A karácsonyt mindenki máshogy ünnepli. A világ szinte minden pontján az egyik legfontosabb ünnep az évben, mégis minden kultúra a saját arcára formálta, hiszen egyszerre globális és személyes. Az eredetileg keresztény szokás mára már az egész világon elterjedt hagyománnyá nőtte ki magát keveredve a helyi kultúrákkal és hiedelmekkel. Van, ahol gyertyafényes körmenettel, máshol tengerparti összejövetellel és van, ahol különleges ételekkel emlékeznek meg az ünnepről. A cikkben a hét kontinens érdekes, az ünnephez köthető hagyományait mutatom be. Európa Az európai karácsonyi hagyományok rendkívül változatosak. Az alpesi és közép-európai folklór része a Krampusnacht. December 5. estéjén az emberek ijesztő jelmezeket (egyébként a mohácsi busójárás maszkjaihoz és szőrméihez hasonlókat) vesznek fel, ördögöknek öltöznek be és vonulnak fel. Krampusz a hiedelem szerint egy félig…
Olvass tovább!Kategória: Kultúra
Tudomány a karácsony ünnepében
Az adventi időszakban megszólalnak a karácsonyi zenék a boltokban, mindenhol narancs– és fenyőillat terjeng, a pékségekben megjelennek a friss, ropogós bejglik, az utcákon felépülnek a forralt bort kínáló bódék és ezek mind-mind a karácsonyi várakozást fokozzák. Na de miért van olyan illata a narancsnak, amilyen? A bejgli mitől lesz igazán omlós? A forralt bor nem is igazán bor? A karácsony illata Fahéj, narancs és fenyő. Talán ezek azok az illatok, amelyek ebben az időszakban szinte minden házban érezhetők. De mitől is illatoznak ezek annyira? Mind a három nagy mennyiségben tartalmaz illóolajokat. Ezek olyan szerves vegyületek, amelyek szobahőmérsékleten gáz halmazállapotúak, így könnyen beszippantjuk őket. A fahéj…
Olvass tovább!Interjú Bárány Annamáriával a Természetrajzi Múzeumról
Bárány Annamáriával, az ELTE Természetrajzi Múzeum Biológiai és Őslénytani Kiállításának egyik kurátorával beszélgettem. Többek között szó esett a múzeum múltjáról, jelenéről és jövőjéről, valamint a kiállított tárgyakról. Emellett Annamária egy „nem átlagos” napjába is betekintést nyerhettem. VE: Mióta működik itt a Természetrajzi Múzeum? BA: Maga az ELTE Természetrajzi Múzeum több mint 250 éves, 1774-es alapítású. A Biológiai és Paleontológiai Kiállítás jelenlegi helyén és formájában 2002 óta létezik, de az alapjai a 19. századba nyúlnak vissza. Fénykora 1862-ben indult, ekkor egy húszezernél is több kiállítási tárgyat bemutató, Európa-hírű gyűjtemény született. 1886-tól már az egyetem Múzeum körúti épületében található, ami…
Olvass tovább!A tudomány és művészet keresztezése
A két terület látszólag teljesen különálló, mégis számos ponton találkozhatnak, és inspirálhatják egymást. Mind a művészet, mind a tudomány kreatív gondolkodást igényel, hogy új ötleteket, megközelítéseket vagy épp megoldásokat hozzanak létre. A természeti jelenségek alapos megfigyelése alapvető mindkét területen. A művészek a vizuális világot elemzik, a tudósok pedig a természet törvényeit. Mindkettő magába foglalja az ötletek kipróbálását, vagyis a kísérletezést. A komplex jelenségek vagy érzelmek vizuális megjelenítése és kommunikálása lényeges szempont. A tudomány a kutatási eredmények bemutatásához, a művészet pedig az érzelmek és gondolatok kifejezéséhez használja. A kreativitásból fakadóan, az ismeretlen felfedezésének vágya hajtja a tudóst és a művészt egyaránt. Ahogy Albert Einstein is mondta: „A titokzatosnál nincs csodálatosabb. Alapvető érzés ez, ott áll az igazi művészet és az igaz tudomány bölcsőjénél.” …
Olvass tovább!Dr. Szekeres Júlia emlékezetére
2025. március 29-én, 75 éves korában távozott közülünk dr. Barthóné dr. Szekeres Júlia immunológus, kutatóprofesszor, a Pécsi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének professzora. De ki is volt ő? Dr. Szekeres Júlia 1950. december 10-én született, Pécsett. A családjában többen is az orvosi hivatást választották, így ő maga is a Pécsi Orvostudományi Egyetemen szerezte orvostudományi diplomáját. A kutatás már egészen fiatalkorától vonzotta, első önálló kísérletét még az egyetem előtt, gimnazista korában végezte el egy biológiaverseny során. Egyetemi évei alatt a virológiai laboratórium akkori vezetőjéhez, dr. Pácsa Sándorhoz csatlakozott a Mikrobiológiai Intézetben, ahol aztán évtizedekig dolgozott kisebb-nagyobb kihagyásokkal, külföldön végzett tanulmányútjai miatt. Kutatásai során elért legjelentősebb eredményei a reproduktív immunológia iránti töretlen érdeklődéséhez kötődtek. Egész…
