Gergely János, az ELTE tanszékvezetője, emeritus professzor, Széchenyi-díjas akadémikus volt. 1925. december 13-án született Karcagon, ahol gyerekkorát is töltötte. A második világháború alatt, a német megszállás idején zsidó származása miatt el kellett hagynia otthonát. Először Budapestre ment, majd visszatért Karcagra, később pedig Kenderesre. Családjának és gyermekkori barátainak nagy részét a holokauszt borzalmaiban elveszítette. A háború után tanulmányait a fővárosban fejezte be, és ott folytatta munkásságát. Az irányításával meginduló kutatásoknak köszönhetően a 20. századi magyar immunológia nemzetközileg is kiemelkedő eredményeket ért el, valamint nevéhez fűződik a hazai immunológiaoktatás elindítása. Ez a cikk születésének századik évfordulója alkalmából készült, életművének megemlékezésére. Érettségijét a Karcagi Nagykun Református Gimnáziumban szerezte 1943-ban. A numerus clausus miatt tanulmányait csak 1945-ben…
Olvass tovább!Kategória: TTT
Dr. Szekeres Júlia emlékezetére
2025. március 29-én, 75 éves korában távozott közülünk dr. Barthóné dr. Szekeres Júlia immunológus, kutatóprofesszor, a Pécsi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének professzora. De ki is volt ő? Dr. Szekeres Júlia 1950. december 10-én született, Pécsett. A családjában többen is az orvosi hivatást választották, így ő maga is a Pécsi Orvostudományi Egyetemen szerezte orvostudományi diplomáját. A kutatás már egészen fiatalkorától vonzotta, első önálló kísérletét még az egyetem előtt, gimnazista korában végezte el egy biológiaverseny során. Egyetemi évei alatt a virológiai laboratórium akkori vezetőjéhez, dr. Pácsa Sándorhoz csatlakozott a Mikrobiológiai Intézetben, ahol aztán évtizedekig dolgozott kisebb-nagyobb kihagyásokkal, külföldön végzett tanulmányútjai miatt. Kutatásai során elért legjelentősebb eredményei a reproduktív immunológia iránti töretlen érdeklődéséhez kötődtek. Egész…
Olvass tovább!Darwin és a remekmű
Charles Darwin világhírű alkotása, A fajok eredete (The Origin of Species) a biológia legjelentősebb alapműve, amely lefektette a modern evolúciós elmélet alapjait. A mű idén, 2025-ben ünnepli 166. évfordulóját. Az evolúcióelmélet magyarázza azt, hogyan jöttek létre és változtak az élőlények a földtörténet során. A teória alapvető elvei a természetes szelekció (kiválasztódás), a variáció (változékonyság) és az öröklődés. Ezen törvényke alapján fogalmazta meg Darwin a naturalista eszméjét: környezetükhöz jobban alkalmazkodó egyedek nagyobb eséllyel élnek túl és adhatják tovább genetikai állományukat; valamint a fajok fokozatosan, évmilliók alatt alakulnak át. A mai modern evolúcióbiológia — a…
Olvass tovább!A bárba besétál egy matematikus, egy pszichológus és egy marketinges szakember: mindhármuk Mérő László
„A televízión is van kikapcs gomb, mégis sokan nem képesek azt megnyomni akkor sem, ha halálosan unják az összes műsort. Nem a mesterséges intelligencia fejlődésétől kell hát félnünk, hanem saját magunktól” – Mérő László Mérő László 1949-ben született Budapesten, 1974-ben az ELTE matematikus szakán végzett. Disszertációját a mesterséges intelligencia témaköréből írta, ezzel megszerezve a műszaki tudományok kandidátusa fokozatot. Később pszichológiai témakörben vált habilitált oktatóvá. 1974 és 1984 között tudományos segédmunkatársként, munkatársként, majd főmunkatársként dolgozott a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetében (SZTAKI). Foglalkozott képfeldolgozással, alakfelismerő algoritmusokkal, érdeklődése középpontjában viszont a mesterséges…
Olvass tovább!Október a látás hónapja
Azok az emberek, akik szemüveget viselnek, legyen az akár optikai, vagy akár napszemüveget, mind várják az októbert, hiszen ez a látás hónapja, ami különleges kedvezményekkel és ajánlatokkal jár. Ez pedig egyre nagyobb segítség olyanoknak, akiknek esetleg különleges lencsére van szükségük, hiszen az extra kezelés extra költségekkel jár. A látás hónapja kampány 2005 óta hívja fel a figyelmet a gyengén látók küzdelmeire, mindezt a Magyar Optikus és Optometrista Szövetség szervezésén keresztül. Mi és miért rontja a látást? Milyen autót vezetni más szemüveggel? Miért fontos a megfelelő szemüveg? Ezekre mind választ kaphatunk,…
