Nobel-díj 2018.

Össztudományterületi körkép a természettudomány díjazottjairól Minden évben izgatottan várjuk, majd elemezzük, hogy melyik területen kik, és miért kaptak Nobel-díjat. Persze minden évben vannak, akik körül valahogy nagyobb felhajtás kerekedik, míg mások eredménye nem kelt nagy hírt, ezért idén ezzel az összefoglalóval szeretném minden érdeklődőnek egyszerre bemutatni azokat az embereket, akiket a tudományos világ ünnepel. Ha másért nem, legalább, ha valaki a társaságotokban ezt a témát veszi elő, ti is véleményt tudjatok alkotni. Orvosi-élettani Nobel-díj – James P. Allison (US) és Honjo Tasuku (JP) A legrangosabb orvostudományi kitüntetést idén az amerikai…

Olvass tovább!

A Lakótelepi Bosszúálló és a panellakások

A 2. világháború után a szocialista vezetés alatt rengeteg változáson esett át az országunk. Az 1950-es években az ipar erőteljes fejlesztése mellett nemigen jutott pénz és energia a mezőgazdaság fejlesztésére, pedig a termelőszövetkezetek megjelenéséről mindenki hallott már. A kormány a gazdasági ciklusokat „5 éves tervekben” határozta meg. Az első ilyen 5 éves terv, egy rövidebb, 3 éves terv után 1950-ben kezdődött. Mint ahogy említettem, sem ebben a ciklusban, sem a következőben nemigen sikerült nagyobb fejlődést elérni a mezőgazdaság kollektivizálása terén. Ez több mindennek köszönhető. Egyrészt a mezőgazdaságban tevékenykedő népesség (parasztság)…

Olvass tovább!

GMO – hasznos vagy káros?

Kevesen vannak köztünk, akik soha életükben nem hallottak a GMO-s termékekről, viszont még kevesebben, akik pontosan tudják, hogy minek a rövidítése ez a betűszó. A GMO jelentése Genetically Modified Organism, vagy kicsit magyarabbul genetikailag módosított organizmus. Az ilyen élőlények létrehozása és kezelése a tudomány egyik legvitatottabb területe mind etikailag, mind élettani hatásukat tekintve, de miért is van ez? A génsebészet egy relatíve elterjedt technológiának számít, de amíg a genetikailag módosított inzulin világszerte elfogadott és használt, a vita sokkal hevesebbé válik, amikor a téma az ételünkre, vagy a földművelésre terelődik. A…

Olvass tovább!

Kutatók Éjszakája az ELTE TTK-n (videó)

Múlt hét pénteken és szombaton került megrendezésre a Kutatók Éjszakája, amiből az ELTE TTK idén sem maradhatott ki! Az érdeklődőket számos interaktív workshoppal, előadással, bemutatóval várták, ahol rengeteg kísérletet bárki elvégezhetett. A programok természettudományok szinte teljes spektrumát lefedték, az atomfizikától kezdve a mikrobiológián át egészen a geometriáig. Videó: Dózsa Zoltán

Olvass tovább!

A kvantumszámítógépek világa

A „számítógép” szót hallva legtöbbünknek az íróasztal alatt lévő doboz, az asztalon lévő 12mm vastag laptop, vagy esetleg egy okostelefon jut eszünkbe, de ezeknél egy sokkal újabb technológia is létezik, melyet teljesen más problémakörök megoldására használhatunk, de hogy ezek működését megérthessük, tudni kell, mi is egy számítógép. Minden egyes számítógép agya a processzor. Ezek a processzorok az 1960-as évek óta exponenciálisan erősödnek, miközben exponenciálisan csökken a méretük. Hogy ebbe kis betekintést nyerhessünk, az 1960-as években egy számítógép tornaterem méretű volt, és valószínűleg a zsebünkben lévő okostelefon teljesítményének mindössze töredékével rendelkezett.…

Olvass tovább!

