A tanulmányai végéhez közeledő hallgató egészen elfelejtheti, hogy a diploma megszerzéséhez nem elég túlélni a féléveket. Ebben a cikkben röviden igyekszem összeszedni nektek azt, hogy min kell átverekednetek magatokat ahhoz, hogy a kezetekben tarthassátok a diplomátokat. 1. Az abszolutórium A diplomaszerzés három alappilléréből általában a legelső, amivel hallgatóként találkozunk, az abszolutórium megszerzése. De mi is ez? Az Nftv. 50. § (1) így rendelkezik róla: „A felsőoktatási intézmény annak a hallgatónak, aki a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelményeket és az előírt szakmai gyakorlatot – a szakdolgozat, diplomamunka elkészítése kivételével – teljesítette, és az előírt krediteket…
Olvass tovább!Kategória: TTT
Sakk-mattot ad a Hepatitis B Amerikának
Interjú Bárány Annamáriával a Természetrajzi Múzeumról
VE: A múzeumban kiállított tárgyak honnan származnak, mi a történetük? BA: Vegyes származásúak, de némelyiknek elképesztő története van. 1896-ban született egy katalógus Margó Tivadar tollából Állattani és Összehasonlító Boncztani Intézet címmel, ahol leírja, hogy mi mindene volt a múzeumnak. Szintén Margó pályafutása alatt készült egy 10 kötetes leltárkönyv is, megjelölve az akkori gyűjtemény tárgyainak eredetét, visszamenőleg is. Később Dudich Endre zoológus gyarapította hasonló sikerrel a gyűjteményt, ami sajnos végül a második világháború végén nagyrészt megsemmisült. Margó tudott vásárolni is preparátumokat, nem is akárhonnan, hanem neves preparátorműhelyektől, mint például a londoni Frank műhely és az Edward Gerrard & Sons cég vagy a párizsi Tramond ház. Szintén az ő ideje alatt kerültek a gyűjteménybe a ma is látható Frič és a Ziegler-féle modellek. A Margó utáni időszakból is származnak még…
Olvass tovább!Gergely János emlékezete
Gergely János, az ELTE tanszékvezetője, emeritus professzor, Széchenyi-díjas akadémikus volt. 1925. december 13-án született Karcagon, ahol gyerekkorát is töltötte. A második világháború alatt, a német megszállás idején zsidó származása miatt el kellett hagynia otthonát. Először Budapestre ment, majd visszatért Karcagra, később pedig Kenderesre. Családjának és gyermekkori barátainak nagy részét a holokauszt borzalmaiban elveszítette. A háború után tanulmányait a fővárosban fejezte be, és ott folytatta munkásságát. Az irányításával meginduló kutatásoknak köszönhetően a 20. századi magyar immunológia nemzetközileg is kiemelkedő eredményeket ért el, valamint nevéhez fűződik a hazai immunológiaoktatás elindítása. Ez a cikk születésének századik évfordulója alkalmából készült, életművének megemlékezésére. Érettségijét a Karcagi Nagykun Református Gimnáziumban szerezte 1943-ban. A numerus clausus miatt tanulmányait csak 1945-ben…
Olvass tovább!Dr. Szekeres Júlia emlékezetére
Darwin és a remekmű
A bárba besétál egy matematikus, egy pszichológus és egy marketinges szakember: mindhármuk Mérő László
„A televízión is van kikapcs gomb, mégis sokan nem képesek azt megnyomni akkor sem, ha halálosan unják az összes műsort. Nem a mesterséges intelligencia fejlődésétől kell hát félnünk, hanem saját magunktól” – Mérő László Mérő László 1949-ben született Budapesten, 1974-ben az ELTE matematikus szakán végzett. Disszertációját a mesterséges intelligencia témaköréből írta, ezzel megszerezve a műszaki tudományok kandidátusa fokozatot. Később pszichológiai témakörben vált habilitált oktatóvá. 1974 és 1984 között tudományos segédmunkatársként, munkatársként, majd főmunkatársként dolgozott a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetében (SZTAKI). Foglalkozott képfeldolgozással, alakfelismerő algoritmusokkal, érdeklődése középpontjában viszont a mesterséges…
Olvass tovább!Október a látás hónapja
A látás hónapja kampány 2005 óta hívja fel a figyelmet a gyengén látók küzdelmeire, mindezt a Magyar Optikus és Optometrista Szövetség szervezésén keresztül. Mi és miért rontja a látást? Milyen autót vezetni más szemüveggel? Miért fontos a megfelelő szemüveg? Ezekre mind választ kaphatunk, ha kicsit utána járunk, de ebben a cikkben is kaphatnak az olvasók egy kis összefoglalót.
Olvass tovább!Csurran, csöppen
Március 22. – A víz világnapja
A világnapot 1992-ben, a Rio de Janeiróban tartott nemzetközi Környezet és Fejlődés konferenciát követően kezdeményezte az ENSZ közgyűlése, ezt követően először egy évvel később, 1993-ban tartották meg. Azóta minden évben ez a dátum szolgáltat alkalmat arra, hogy a figyelem a vízre irányuljon. Őrizzük meg gleccsereinket! A 2025-ös Víz Világnap fő témája: „Őrizzük meg gleccsereinket!” 2022 decemberében az ENSZ Közgyűlése elfogadta azt a határozatot, amely 2025-öt a Gleccserek Megőrzésének Nemzetközi Évévé nyilvánítja, valamint kihirdette, hogy 2025-től kezdődően minden év március 21-e a Gleccserek Világnapja lesz. Manapság gleccsereink gyorsabban olvadnak, mint korábban…
Olvass tovább!