Kategória: Főoldal
Interjú Bárány Annamáriával a Természetrajzi Múzeumról
VE: A múzeumban kiállított tárgyak honnan származnak, mi a történetük? BA: Vegyes származásúak, de némelyiknek elképesztő története van. 1896-ban született egy katalógus Margó Tivadar tollából Állattani és Összehasonlító Boncztani Intézet címmel, ahol leírja, hogy mi mindene volt a múzeumnak. Szintén Margó pályafutása alatt készült egy 10 kötetes leltárkönyv is, megjelölve az akkori gyűjtemény tárgyainak eredetét, visszamenőleg is. Később Dudich Endre zoológus gyarapította hasonló sikerrel a gyűjteményt, ami sajnos végül a második világháború végén nagyrészt megsemmisült. Margó tudott vásárolni is preparátumokat, nem is akárhonnan, hanem neves preparátorműhelyektől, mint például a londoni Frank műhely és az Edward Gerrard & Sons cég vagy a párizsi Tramond ház. Szintén az ő ideje alatt kerültek a gyűjteménybe a ma is látható Frič és a Ziegler-féle modellek. A Margó utáni időszakból is származnak még…
Olvass tovább!Gergely János emlékezete
Gergely János, az ELTE tanszékvezetője, emeritus professzor, Széchenyi-díjas akadémikus volt. 1925. december 13-án született Karcagon, ahol gyerekkorát is töltötte. A második világháború alatt, a német megszállás idején zsidó származása miatt el kellett hagynia otthonát. Először Budapestre ment, majd visszatért Karcagra, később pedig Kenderesre. Családjának és gyermekkori barátainak nagy részét a holokauszt borzalmaiban elveszítette. A háború után tanulmányait a fővárosban fejezte be, és ott folytatta munkásságát. Az irányításával meginduló kutatásoknak köszönhetően a 20. századi magyar immunológia nemzetközileg is kiemelkedő eredményeket ért el, valamint nevéhez fűződik a hazai immunológiaoktatás elindítása. Ez a cikk születésének századik évfordulója alkalmából készült, életművének megemlékezésére. Érettségijét a Karcagi Nagykun Református Gimnáziumban szerezte 1943-ban. A numerus clausus miatt tanulmányait csak 1945-ben…
Olvass tovább!A tudomány és művészet keresztezése
Dr. Szekeres Júlia emlékezetére
Hallgatói terek helyzete
Hallgatók özönlenek át az épületeken, tanteremről tanteremre sodorja őket a Neptun. Előadásra járnak, gyakorlatokat látogatnak, laborokban keresik az élet titkát. A pörgős egyetemista lét azonban felvet egy egyszerű, mégis sokatmondó kérdést: mit csinálnak két órájuk között? Beülnek a büfébe? A terem előtt várakoznak? Vagy kint, a B épület előtt próbálnak egyszerre friss levegőt és motivációt gyűjteni? Az egyetemnek azonban nem csupán tudást kell átadnia, és diplomát a kezünkbe adnia. Feladata az is, hogy olyan környezetet biztosítson, amely támogatja a tanulást, a kikapcsolódást és a közösségi életet. A megfelelő tanulási tér jobb eredményeket és egészségesebb mentális állapotot teremt, ezért minden…
Olvass tovább!Darwin és a remekmű
Interjú az ELTE TTK HÖK elnökével a gólyatábor szervezéséről
IMPROVment-a beugró segítség
A berlini fal
November hónapja egészen sok történelmi esemény dátumát idézheti fel annak, aki tényleg emlékszik a középiskolában tanultakra. Egy ezek közül a berlini fal lebontása, amely a hidegháború végét jelképezte egész Európa számára. A Berlint kettészelő betonfal 1961-től 1989. november 9-ig állt sértetlenül, elválasztva a Német Demokratikus Köztársaságot (NDK) és a Német Szövetségi Köztársaságot (NSZK). Az NDK területén épült, 155 km hosszan, és teljesen körülvette Nyugat-Berlint. A fal két oldala két külön politikai berendezkedést és háborús állapotot rejtett maga mögött. A nyugati oldal, az NSZK területe, francia, brit és amerikai fennhatóság…
Olvass tovább!