Olvass tovább!Csurran, csöppen
Mióta ihatunk “kevert” és turbó rágót? Mindennapi életünk része az alkohol, valakinél több szerepet kap e csodás nedű, valakinél pedig sokkal kevesebbet. Magyarországon az alkoholfogyasztás több mint egy ezeréves hagyományra tekint vissza. A Kárpát-medencébe az alkoholt legkorábban a rómaiak hozták be a 800-as évek környékén. A honfoglalás előtt a magyarok megtanulták a sörfőzés alapjait, valószínűsíthetően a szlávoktól. Több mint száz évvel később, 1152-ben már megjelent az első magyar dokumentum, amelyben SÖRIKÉT megemlítették. Ezután a következő mérföldkő a kereszténység felvételénél volt, 1000-ben, amikor folytatódott a szőlőtermesztés és…
Olvass tovább!Március 22. – A víz világnapja
A víz világnapja minden évben március 22-én arra emlékeztet minket, milyen fontos szerepet játszik a víz az életünkben és bolygónk fennmaradásában. Ez a nap nemcsak a víz jelentőségére hívja fel a figyelmet, hanem arra is ösztönöz, hogy felelősen bánjunk ezzel az értékes természeti kinccsel. A világnapot 1992-ben, a Rio de Janeiróban tartott nemzetközi Környezet és Fejlődés konferenciát követően kezdeményezte az ENSZ közgyűlése, ezt követően először egy évvel később, 1993-ban tartották meg. Azóta minden évben ez a dátum szolgáltat alkalmat arra, hogy a figyelem a vízre irányuljon. Őrizzük meg gleccsereinket! A…
Olvass tovább!Konferenciák TTK-sok számára!
XXVII. Bolyai Konferencia A Bolyai Kollégium által szervezett multidiszciplináris ismeretterjesztő konferenciára, minden kar hallgatóját szívesen látjuk, akik bármilyen tudományos témából előadhatnak. Időpont: 2023. április 15-16. Helyszín: Bolyai Kollégium – 1117 Budapest, Nándorfejérvári út 13. Jelentkezési határidő (absztrakttal): 2023. március 17. Esemény Aktuális kiírás XXIV. Eötvös Konferencia Erre a konferenciára minden olyan hallgatót várunk, aki bölcsészet-, gazdaság-, jog-, társadalom- vagy természettudományokat, illetve pszichológiát vagy informatikát érintő kutatással foglalkozik. Időpont: 2023. május 5–6. Helyszín: 1118 Budapest, Ménesi út 11–13. Jelentkezési határidő: 2023. március 19. 23:59 Esemény…
Olvass tovább!Egy csepp láp
Multicég vs. védett láprét Sokan nem tudják, hogy Budapest 23. kerületében, Soroksár környékén találhatóak ex lege [latin: a törvény erejénél fogva] védett láprétek. Lassanként a szakemberek is kezdenek megfeledkezni létezésükről, noha természetvédelmi szempontból roppant érdekes, ritka és értékes élőhelyek, amelyek sérülékenységükből adódóan fokozott figyelmet igényelnének. Földünknek mindössze 1%-át teszik ki lápok, azonban megfelelő körülmények között akár sokszorosa is lehetne: Európában néhány évtized alatt a lápok 62%-a veszett oda. Hazánkban az 1900-as években jellemző lecsapolások előtt Magyarország 1%-a lápterület volt, azt követően a hazai lápok 97%-a elpusztult, ezzel együtt számos állat-…
Olvass tovább!A gyűrűzés története, avagy lehetőségek, ha kézbe vennél egy madarat
Sokszor eltűnődve tekintünk a madarakra, ahogy elszállnak felettünk egy közeli ágra, csipegetnek az etetőben télen, vagy csak az ablakot kinyitva meghalljuk lenyűgöző éneküket. Vágyakozva nézünk utánuk, szeretnénk közelebbről szemügyre venni, megérinteni őket, lőni róluk egy ,,instagyanús” fotót. Persze az állatkertben található egzotikus madarakkal vagy az otthon tartott papagájokkal más a helyzet, de egy ritka, vadon élő madarat kézbe venni nincs lehetőségünk. Vagy mégis? A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) madárgyűrűző állomásaira ellátogatva pontosan ezt tehetjük! Ebben a cikkben megismerkedhettek a madárgyűrűzés történetével és folyamatával, valamint a tizenhárom hazai madárgyűrűző…
Olvass tovább!