A légköri aeroszol részecskék koncentrációjáról

Az aeroszol részecskék éghajlatra és városi lakosságra gyakorolt hatásának jobb megértése szempontjából kiemelten fontos a hosszú adatsorok szisztematikus kiértékelése. Ez a vizsgálat a célunkhoz az évek közötti változékonyság, tendenciák és egyéb környezeti változók közötti kapcsolatrendszer felderítésének alaposabb megértésén keresztül vezethet el minket.

Olvass tovább!

Probiotikumok, ismét csak egy marketing fogás, vagy tényleg segítenek?

Mindenki hallott már a probiotikumokról, de senki se tudja, valójában mennyi mindenre is jók, illetve, hogy hatásuk csak legenda-e, mint amilyen a homeopátiás szereknek, vagy vajon tényleg segítenek? Az, hogy milyen régóta foglalkoztatja az embereket ez a kérdés, az is bizonyítja, hogy már az Ótestamentumban is bizonyos mértékben megemlítik őket.

Olvass tovább!

Különleges kiállítás az ELTE-TTK-n!

Az ELTE TTK déli épületének földszintjén megtekinthető a 2018-as évre megszavazott Év ásványa és Év ősmaradványa pályázatának díjazottjai. A Természetrajzi Múzeum Biológiai és Őslénytani Kiállítása előtti térben látható 2018. december 10-ig a Magyarhoni Földtani Társulat Év ásványa és Év ősmaradványa programjának fotókiállítása a Lelkes Ásványbörzével közös szervezésben. A Magyarhoni Földtani Társulat 2015-ben indította útjára a programot, amelynek részeként minden évben 3-3 jelöltet bocsátanak szavazásra. A 2018-as évre a közönség a fluoritot juttatta az év ásványa trónjára, az ősmaradványok közül a Balatonites Balatonicus érdemelte ki ezt a címet, aminek köszönhetően az év…

Olvass tovább!

Mi történik egy elefánttal, ha ledobjuk a háztetőről?

Dobjunk leegy egeret, egy kutyát és egy elefántot egy felhőkarcolóról valami puhára! Mi történik? Az egér kicsit megszédül, megrázza a fejét, és morcosan elszalad. A kutyának eltörnek a csontjai, és nagy kínok között mérgesen meghal. Az elefánt pedig gyakorlatilag egy nagy paintball golyóhoz hasonlóan felrobban és ideje sincs mérgeskedni. Miért van az, hogy az egér túléli, de az elefánt nem?

Olvass tovább!

Hallani a láthatatlant – újrészecske-képződés a légkörben

Az aeroszoltudomány születése John Aitken (1839–1919) skót fizikus nevéhez köthető, aki a koniszkóp feltalálásával egy egészen új tudományterület alapjait fektette le. A légköri aeroszol részecskék vizsgálata az azóta eltelt közel 150 év alatt nagy fejlődésen ment keresztül, melyhez fizikusok, kémikusok, meteorológusok és más terület szakemberei alapjaiban járultak hozzá.

Olvass tovább!

Az űrlények létezése a végzetünk lenne

Képzeljük csak el, milyen érdekes lenne, ha bejelentené a NASA, hogy valós Földön kívüli élőlényeket találtak. Baktériumokat a Marson, ősrégi űrlény romokat a Titánon, vagy fura űrlényhalakat az Europa nevű hold óceánjaiban. Az emberiség űrlénylázban égne, mindenki ünnepelne. Azonban jó eséllyel jelenthetné, hogy az emberiség számára szinte garantáltan befellegzett, és nincs is olyan messze avég. De miért lenne a létezésünk legnagyobb és legérdekesebb felfedezése ilyen rossz?

Olvass tovább!

Nobel-díj 2018.

Össztudományterületi körkép a természettudomány díjazottjairól Minden évben izgatottan várjuk, majd elemezzük, hogy melyik területen kik, és miért kaptak Nobel-díjat. Persze minden évben vannak, akik körül valahogy nagyobb felhajtás kerekedik, míg mások eredménye nem kelt nagy hírt, ezért idén ezzel az összefoglalóval szeretném minden érdeklődőnek egyszerre bemutatni azokat az embereket, akiket a tudományos világ ünnepel. Ha másért nem, legalább, ha valaki a társaságotokban ezt a témát veszi elő, ti is véleményt tudjatok alkotni. Orvosi-élettani Nobel-díj – James P. Allison (US) és Honjo Tasuku (JP) A legrangosabb orvostudományi kitüntetést idén az amerikai…

Olvass tovább!

A Lakótelepi Bosszúálló és a panellakások

A 2. világháború után a szocialista vezetés alatt rengeteg változáson esett át az országunk. Az 1950-es években az ipar erőteljes fejlesztése mellett nemigen jutott pénz és energia a mezőgazdaság fejlesztésére, pedig a termelőszövetkezetek megjelenéséről mindenki hallott már. A kormány a gazdasági ciklusokat „5 éves tervekben” határozta meg. Az első ilyen 5 éves terv, egy rövidebb, 3 éves terv után 1950-ben kezdődött. Mint ahogy említettem, sem ebben a ciklusban, sem a következőben nemigen sikerült nagyobb fejlődést elérni a mezőgazdaság kollektivizálása terén. Ez több mindennek köszönhető. Egyrészt a mezőgazdaságban tevékenykedő népesség (parasztság)…

Olvass tovább!