Az adventi időszakban megszólalnak a karácsonyi zenék a boltokban, mindenhol narancs– és fenyőillat terjeng, a pékségekben megjelennek a friss, ropogós bejglik, az utcákon felépülnek a forralt bort kínáló bódék és ezek mind-mind a karácsonyi várakozást fokozzák. Na de miért van olyan illata a narancsnak, amilyen? A bejgli mitől lesz igazán omlós? A forralt bor nem is igazán bor?
A karácsony illata
Fahéj, narancs és fenyő. Talán ezek azok az illatok, amelyek ebben az időszakban szinte minden házban érezhetők. De mitől is illatoznak ezek annyira? Mind a három nagy mennyiségben tartalmaz illóolajokat. Ezek olyan szerves vegyületek, amelyek szobahőmérsékleten gáz halmazállapotúak, így könnyen beszippantjuk őket. A fahéj legjellemzőbb illékony vegyülete a fahéjaldehid – milyen kreatív név –, ez adja azt a csípősen fűszeres illatát. Emellett kisebb mennyiségben megtalálható benne eugenol is, ami a szegfűszeg illatáért felel. A narancs illóolajának fő komponense a limonén, de tartalmaz citrált is, amely citromra emlékeztető, savanykásabb illatot ad. A fenyők tűleveleinek és gyantájának jellegzetes, fás és hűvös illatát a pinén vegyületek adják.
Érdekesség, hogy ezek a vegyületek éghetők, így narancshéjból egy gyertya segítségével akár otthon is kis “tűzijátékot” varázsolhatunk:
És ha már gyertya, akkor itt van egy másik gyertyalánggal elvégezhető kísérlet is:
Az elfújt gyertya füstje tartalmaz nem elégett égéstermékeket (viaszdarabokat), így a füstbe tartott láng meggyújtja ezeket. A folyamat láncreakcióként halad visszafelé, és újragyújtja a gyertyát. Akár családi versenyt is lehet rendezni, kinek sikerül a legmesszebbről visszagyújtania.
Ezüst vagy nem ezüst?
Az egyik legkeresettebb karácsonyfa az ezüstfenyő. Ez a szúrós lucfenyő ezüstös-kékes példányainak gyűjtőneve. De mitől is ezüstösek ezek a tűlevelek? Az ezüstfenyők levelei is ugyanolyan zöldek, mint a többi fenyőé, viszont ezeket sokkal vastagabb viaszréteg borítja. Ennek a viaszrétegnek több funkciója is van, legfőbb feladata azonban a hosszú láncú vegyületekből felépülő, hidrofób szerkezetéből adódó vízveszteség elleni védelem. Ez a réteg minimálisra csökkenti a fa párologtatását, így megvédve azt – főleg télen – a kiszáradástól. A viasz rendezetlen kristályos szerkezete szórja és veri vissza a fényt, ami az ezüstös-kékes szín kialakulásáért felelős. Minél vastagabb ez a réteg, annál intenzívebb a szín.
A nagymama bejglijének a titka
Azt mindenki tudja, hogy a nagymama bejglijénél nincsen finomabb. Viszont mitől lesz igazán omlós az a tészta? A tészta buborékos felfúvódását – ami az omlóság mellett a sütemény szép formáját is adja – az élesztő okozza. Az élesztők egysejtű gombák, melyeknek legismertebb faja a Saccharomyces cerevisiae. Ez a gomba cukorral és keményítővel táplálkozik. Ha ezt a folyamatot oxigéntől elzárva – anaerob környezetben –, meleg, vizes közegben teszi, akkor fermentációnak nevezzük. A fermentáció során fő termékként etil-alkohol szén-dioxid keletkezik. Utóbbi gáz termelődése buborékok formájában megkeleszti a tésztát. A folyamat során más vegyületek is keletkeznek, ezek adják az élesztős tészta jellegzetes ízét és illatát. Sütés közben az alkohol elpárolog, míg a szén-dioxid által okozott buborékok megkeményednek. Ezt a lisztben található glutén okozza, ami két fehérjéből áll: gliadinból és gluteninből. Vízzel érintkezve ezek adják a tészta rugalmasságát, majd pedig sütés közben ezáltal a rugalmas hálózat által rögzülnek a buborékok.
Tényleg nem fáznak a rénszarvasok?
