A karácsonyt mindenki máshogy ünnepli. A világ szinte minden pontján az egyik legfontosabb ünnep az évben, mégis minden kultúra a saját arcára formálta, hiszen egyszerre globális és személyes. Az eredetileg keresztény szokás mára már az egész világon elterjedt hagyománnyá nőtte ki magát keveredve a helyi kultúrákkal és hiedelmekkel. Van, ahol gyertyafényes körmenettel, máshol tengerparti összejövetellel és van, ahol különleges ételekkel emlékeznek meg az ünnepről. A cikkben a hét kontinens érdekes, az ünnephez köthető hagyományait mutatom be. Európa Az európai karácsonyi hagyományok rendkívül változatosak. Az alpesi és közép-európai folklór része a Krampusnacht. December 5. estéjén az emberek ijesztő jelmezeket (egyébként a mohácsi busójárás maszkjaihoz és szőrméihez hasonlókat) vesznek fel, ördögöknek öltöznek be és vonulnak fel. Krampusz a hiedelem szerint egy félig…
Olvass tovább!Tudomány a karácsony ünnepében
Az adventi időszakban megszólalnak a karácsonyi zenék a boltokban, mindenhol narancs– és fenyőillat terjeng, a pékségekben megjelennek a friss, ropogós bejglik, az utcákon felépülnek a forralt bort kínáló bódék és ezek mind-mind a karácsonyi várakozást fokozzák. Na de miért van olyan illata a narancsnak, amilyen? A bejgli mitől lesz igazán omlós? A forralt bor nem is igazán bor? A karácsony illata Fahéj, narancs és fenyő. Talán ezek azok az illatok, amelyek ebben az időszakban szinte minden házban érezhetők. De mitől is illatoznak ezek annyira? Mind a három nagy mennyiségben tartalmaz illóolajokat. Ezek olyan szerves vegyületek, amelyek szobahőmérsékleten gáz halmazállapotúak, így könnyen beszippantjuk őket. A fahéj…
Olvass tovább!Sakk-mattot ad a Hepatitis B Amerikának
Az ember azt hinné, hogy a világot évekig terrorizáló COVID-19 vírus elültével a vakcinákat övező vita is elhal. Többen vagyunk így vele, de sajnos tévedtünk. A probléma újra és újra felbukkan szerte a világban, és továbbra sem egyértelmű a téma megítélése. Idén Amerikában ütötte fel újra a fejét a vakcinavita pár napja, december 5-én. Középpontjában a Hepatitis B elleni oltás, rövidebb nevén a HepB állt –és áll ma is. A HepB-oltás az Egyesült Államokban 1991 óta ajánlott minden újszülött számára. Az anya szülés közben könnyedén átadhatja a vírusos májfertőzést (HBV-t) gyermekének, ezért volt rendkívül ajánlott a csecsemő azonnali beoltása. Pénteken viszont új döntést hozott az ACIP (Advisory Committee on Immunization Practices) bizottsága: ha az anya tesztje negatív a vírusra, eldöntheti, hogy gyermeke legkorábban két hónap múlva megkapja-e egyáltalán az oltást. Számtalan egészségügyi szakember ellenzi a döntést; szerintük két hónap elteltével a szülők nem vinnék vissza gyermekeiket a vakcina beadására. A kérdés…
Olvass tovább!Interjú Bárány Annamáriával a Természetrajzi Múzeumról
Bárány Annamáriával, az ELTE Természetrajzi Múzeum Biológiai és Őslénytani Kiállításának egyik kurátorával beszélgettem. Többek között szó esett a múzeum múltjáról, jelenéről és jövőjéről, valamint a kiállított tárgyakról. Emellett Annamária egy „nem átlagos” napjába is betekintést nyerhettem. VE: Mióta működik itt a Természetrajzi Múzeum? BA: Maga az ELTE Természetrajzi Múzeum több mint 250 éves, 1774-es alapítású. A Biológiai és Paleontológiai Kiállítás jelenlegi helyén és formájában 2002 óta létezik, de az alapjai a 19. századba nyúlnak vissza. Fénykora 1862-ben indult, ekkor egy húszezernél is több kiállítási tárgyat bemutató, Európa-hírű gyűjtemény született. 1886-tól már az egyetem Múzeum körúti épületében található, ami…
Olvass tovább!Gergely János emlékezete
Gergely János, az ELTE tanszékvezetője, emeritus professzor, Széchenyi-díjas akadémikus volt. 1925. december 13-án született Karcagon, ahol gyerekkorát is töltötte. A második világháború alatt, a német megszállás idején zsidó származása miatt el kellett hagynia otthonát. Először Budapestre ment, majd visszatért Karcagra, később pedig Kenderesre. Családjának és gyermekkori barátainak nagy részét a holokauszt borzalmaiban elveszítette. A háború után tanulmányait a fővárosban fejezte be, és ott folytatta munkásságát. Az irányításával meginduló kutatásoknak köszönhetően a 20. századi magyar immunológia nemzetközileg is kiemelkedő eredményeket ért el, valamint nevéhez fűződik a hazai immunológiaoktatás elindítása. Ez a cikk születésének századik évfordulója alkalmából készült, életművének megemlékezésére. Érettségijét a Karcagi Nagykun Református Gimnáziumban szerezte 1943-ban. A numerus clausus miatt tanulmányait csak 1945-ben…
