Napjainkban egyre több tanuló vállal munkát tanulmányai mellett, így sok kérdés felvetődik ezzel kapcsolatban. Hogyan fognak változni a diákmunka szabályai? Mik a legkeresettebb és legjobban fizető munkák? Megéri-e egyetem mellett dolgozni? Ezekre a kérdésekre igyekszem választ adni ebben a cikkben.

Szeptember elsején új diákmunka-szabályozás lépett hatályba annak következtében, hogy a tanulók foglalkoztatására ezentúl nem a Munka törvénykönyvét, hanem a Szövetkezeti törvényt kell majd alkalmazni. A diákok kikerülnek a munkavállaló státuszból, szerződés alapján fognak dolgozni majd, aminél a Polgári törvénykönyv megfelelő részeit kell alkalmazni. Tagsági megállapodást kötnek majd, amiben szerepelnie kell a tanulók által vállalható feladatok körének, a díjazás legkisebb összegének és az iskolaszövetkezettel való kapcsolattartás lehetőségenek. A végleges változás december 31-e után következik be, addig türelmi idő van, hogy át tudjanak állni az érintettek az új rendszerre. Manapság megközelítőleg 130 ezer diák tag valamelyik iskolaszövetkezetben, s a helyzetet az is bonyolítja, hogy nem ritka, hogy egy embernek több különböző szövetkezetben van tagsága. Körülbelül 200 ezer szerződést kell újrakötni és ebben nincs benne az a 3000 cég, aminél ezt szintén újra meg kell tenni.

A korábbi szerződések is megszűnnek 2017. január 1-jén és új, személyes közreműködésről szóló megállapodást kell kötni. 2016. szeptember 1-től az új diák csatlakozókkal, illetve a tagságuk meghosszabbítására érkezőkkel már csak ilyen tagsági megállapodást köthettek.

college-job-prospects-iStockphoto

Mi változik?

Elmondható, hogy az eddig meglévő jogok megmaradnak, a változások érintik viszont a diákok órabérének minimális értékét és a maximális munkaidőt. A diák díjazásának el kell érnie a minimálbér és a garantált bérminimum összegét, ami jelenleg bruttó 639 Ft/óra, de 2017-ben a kormány által tervezett 15%-os minimálbér emelés ezt is feljebb viheti. A diákoktól 15% jövedelemadót vonnak le, ami az idén, 2016-ban csökkent 16%-ról.

Az új szabályzás kimondja, hogy az iskolaszövetkezetek a nappali tagozatos diákoknak napi 6 órát meghaladó munka esetén 20, ha pedig a 9 órát is meghaladja a feladatteljesítés, akkor további 25 munkaközi szünet percet kell biztosítania. Minden 13. munkanap után egy fizetett szabadnap jár. Hogy is néz ki ez a „szabadnap”? Itt bizonyos eltérések mutatkoznak a különböző iskolaszövetkezeteknél, de az alábbi két megoldás a leggyakoribb: a 13 munkanap után összeadják azt az összeget, amit megkerestél ennyi idő alatt, majd elosztják az órák számával, lényegében átlagolnak. A másik módszer az az, hogy 7,7%-al növelik a bruttó bért, ami pont megfelel a 13 munkanap után járó „szabadnap” összegének. Érdemes érdeklődni az érintett iskolaszövetkezeteknél, hogy ők hogyan számolják majd ki a későbbi félreértések elkerüléséért.

A módosítás máshogy is érinti az iskolaszövetkezeteket: nekik a bevételük 85%-át kötelességük az általuk foglalkoztatott diákoknak kifizetni, a nyereségük 10%-át pedig a tagjaik képzésére kell áldozniuk.

Legkeresettebb és legjobban fizető diákmunkák

Nagy eltérések vannak az iskolaszövetkezetek véleményei között, hogy melyek a legnépszerűbb és legjobban keresett munkák. Élen járnak az irodai és adminisztratív munkák, az adatfeldolgozás, számomra meglepő módon a telefonos értékesítés, a hostess munkák és a bolti eladói, kisegítői pozíciók. Különösen kedvelt nyáron a különböző fesztiválokon, rendezvényeken való könnyű fizikai munka.

A legjobban fizetett állás mindenhol az informatikai, azon belül is a programozás, ahol akár bruttó 1500 Ft/órabért is meghaladhatja a fizetés. Sokat ér még, ha valaki beszél idegen nyelveket minimum középfokon, angolnál azért elvárják a folyékony és magabiztos nyelvtudást, de az alkalmankénti hostess munkát is magas órabérrel szokták jutalmazni. A többi munkánál nagy eltérések mutatkoznak a fizetések tekintetében, nem lehet általánosságban elmondani, hogy az a munkakör jól vagy rosszul fizet, viszont azt igen, hogy Budapesten a legmagasabbak a bérek.

Meglepően meredeken növekszik a diákmunkát vállalók száma is, ahogy nőtt a cégek igénye is az olcsó, betanítható munkaerőre. Ma már csaknem az egyetemisták 50%-a dolgozik, míg 8 éve ez az arány 20% volt.

A legtöbb egyetemen és főiskolán jelen van a szakmai gyakorlat is, amit szintén gyakran hirdetnek meg az iskolaszövetkezetek, segítve ezzel a választást. Később, diplomával az ember zsebében a tapasztalat sokat számít az elhelyezkedésnél is.

Előnyök és hátrányok

Sok hatása van az ember életében, ha valaki bevállal egy diákmunkát nappali tagozatos hallgatóként. Egyik előnye a fentebb említett tapasztalatszerzés, ahol megérthetik gyakorlatban az eddig megtanult elméletet, ezáltal piacképesebbekké válnak. A legtöbb embernek a legnagyobb vonzerő mégis a fizetés, amit vagy a zsebpénz és az ösztöndíj kiegészítésre fordítanak vagy a kényszerűség szülte megélhetés miatt szükséges. Utóbbihoz kapcsolódik a legnagyobb hátrány: iskola vagy munka? Elvégre a munka a megélhetéshez kell és nem hagyhatja az ember ott a biztos, jól fizető állást, nem romolhat le a teljesítménye csak azért, mert vizsgázni fog. Viszont egyetemre jár, hogy később a szakmájában helyezkedhessen el jobb fizetéssel, ami sorra bukott vizsgákkal nehezen menne. Az idő beosztása nehéz, mert a legtöbb állandó munkahely elvárja a minimum 3 napot hétköznaponként, minden az utolsó pillanatban, kapkodva lesz kész, ha egyáltalán sikerül befejezni. A legtöbben törekednek egyfajta harmóniára a kettő közt, több-kevesebb sikerrel.

Sárkány Orsolya