Zelefánt ország

Egy elefánt sosem felejt? Még évekkel ezelőtt láttam egy TEDed videót az elefántokról. Azóta vagyok oda az elefántokért. Bevallom, megvilágosodásom előtt azon kívül, hogy szürkék és veszélyeztetettek, nem sok mindent tudtam vagy gondoltam az elefántokról. Nyilván tisztában voltam az orrvadászat problémájával, vagy az elefántcsont feketepiaci kereskedelmével (mármint azzal, hogy van; én nem dealerkedek ilyennel), de mindaddig többségében ezek a negatív hírek jutottak el hozzám, hiszen ennek van sajtóértéke, ezek az aktuálisan fontos és meglehetősen sürgető kérdések. És őszintén, mi jut eszébe egy átlagembernek az elefántokról? Az, hogy két nagy fülük…

Olvass tovább!

Végveszélyben

Gyermekkorunkban, mikor kitárulkozik előttünk sokszínű világunk lenyűgöző természete, különféle képes könyvek és dokumentumfilmek formájában, s mi mohón, kíváncsian kutatjuk az élőlények sokaságát, hogy minél jobban megismerjük azokat, s fantáziánk könnyebben szárnyaljon, képzeletben hófödte réteken, párás dzsungelben vagy épp a szikkadt szavannákon indulunk új kalandra. A gyerekekben természetszerűen él a tudásszomj, a kíváncsiság a környezetük iránt. Épp ezért, rengeteg fontos dolgot tanulhatunk tőlük, ha kicsit figyelünk rájuk, s megpróbáljuk az ő szemükön keresztül látni pöttöm bolygónkat. Fajunk, elképesztő térhódításától részegen, egy mély és veszedelmes álomba merült, melyből csak a múlt század…

Olvass tovább!

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy horoszkóp…És egy Arisztotelész

A fogorvosnál várakozva fellapozhatunk bármilyen előre kikészített, három éve ott porosodó magazint, a hátsó oldalak valamelyikén egészen biztosan találhatunk benne horoszkóp rovatot. Különösen a női újságok szeretnek egész oldalakat ennek a témának szentelni. A legkülönfélébb fajtájú horoszkópokat olvashatjuk, egyesek szerint még a kutyánk sorsát is kiolvashatjuk a csillagokból. (Nem vicc, legnagyobb ámulatomra tényleg van ilyen honlap, pedig először csak hangzatos és ironikus példának szántam.) Mindig is érdekelt, hogy miért tulajdonítanak az emberek ekkora jelentőséget a csillagok állásának, és főleg miért tartják jónak, hogy egy áltudomány befolyásolja a párválasztásukat, a magánéletükkel…

Olvass tovább!

A Hawking-hatás és az űrkannibálok

Mint mára talán már mindenki értesült róla, az elmúlt időszakban hunyt el Stephen Hawking, a világ talán legismertebb fizikusa. De mitől is volt pont Ő a legismertebb? Valószínűleg a betegségétől és az azzal való küzdelemtől, mivel valljuk be, ha valamiben nincs szenzáció, az az átlagember figyelmét ritkán kelti fel, különösen, ha például a fekete lyukakról van szó. Én személy szerint azt szerettem Hawking-ban, hogy sosem hagyta, hogy a betegsége definiálja, feleméssze őt. Igyekezett teljes életet élni és egy olyan eszközzé tudta alakítani a nehézségeit, mely által emberek millióival ismertette és…

Olvass tovább!

Édeseim, avagy a mesterséges édesítőszerekről

A fejlett társadalmak emberei, tudva vagy tudatlanul, de mind fogyasztanak mesterséges édesítőszereket. Ezeket az anyagokat kissé szórakozott kutatóknak köszönhetjük, akik nem tartották be a kémia alapszabályát, miszerint ne nyald meg a kanalat. A mesterséges édesítőszerek nagy hányada ugyanis nem szándékos kísérletezés eredménye, hanem más kutatások melléktermékei. A legtöbb dietetikai és diabetológiai szakember egyetért abban, hogy ezek az alternatívák jobbak szervezetünknek, mint a közönséges cukor, barna cukor, fruktóz és szukralóz. Azonban az internetes oldalak rémhíreinek köszönhetően rengeteg tévhit kering az édesítőszerekkel kapcsolatban. Vegyük például az aszpartámot. Miben is található aszpartám? Cukormentes…

Olvass tovább!