Olvass tovább!A tudomány és művészet keresztezése
A két terület látszólag teljesen különálló, mégis számos ponton találkozhatnak, és inspirálhatják egymást. Mind a művészet, mind a tudomány kreatív gondolkodást igényel, hogy új ötleteket, megközelítéseket vagy épp megoldásokat hozzanak létre. A természeti jelenségek alapos megfigyelése alapvető mindkét területen. A művészek a vizuális világot elemzik, a tudósok pedig a természet törvényeit. Mindkettő magába foglalja az ötletek kipróbálását, vagyis a kísérletezést. A komplex jelenségek vagy érzelmek vizuális megjelenítése és kommunikálása lényeges szempont. A tudomány a kutatási eredmények bemutatásához, a művészet pedig az érzelmek és gondolatok kifejezéséhez használja. A kreativitásból fakadóan, az ismeretlen felfedezésének vágya hajtja a tudóst és a művészt egyaránt. Ahogy Albert Einstein is mondta: „A titokzatosnál nincs csodálatosabb. Alapvető érzés ez, ott áll az igazi művészet és az igaz tudomány bölcsőjénél.” …
Olvass tovább!Dr. Szekeres Júlia emlékezetére
2025. március 29-én, 75 éves korában távozott közülünk dr. Barthóné dr. Szekeres Júlia immunológus, kutatóprofesszor, a Pécsi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének professzora. De ki is volt ő? Dr. Szekeres Júlia 1950. december 10-én született, Pécsett. A családjában többen is az orvosi hivatást választották, így ő maga is a Pécsi Orvostudományi Egyetemen szerezte orvostudományi diplomáját. A kutatás már egészen fiatalkorától vonzotta, első önálló kísérletét még az egyetem előtt, gimnazista korában végezte el egy biológiaverseny során. Egyetemi évei alatt a virológiai laboratórium akkori vezetőjéhez, dr. Pácsa Sándorhoz csatlakozott a Mikrobiológiai Intézetben, ahol aztán évtizedekig dolgozott kisebb-nagyobb kihagyásokkal, külföldön végzett tanulmányútjai miatt. Kutatásai során elért legjelentősebb eredményei a reproduktív immunológia iránti töretlen érdeklődéséhez kötődtek. Egész…
Olvass tovább!Hallgatói terek helyzete
Hallgatók özönlenek át az épületeken, tanteremről tanteremre sodorja őket a Neptun. Előadásra járnak, gyakorlatokat látogatnak, laborokban keresik az élet titkát. A pörgős egyetemista lét azonban felvet egy egyszerű, mégis sokatmondó kérdést: mit csinálnak két órájuk között? Beülnek a büfébe? A terem előtt várakoznak? Vagy kint, a B épület előtt próbálnak egyszerre friss levegőt és motivációt gyűjteni? Az egyetemnek azonban nem csupán tudást kell átadnia, és diplomát a kezünkbe adnia. Feladata az is, hogy olyan környezetet biztosítson, amely támogatja a tanulást, a kikapcsolódást és a közösségi életet. A megfelelő tanulási tér jobb eredményeket és egészségesebb mentális állapotot teremt, ezért minden…
Olvass tovább!Darwin és a remekmű
Charles Darwin világhírű alkotása, A fajok eredete (The Origin of Species) a biológia legjelentősebb alapműve, amely lefektette a modern evolúciós elmélet alapjait. A mű idén, 2025-ben ünnepli 166. évfordulóját. Az evolúcióelmélet magyarázza azt, hogyan jöttek létre és változtak az élőlények a földtörténet során. A teória alapvető elvei a természetes szelekció (kiválasztódás), a variáció (változékonyság) és az öröklődés. Ezen törvényke alapján fogalmazta meg Darwin a naturalista eszméjét: környezetükhöz jobban alkalmazkodó egyedek nagyobb eséllyel élnek túl és adhatják tovább genetikai állományukat; valamint a fajok fokozatosan, évmilliók alatt alakulnak át. A mai modern evolúcióbiológia — a…
Olvass tovább!Interjú az ELTE TTK HÖK elnökével a gólyatábor szervezéséről
Az elmúlt hónapban volt szerencsém leülni beszélgetni a TTK HÖK elnökével, Troják Arnolddal. Beszélgetésünk tárgya nem más volt, mint a gólyatábor szervezése. Pontosan mi is kell egy ekkora szabású esemény létrehozásához? Az interjúban minden kiderül. R: Milyen egy GT-szervezői csapat? Mi kell ahhoz, hogy valaki ebben részt tudjon venni, jól tudjon teljesíteni egy ilyen szervezői közegben? Milyen volt a kommunikáció? Voltak vele bajok a ti esetetekben? A: Oké, kicsit távolabbról fogom megközelíteni ezt a kérdést. A szervezés folyamán az embereket tudjuk csoportosítani. Elsősorban vannak a gólyák, akikért szervezzük ezt…
Olvass tovább!