A légköri aeroszol részecskék koncentrációjáról

Az aeroszol részecskék éghajlatra és városi lakosságra gyakorolt hatásának jobb megértése szempontjából kiemelten fontos a hosszú adatsorok szisztematikus kiértékelése. Ez a vizsgálat a célunkhoz az évek közötti változékonyság, tendenciák és egyéb környezeti változók közötti kapcsolatrendszer felderítésének alaposabb megértésén keresztül vezethet el minket.

Olvass tovább!

Hallani a láthatatlant – újrészecske-képződés a légkörben

Az aeroszoltudomány születése John Aitken (1839–1919) skót fizikus nevéhez köthető, aki a koniszkóp feltalálásával egy egészen új tudományterület alapjait fektette le. A légköri aeroszol részecskék vizsgálata az azóta eltelt közel 150 év alatt nagy fejlődésen ment keresztül, melyhez fizikusok, kémikusok, meteorológusok és más terület szakemberei alapjaiban járultak hozzá.

Olvass tovább!

Térképész geokaland Portugáliában

Idén szeptember 24-28. között lehetőségem nyílt részt venni a bragai Minho Egyetem által szervezett „Geoheritage management” training school-on. A földtani örökségvédelem több nemzetközi hírű szakértője, tudósa tartott előadásokat a hét folyamán az öt kontinensről érkezett résztvevőknek.

Olvass tovább!

Földtudós-térképész kirándulás a Budai-hegységben

2018. október 13-án került megrendezésre a Budai-hegységben az őszi Térképész Kirándulás, az őszi térképész programok keretében. A programon tanszéki hallgatók minden különböző évfolyamról, valamint tanszékünk két tanára: Albert Gáspár és Faragó Imre is részt vettek.

Olvass tovább!

Sportosan indult az új tanév – ELTE Sport7

Idén is több ezer érdeklődőt vonzott a BEAC sportágválasztója, az ELTE Sport7. Az ELTE és a Diákhitel támogatásával megvalósuló, szeptember 10-14. között zajló rendezvényen a BEAC-ban űzhető valamennyi sportágat ingyenesen próbálhatták ki a résztvevők. Az aerobiktól a kettlebellig, a polefitnesztől a jógáig, közel 40 sportágat űzhettek a sportolni vágyók. Már rögtön az első napon erősen kezdett a rendezvény, egy gombostűt sem lehetett volna leejteni az ELTE Aerobik kardio-alakforma óráján, de szinte valamennyi edzés teltházas volt. A Bogdánfy úti sporttelep mellett a Mérnök utcában, a Vízisporttelepen és több más külső helyszínen…

Olvass tovább!

Interjú Besenyei Ádámmal

Hány éve dolgozik az ELTE TTK-n és itt végzett-e? Igen, itt szereztem alkalmazott matematikus diplomát 2005-ben, majd a doktori tanulmányaimat szintén itt végeztem, 2009-ben doktoráltam, 2008-tól pedig az Alkalmazott Analízis és Számításmatematikai Tanszéken dolgozom. Idén tehát 10 éve, hogy főállásban az ELTE oktatója vagyok. Mi az Ön számára a legfontosabb a tanításban? Középiskolásként még nem gondoltam arra, hogy valaha tanítani fogok, sőt a matematika szak is az utolsó pillanatban jött. Sokáig orvosnak készültem, de végzős gimnazistaként matematikatanárom hatására végül úgy döntöttem, hogy ide, az ELTE-re, alkalmazott matematikus szakra jelentkezem. Aztán…

Olvass tovább!

Sportnapok az egyetemen

23. félévfolyam 5. szám – 2003. október 15. Az ELTE idén első alkalommal rendezte meg az Egyetemi Sportnapokat. Az egy hét során a sportágak széles skáláját felvonultatta a rendező ELTE Egyetemi Hallgatói Önkormányzat, volt például kosárlabda, röplabda, tollaslabda bajnokság vagy 5vös 5kilométer futás, de legizgalmasabb a focikupa volt. A szerdán megrendezett focikupára sikerült megnyerni a kerületi önkormányzat csapatát is, így az oktatók csapata mellett végre nem csak hallgatók küzdöttek a helyezésekért. A Parlament csapata, illetve az NB1-es csapat valamilyen okból nem tudott eljönni. A kezdésnél adott volt két focipálya,illetve négy…

Olvass tovább!

Tisztában vagyok, hogy a mostani kísérletem, hogy bebizonyítsam, unikornisok vannak, meglehetősen bonyolult. Vágjunk bele! Először is tisztázzuk, hogy az unikornis “ló alakú állat, egyenes, hosszú szarvval a homlokán”. Általában varázslatos képességei vannak, tud varázsolni és a szivárványon vágtat. Tegyük félre a varázslatot, és a mostani elmélkedésünk során csak a külsejére figyeljünk. Akkor tehát az unikornis egy csodálatos szarvas ló. A lovakról tudjuk, hogy a páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjébe tartoznak, ezen kívül az emlősök (Mammalia) osztályában helyezzük el őket. Természetesen azzal is tisztában vagyunk, hogy az emlősök osztálya egy meglehetősen kiterjedt…

Olvass tovább!

Dorian Gray arcképe

1890-ben került először kiadásra Lippincott’s havi magazinjában Oscar Wilde regénye, amiteljes mértékben beleillik a romantika időszakába. Ennek megfelelően meglehetősen borongós, filozofikus, dekadens, és megjelennek benne a természetfeletti elemek. A történet egy fiatalember, Dorian Gray körül forgó kavalkád eseményeit mutatja be. A fiatal bekerül a társas életbe, és találkozik Basil Hallwarddal és Lord Henry Wottonnal. Basil egy ízig vérig művészlélek festő, aki egy festményen megörökíti Dorian fiatalságát. A fordulat akkor következik be, amikor Dorian azt kívánja, hogy bár megtarthatná fiatalságát, sármját az idők végezetéig. Kívánsága teljesül, attól a naptól egyetlen percet…

Olvass tovább!

SCIndikátorok, a mesélő tudósok

Márciusban került megrendezésre a SCIndikátor néven futó tudománykommunikációs verseny, melyben három ELTE-s hallgató jutott fel a dobogóra. A verseny jeligéje “mesélő tudomány”, ám most ők mesélnek nekünk a versenyről. Természettudósként – műveljük akármelyik ágát e széles területnek – talán gyakran találkozunk azzal a jelenséggel, hogy szűkebb vagy tágabb környezetünk nem teljesen érti mivel is foglalkozunk valójában. Messzire vezető kérdések merülnek fel annak kapcsán, hogy milyen következményeit látja a természettudományok összessége, a természeti rendszerek állapota és akár a teljes emberi társadalom is annak, hogy a tudomány – ide értve a tudományos…

Olvass tovább!