Az ember azt hinné, hogy a világot évekig terrorizáló COVID-19 vírus elültével a vakcinákat övező vita is elhal.
Többen vagyunk így vele, de sajnos tévedtünk. A probléma újra és újra felbukkan szerte a világban, és továbbra sem egyértelmű a téma megítélése. Idén Amerikában ütötte fel újra a fejét a vakcinavita pár napja, december 5-én. Középpontjában a Hepatitis B elleni oltás, rövidebb nevén a HepB állt –és áll ma is.
A HepB-oltás az Egyesült Államokban 1991 óta ajánlott minden újszülött számára. Az anya szülés közben könnyedén átadhatja a vírusos májfertőzést (HBV-t) gyermekének, ezért volt rendkívül ajánlott a csecsemő azonnali beoltása. Pénteken viszont új döntést hozott az ACIP (Advisory Committee on Immunization Practices) bizottsága: ha az anya tesztje negatív a vírusra, eldöntheti, hogy gyermeke legkorábban két hónap múlva megkapja-e egyáltalán az oltást.
Számtalan egészségügyi szakember ellenzi a döntést; szerintük két hónap elteltével a szülők nem vinnék vissza gyermekeiket a vakcina beadására. A kérdés halasztása valószínűleg sokszorosára növeli majd a gyermek- és felnőttkori megbetegedések számát. Egy friss modell szerint évente 1400 fertőzés, 300 májrákos eset és 480 haláleset várható a két hónapnyi kimaradás miatt. Egy becslés alapján 1991 óta a vakcina azonnali ajánlása napjainkig mintegy 90 000 elhalálozást előzött meg.
Ha tudjuk, hogy ez a döntés –és a potenciális jövőbeli döntések is– ilyen elkeserítő eredményeket hoznak, miért kérdőjelezi meg a társadalom egy része még mindig a vakcinák szükségességét és biztonságosságát? A rövid válasz (és most érjük be ennyivel): a félelem és a tájékozatlanság.
Ezen hogyan segíthetünk? Nézzünk utána a dolgoknak –nem minden van úgy, ahogy az első hírportál állítja. Több forrásból tájékozódjunk, tudjuk meg az ok-okozati összefüggéseket. Ezzel az egyszerű lépéssel, ami talán 1-2 órát vesz igénybe, életeket menthetünk. Ha másét nem, a sajátunkat.
Szerző: Czégé Emese