„A televízión is van kikapcs gomb, mégis sokan nem képesek azt megnyomni akkor sem, ha halálosan unják az összes műsort. Nem a mesterséges intelligencia fejlődésétől kell hát félnünk, hanem saját magunktól” – Mérő László
Mérő László 1949-ben született Budapesten, 1974-ben az ELTE matematikus szakán végzett. Disszertációját a mesterséges intelligencia témaköréből írta, ezzel megszerezve a műszaki tudományok kandidátusa fokozatot. Később pszichológiai témakörben vált habilitált oktatóvá.
1974 és 1984 között tudományos segédmunkatársként, munkatársként, majd főmunkatársként dolgozott a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetében (SZTAKI). Foglalkozott képfeldolgozással, alakfelismerő algoritmusokkal, érdeklődése középpontjában viszont a mesterséges intelligencia állt. Számos nemzetközi tudományos folyóiratban és lektorált szakfolyóiratban publikált.
1976-ban vette feleségül Kovácsházy Éva iparművészt. Két gyermekük született, fiuk Mérő Csaba szoftverfejlesztő, big data szakértő, gomester; lányuk Mérő Vera, médiadesigner, kommunikációs szakember, publicista, emberi jogi aktivista, a Nem tehetsz róla, tehetsz ellene mozgalom (NTRTE) egyik alapítója.
Elbeszélése szerint Mérő a ’80-as évek elején egy buliban találkozott Illyés Sándor pszichológiaprofesszorral, akivel elkezdtek a mesterséges és a természetes intelligencia kutatásáról beszélgetni. Amikor kiderült, hogy Mérő matematikus, Illyés megjegyezte, hogy ő épp az intelligencia öröklődésével foglalkozik, és szüksége lenne valakire, aki ért a matekhoz – ebből született közös cikkük. Két évvel később alapította Illyés a Kísérleti Pszichológia Tanszéket, ahova elhívta tanítani. Mérő úgy vélte, megtanulja a pszichológusoktól, amit tudni lehet az emberi gondolkodásról, és majd ezzel felfegyverkezve tér vissza a mesterséges intelligencia kutatásához. Ez a visszatérés végül soha nem történt meg.
Alapítótárs és ügyvezető igazgató volt a külföldi megrendelésre játékokat gyártó Phone2Play Számítástechnikai Fejlesztő Rt. elődeinél. Projektjeik során videójátékokat és mobiltelefonos játékokat fejlesztettek amerikai cégek számára, többek között Rubik Ernővel együttműködve (Rubik’s Games CD). Az ő nevéhez köthető az úgynevezett Egyszámjáték -egy stratégiai játék- kidolgozása is. Üzleti coachingot és tanácsadói tevékenységet folytatott, vállalati vezetőket segítve. Felfogása szerint tanácsadót csak annak a vezetőnek érdemes fogadni, aki egyáltalán nem tanácstalan, nagyon is tudja, mit akar csinálni – azért fogad tanácsadót, hogy tágítsa a látókörét, és megértse mások gondolkodását. A Darwin’s Marketing Evolution alapítótársa lett, tevékenységük a memetikai elvű marketingkutatás módszertanának kidolgozása, memetikai marketingkutatás és tanácsadás volt. Több mint 50 projektben vett részt, melyek nagy vállalatokkal fonódtak össze (pl. MOL, OTP, Samsung).
2003 és 2019 között publicista volt a Magyar Narancs, majd a HVG hetilapoknál. Több magyar és angol nyelvű könyv társszerzője lett, illetve a Tudományos Stand Up előadójává, utólag társtulajdonosává vált. Jövőbeli céljai között szerepel két újabb könyv megírása a pénz természetéről, illetve a véletlenről.
Csaknem egy tucat különféle díjat nyert a tudomány és a játékok világában, többek között a Rényi Kató-emlékdíjat és az Eötvös József-díjat. Példás eredményei ellenére saját bevallása szerint nincs elhivatottsága, vagy hatalmas életcélja, mindig az adott feladatra fókuszál. A Forbesnek adott interjújában a következőt nyilatkozta: „Nincs teljesítménykényszerem. Az egyik barátom sosem értette, miért van az, hogy elég sokat sakkozom az interneten, de évek óta – tíz, húsz, ötven éve – ugyanolyan szinten játszom. Kérdezte is: Nem akarsz fejlődni? Nem, nem akarok fejlődni! Nekem teljesen jó ez a szint, nagyjából hasonló szintű ellenfelekkel játszom, élvezem, kikapcsol. Elég pontosan meg tudom mondani belőle, hogy milyen napom van. Mert ha ötből négyet nyerek hasonló erejű partnerek ellen, akkor már jó napom van, ha viszont mondjuk vesztek ötből ötöt, jobb, ha aznap semmihez sem fogok hozzá. Eszem ágában sincsen fejlődni, nem akarok ennél több időt tölteni a sakkal”.
40 éve ismerjük egyetemi oktatóként, magyar és külföldi egyetemeken egyaránt tart kurzusokat. 1984-2004 között az ELTE egyetemi docense volt, és kutatásai felölelték a gazdaságpszichológia, a gondolkodási és döntési folyamatok, a játékelmélet, a memetika, a pszichofizika és a transzlogika témakörét is. Elnyerte a Széchényi professzori ösztöndíjat. Az ELTE Tudományegyetem Pszichológiai Intézetének és a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (Kolozsvár) pszichológia szakának egyetemi tanára.
Emberi gondolkodás, gazdaságpszichológia, gondolkodási stratégiák, játékelmélet, logika és intuíció, matematikai statisztika, mesterséges intelligencia, módszertan, pszichológia, pszichometria – mind olyan tárgyak, melyek mellett láthattunk a nevét. Saját bevallása szerint -és ezt órái látogatóiként magunk is tapasztalhatjuk- nem érzi a generációs különbségeket, szót ért a hallgatókkal. Legtöbbször ikonikus farmerkabátban láthatjuk: hajtogatja, hogy az öltönnyel sincs baja, de egyszerűen kevesebbet kell beszélnie, ha farmerban van. Azt mondja magáról, hogy nem klasszikus tudós, nem alapos, semmit nem olvas el elejétől a végéig (a Harry Potteren kívül), és fél a humortalan emberektől. Talán pont ez a hozzáállás teszi mégis olyan érdekessé és élvezhetővé az előadásait.
Bár a mesterséges intelligencia kutatása kikerült a prioritásai közül, a MI közelmúltban történt, ugrásszerű fejlődésével világszerte megnőtt az érdeklődés ebben a témakörben, így gyakran keresik fel, hogy mondja el a véleményét, mint a terület szakértője. November 5-én 19 órakor Keszthelyen, a Balaton Színházban tart előadást a mesterséges intelligencia kutatásról. Hol tartunk, kell-e félnünk tőle, miként határozza meg a napjainkat és a jövőt? Ha szeretnétek bővebben hallani erről, látogassatok el november 6-án 17.00 órakor a Gömb aulába, és hallgassátok meg élőben Mérő László előadását!
Szerző: Lugosi Csenge