Kiskoromban mindig elgondolkodtam azon, hogy a karácsonyi mesékben a Mikulás szánját húzó rénszarvasok miért nem fáznak. Sokféleképpen alkalmazkodtak ezek az állatok a hideg időjáráshoz, így a bundájuk is átalakult. A szőrszálak nem tömörek, hanem üregesek. Ezekben levegő van, a levegő pedig remek hőszigetelő, ami megtartja az állat testhőjét a fagyos időben is. Emellett a bundájuk kétrétegű: a felső réteg hosszú, üreges szőrszálakból áll, míg az aljszőrzetük puhább és nagyon sűrű, ezzel is benntartva a meleget. A patáik is különböznek a többi patás állatétól: rendkívül szélesek, így megakadályozzák, hogy belesüppedjenek a hóba vagy a sárba. Az orrukat pedig szőr fedi és erekben gazdag, ezért kellően melegen tudják tartani nózijukat is, miközben a hóban keresik vele az élelmet.
A forralt bor bornak számít?
Kérdés, hogy ha a bort melegítjük, akkor az alkoholtartalma mennyire marad meg. Az első és legfontosabb: a forralt bort a neve ellenére nem szabad forralni! Sokkal jobb ízvilágot kapunk, ha lassan melegítjük, és körülbelül 80 fokon tartjuk. Az ajánlások szerint ez a legjobb hőmérséklet a forralt bor készítéséhez. A borban lévő alkohol (etanol) forráspontja ~78,4 fok, így a forralt bor hőmérsékletén az alkoholtartalom csak nagyon kis mennyiségben csökken. Tehát a forralt bor az alapanyagát és az alkoholtartalmát tekintve is bornak mondható. Ennek örömére kerestem nektek egy jó receptet otthoni forralt bor készítéshez:
- 2 narancskarika
- 2 csillagánizs
- 2 fahéjrúd
- 10 szegfűszeg
- 5 kardamom
- 10 dkg cukor
- 1 üveg vörösbor
Elkészítés:
Melegítsd fel a vörösbort a cukorral, de ne forrald! (Tudjátok: ~80 fok!) Ha már kellően meleg, akkor tedd bele az összes hozzávalót, és vedd le a lángról. Hagyd állni körülbelül 20 percig, majd szűrd le és fogyaszd el egy kellemes karácsonyi film mellett!
Karácsonyfagömb–készítés a kémia órán?
Valljuk be, a legtöbbünk nyilván nem figyelt oda eléggé középiskolában a kémia órán, viszont talán mégis mondd nekünk valamit az ezüsttükör-próba neve. És mi köze lenne ennek a karácsonyhoz? Nagyon is sok! Régen az ezüst gömbök színét tényleg ezüsttel érték el. Az ezüsttükör-próbával az aldehideket lehet megkülönböztetni a ketonoktól. Az aldehidekkel reagálva ezüst válik ki, míg a ketonokkal nem történik változás. A reagens oldat összetevői, amivel a próbát végzik: ammónia, ezüst-nitrát és nátrium-hidroxid. Ezek koncentrációja és mennyisége pontosan meghatározott. Az ezüst kiválásához szükség van egy redukálószerre is, amely a reagensben lévő ezüst ionokat ezüstté redukálja. A legegyszerűbben beszerezhető redukálószer a szőlőcukor (glükóz). Az összeöntés után melegíteni kell az elegyet, és a pozitív próbát a vékony rétegben kivált ezüst mutatja. Tehát ha ezt a próbát egy üveggömb belsejében végzik el, akkor gyönyörű ezüstgömböket kapunk. Ezek sokkal szebben csillognak, mint a festett díszek. A minőségi üvegdíszeknél mai napig ezt a technikát alkalmazzák.
A karácsonyológia egy tudomány?
Annyit írtam már arról, hogyan kapcsolódik a karácsonyhoz a tudomány, miközben konkrétan van tudománya magának a karácsonynak is. Kezdhettem volna ezzel is, mi? Na de mit is kutat a karácsonyológia? A karácsony hatásait szinte minden területen: karácsonyhoz kapcsolódó viselkedésbeli, kulturális, fogyasztási, pszichológiai és élettani változásokat. Például vizsgálják a különböző megbetegedések számának változását a karácsonyi időszakban, vagy rengeteg kutatás szól az emberek vásárlási szokásairól az adventi időszakban. Jó, persze, ez nem egy igazi kutatási ág, inkább csak informális gyűjtőfogalom. Viszont mégis érdekes, hogy kialakult ez a kifejezés, és használják is ezeknek a jelenségeknek a leírására.
A Nyúz csapata ezekkel a karácsonyi tudományos érdekességekkel szeretne kellemes ünnepeket kívánni minden olvasónknak!
Szerző: Szász Boglárka