Interjú Hódossy Attilával: Egy természetvédelmi őr munkája

Hogy jöttek létre a nemzeti parkok? „Az államilag szervezett természetvédelem kezdete 1872-re tehető, amikor az USA-ban megalakult a Yellowstone Nemzeti Park. Ekkor az őrök – vagy ranger-ök – felvételi követelménye volt az ottani indián nyelvjárások ismerete, a magabiztos fegyverhasználat és a lovas tudás. Ezek napjainkban természetesen teljesen megváltoztak már, bár Afrikában még ma is kiemelt szerepet kap a fegyverhasználat az orvvadászat miatt. Magyarországon az első fizetett természetvédelmi őr idősebb Gulyás Józsefvolt, akit az akkori Madártani Egyesület adományokból alkalmazott a Kis-Balatonon az addigra majdnem kipusztult nagykócsag költőtelepek védelmére. Ő egyébként egy…

Olvass tovább!

Interjú Dr. Miklósi Ádámmal

A Biológiai Intézet igazgatójával, Dr. Miklósi Ádámmal készült interjúnk során választ kaphattunk  az intézet alapszakos hallgatóinak legégetőbb problémájára: “Vajon mire jó egy BSc-s diploma?”   Sokszor hallani, hogy egy BSc-s diploma „nem ér semmit”, csupán egy útlevél az MSc-hez, Ön szerint mennyire helyénvaló ez az állítás?  Minden diploma valójában annyit ér, amennyit beletesz a hallgató. A biológia BSc-t szerintem úgy érdemes felfogni, hogy itt van 3 év, amit nagyon biztonságos, fűtött helyen tölthet el a tanuló, szülők által támogatva – vagy önerőből megsegítve –, és közben minden, hangsúlyozom, minden szabad…

Olvass tovább!

Interjú Horváth Ákossal

Mesélnél arról, mikor és hogy indult az 5vös 5km-es futóverseny, és hogy honnan jött az ötlet? 2000 májusában indult, Eötvös-napi 5km-es futóverseny néven. Az ötlet onnan jött, hogy Amerikában kutattam, és ott minden hétvégén szerveztek egy ilyen 5 kilométeres futást, továbbá azt gondolom, hogy az „ép testben ép lélek” mottó nagyon fontos és az egyetemünk hallgatóinak nagyon jó, ha sportolnak. Erre pedig egy jó motiváció, ha van egy ilyen futóverseny. Egészen pontosan ezért szerveztük meg Mucsi Zoltán, akkori HÖK sportfelelőssel ezt a rendezvényt. Hány ember ment el erre? Összesen 100…

Olvass tovább!

Sikeres választási időszakot tudhat a TTK HÖK maga mögött, idén is csak egy pályázat lett leadva. Mesélnél erről az időszakról kicsit, és magáról a választásról Alapvetően nem vagyok túl boldog, lehetett volna magasabb a részvételi arány. Az a baj igazából, hogy sokkal nehezebb felépíteni egy Facebook kommunikációhoz ezt az egészet, mivel megváltozott az algoritmusa. Ezt már sok helyen, sokszor elmondtam, és az oldalak háttérbe lettek szorítva ezért. A posztoknak akkor van lehetősége megjelenni az emberek üzenőfalán, hogy ha sok rajta a lájk, sokan osztják meg, megvannak a hozzászólások, magyarán azt…

Olvass tovább!

Interjú Berki Mártonnal

Hány éve dolgozik az ELTE TTK-n? Itt végzett-?   2009-ben végeztem az ELTE TTK geográfus szakán, majd megkezdtem a PhD-képzést a Földtudományi Doktori Iskola Földrajz-Meteorológia Programján. A kutatás mellett lényegében a legelső doktoranduszi félévem óta részt veszek az oktatásban is, valamint terepgyakorlatok szervezésében és lebonyolításában. Az ösztöndíjas éveket követően az akadémiai működésbe is lehetőségem nyílt belelátni, 2012-től ugyanis az MTA Szociológiai Intézetének kutatójaként dolgoztam. Városokkal foglalkozó földrajzosként rendkívül inspiráló volt városszociológus kollégákkal kutatni, azonban eközben sem szakadtam el teljesen az egyetemtől; Erasmus-kurzusok, speciálkollégiumok, szakdolgozati témavezetés és terepgyakorlatok formájában mindvégig jelen…

Olvass tovább!