Olvass tovább!Darwin és a remekmű
Charles Darwin világhírű alkotása, A fajok eredete (The Origin of Species) a biológia legjelentősebb alapműve, amely lefektette a modern evolúciós elmélet alapjait. A mű idén, 2025-ben ünnepli 166. évfordulóját. Az evolúcióelmélet magyarázza azt, hogyan jöttek létre és változtak az élőlények a földtörténet során. A teória alapvető elvei a természetes szelekció (kiválasztódás), a variáció (változékonyság) és az öröklődés. Ezen törvényke alapján fogalmazta meg Darwin a naturalista eszméjét: környezetükhöz jobban alkalmazkodó egyedek nagyobb eséllyel élnek túl és adhatják tovább genetikai állományukat; valamint a fajok fokozatosan, évmilliók alatt alakulnak át. A mai modern evolúcióbiológia — a…
Olvass tovább!A berlini fal
November hónapja egészen sok történelmi esemény dátumát idézheti fel annak, aki tényleg emlékszik a középiskolában tanultakra. Egy ezek közül a berlini fal lebontása, amely a hidegháború végét jelképezte egész Európa számára. A Berlint kettészelő betonfal 1961-től 1989. november 9-ig állt sértetlenül, elválasztva a Német Demokratikus Köztársaságot (NDK) és a Német Szövetségi Köztársaságot (NSZK). Az NDK területén épült, 155 km hosszan, és teljesen körülvette Nyugat-Berlint. A fal két oldala két külön politikai berendezkedést és háborús állapotot rejtett maga mögött. A nyugati oldal, az NSZK területe, francia, brit és amerikai fennhatóság…
Olvass tovább!Újságíró az egyenlőségért– Interjú Végh Veronikával
Milyen is egy újságíró élete? Kétlem, hogy a Természettudományi Karon tanuló diákok sokat morfondíroznának ezen a kérdésen. Belegondolva, elkerülhetetlen, hogy a TTK-sok soha ne kerüljenek kapcsolatba a média bármilyen formájával. Elvégre a minőségi sajtó informál, tanít és szórakoztat. És ahhoz, hogy mindezt biztosítani tudja, olyan emberekre van szükség, akik sosem lankadnak, mindig kíváncsiak valami újra, és nem restellnek harcolni a közös jóért. Ilyen emberre ismertem Végh Veronikában. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán, egy újságírói műfajokról szóló kurzuson tartott előadást. Kezdjük ott, hogy maga a kivetített anyag remek volt, így sikerült megragadnia figyelmemet.…
Olvass tovább!Halloween
Mindenszentek előestéje = „All Hallows Eve” Eredete és története Sokan amerikai ünnepként tartják számon a Halloweent, pedig gyökerei sokkal régebbre nyúlnak vissza, és nem az Egyesült Államokból származik. A kelták egyik legfontosabb ünnepe a Samhain volt, amely az újévet, valamint az őszi időszak végét és a hideg tél kezdetét jelezte. A hagyomány szerint október 31-én felborult a világ rendje: elmosódtak a határok az élők és a túlvilág között, így a szellemek és természetfeletti lények szabadon járhattak a földön. Az emberek különféle szertartásokkal igyekeztek megvédeni magukat tőlük és távol tartani őket…
Olvass tovább!A bárba besétál egy matematikus, egy pszichológus és egy marketinges szakember: mindhármuk Mérő László
„A televízión is van kikapcs gomb, mégis sokan nem képesek azt megnyomni akkor sem, ha halálosan unják az összes műsort. Nem a mesterséges intelligencia fejlődésétől kell hát félnünk, hanem saját magunktól” – Mérő László Mérő László 1949-ben született Budapesten, 1974-ben az ELTE matematikus szakán végzett. Disszertációját a mesterséges intelligencia témaköréből írta, ezzel megszerezve a műszaki tudományok kandidátusa fokozatot. Később pszichológiai témakörben vált habilitált oktatóvá. 1974 és 1984 között tudományos segédmunkatársként, munkatársként, majd főmunkatársként dolgozott a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetében (SZTAKI). Foglalkozott képfeldolgozással, alakfelismerő algoritmusokkal, érdeklődése középpontjában viszont a mesterséges…
Olvass tovább!