik újra a komoly tudományos művet. 

A hobbikertészek és növényszeretők számára bizonyára ismerős Peter Wohlleben neve, aki a Fák titkos élete című könyvével futott be. Benjamin Flao segítségével grafikus novella formában szintén felkerült a könyvesboltok polcaira. Az illusztrációk mintha az erdőbe teleportálnák az olvasót, egyenesen a szakértő bakancsnyomaiba. 

S hogy ne csak adaptációkról essen szó, a már 33 kötetet felölelő Science Comics sorozat 2015 óta vezet be a tudomány világába kicsiket és nagyokat. 

A magyar képregénypiac is rejteget ám tudományos alkotásokat. Az Élet és Tudomány hetilap időközönként megjeleníti Rudi, a nanobot tudományos kalandjait, illetve elérhető egy grafikus novella az immunrendszerről, Horror autotoxicus címen. 

Szerző: 

Krecht Hanna Regina 

Leave a Comment