Interjú Székely Balázzsal

Hány éve dolgozik az ELTE TTK-n, itt végzett-e nálunk? Itt végeztem, ráadásul két szakot is, geofizikus és csillagász szakot, ugyanabban az évben. Ez azért volt akkor praktikus, mert csak egy szakdolgozatot kellett írni, mert mindkét szakomhoz kapcsolódott a témája. Kereken 30 éve dolgozom itt, ha a demonstrátori időszakomat is belevesszük. Mi a legfontosabb az Ön számára a tanításban? Ha felülről nézzük a dolgot, akkor a tudományos utánpótlás biztosítása. Ez fellengzősen hangozhat, de végül is erről van szó. Van egy szakmánk, és ennek az utánpótlását szeretnénk biztosítani, magyarul, Magyarországon. Ezért is…

Olvass tovább!

Interjú Nguyen Quang Chinh-nel

Mennyi ideje dolgozik az ELTE TTK-n, és itt végzett-e nálunk? Itt végeztem, 1985-ben, utána lettem egyetemi doktor, így 1988 óta tevékenykedem oktatóként, még kimondani is hosszú, hogy idestova harminc éve. Mi az ön számára a legfontosabb a tanításban? A hallgatókkal való kapcsolatteremtés, hogy tudjunk együtt dolgozni, az nagyon fontos egy oktató számára. Persze vannak órák, ahol csak beszélünk, beszélünk, beszélünk, de ez is egyfajta kapcsolatteremtés, tudásátadás, de amikor szorosabban lehet hallgatókkal együtt dolgozni, akár labor keretében, akár TDK formájában, vagy PhD alkalmával, az mindig nagy öröm. Lehet együtt hülyéskedni, mindenfélét…

Olvass tovább!

Interjú Besenyei Ádámmal

Hány éve dolgozik az ELTE TTK-n és itt végzett-e? Igen, itt szereztem alkalmazott matematikus diplomát 2005-ben, majd a doktori tanulmányaimat szintén itt végeztem, 2009-ben doktoráltam, 2008-tól pedig az Alkalmazott Analízis és Számításmatematikai Tanszéken dolgozom. Idén tehát 10 éve, hogy főállásban az ELTE oktatója vagyok. Mi az Ön számára a legfontosabb a tanításban? Középiskolásként még nem gondoltam arra, hogy valaha tanítani fogok, sőt a matematika szak is az utolsó pillanatban jött. Sokáig orvosnak készültem, de végzős gimnazistaként matematikatanárom hatására végül úgy döntöttem, hogy ide, az ELTE-re, alkalmazott matematikus szakra jelentkezem. Aztán…

Olvass tovább!

Interjú Veres Gáborral

Hol végezte el a fizika szakot, és miért jelentett ez Önnek sokat? Itt az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végeztem, nem is gondolkoztam, hogy máshol csinálnám. Gnädig Péterhez jártam diákolimpiai szakkörre, és ő sok előadást is tartott nekem itt, az egyetemen. Sok tanárról kiderült számomra, hogy rengeteget tudok tőlük tanulni, és persze ott voltak a nagyszerű csoporttársaim is. Volt köztünk verseny, de emellett barátok is lettünk. Miért ezt az egyetemet választotta? Nem volt gondos összehasonlítás az ELTE és a többi egyetem közt, nem akartam Budapestnél messzebb menni, a közelben nőttem fel. A…

Olvass tovább!