Úriemberek

Guy Ritchie, visszatérésként egy általa nagy mértékben befolyásolt filmkategóriában hozott nekünk még egy filmet, mégpedig a bűnözőket szerepeltető „The Gentlemen” című remekmű formájában.  A lehető legspoilermentesebben úgy néz ki a történet, hogy egy amerikai drogbáró a hatalmas marihuána-hálózatát próbálja eladni Londonban, pár alvilági figura pedig meg akarja kaparintani, és ehhez minden eszközt bevetnek. Nagyon jó, hogy Ritchie visszatért az ilyen, talán már ikonikusnak nevezhető filmekhez, hiszen valljuk be, hogy előző filmje – az Aladdin – Will Smith nélkül közel teljesen értékelhetetlen lett volna. Nem fogta vissza magát, a „The Gentlemen”…

Olvass tovább!

Joker

Vajon hogy sikerült a bohócnak öltözött szociopata 2019-es feldolgozása? Felér a Heath Ledger által alakított Jokerhez? A filmről nagyon nehéz spoiler-mentesen beszélni, így felhívom mindenki figyelmét, hogy aki még nem látta a filmet, és meg akarja nézni, az ennek tudatában olvassa tovább a cikket. A történetet feleslegesnek tartom lebontani, így csak bizonyos dolgokról írnék. A film Joker létrejöttéről szól, akit Joaquin Phoenix alakít. A szerepre nála alkalmasabb színészt nagyon nehéz lett volna találni. Alakítása egyszerűen hihetetlen volt, a következő Oscar-gálán nagyon valószínű, hogy fogjuk látni a színpadon. A Joker-nevetése hihetetlenül…

Olvass tovább!

Családi Vakáció – Irány Ibiza!

A címéből és az előzetesből ítélve is egy jó filmnek ígérkezett. Buli, Ibiza, családi és még vígjáték is, egy baráti összeröffenésre tökéletes kikapcsolódás. Ibiza is volt, buli is, de valódi szórakozást még csak véletlenül sem fedezhetett fel a nézőközönség. A filmnek az utolsó pillanatig adtam esélyt, hátha történik valami, amiért megérte végigrohannom a fél városon szakadó esőben, majd utána rögtön nem a teázót vacogva becélozni, hanem beállni a kilométeres sorba a jegypénztár elé. Tévedtem. Semmilyen érdemi momentumot nem tudott felmutatni a film.  A főszereplő karakterek olyan „tipikusak” voltak. A laza,…

Olvass tovább!

Bohemian Rhapsody

Igazi Queen-szerelmesként már akkor elvállaltam ennek a cikknek a megírását, mikor még csak az előzetes jött ki, de most, amikor írok róla, rá kellett jönnöm, hogy nem is olyan egyszerű feladat ez. Egyrészt, mivel rengeteget lehetne a filmről, a kritikákról, magáról a zenekarról és Freddie Mercuryról írni, másrészt, mert túl sok és túl vegyes érzelmet váltanak ki szerintem nem csak belőlem.

Olvass tovább!

Johnny English újra lecsap

A mindenki számára (jól) ismert Rowan Atkinson ismét eljön, hihetetlen, de ugyanakkor már ikonikusnak mondható mimikájával és paralingvisztikájával. A film jól követi a modern, 21. századi filmek figyelemfenntartó, pörgős, fordulatokkal teli stílusát és szerkezetét. Ezen túl egyértelműen épít az angol humorra és Atkinson remek alakítására.

Olvass tovább!

Csillag születik

Amikor először meghallottam ezt a filmcímet, egyáltalán nem tudtam komolyan venni a régebben RTL-en futó azonos nevű tehetségkutató miatt. Persze ez nem a film hibája, mégis magamtól biztosan nem néztem volna meg az egyébként előzetesében is semmitmondó filmet. De hál’ isten a kritikák és kedves nővérem rávettek, tegyem meg, és hálás vagyok érte!

Olvass tovább!

LaLaLaLaLa – 14 Oscar jelölés nyomában

A jazz bár félhomályában, leosonva a lépcsőn, kezemet végighúzom a téglafalon, hallgatom az ordító trombitát és várom, hogy J. K. Simmons előlépjen a dohányfüstből. Imádom ezt az atmoszférát, és nagyon szívesen élem bele magam ebbe a környezetbe bármilyen narratíva keretében. Korábban is szerettem a jazzt, azonban a 2014-es Whiplash volt számomra az az alkotás, az a szerzői és előadói bravúr, ami megteremtette az igazi hangulatát a jazz kultúrának. Most pedig itt vagyunk és a rendező, Damien Chazelle új filmmel érkezett meg a mozikba. Kaliforniai álommal, de maradjunk inkább a La…

Olvass tovább!