Ha a magyar kultúrában nem is, Ázsiában, különösen Vietnámban és Kínában nagy hagyománya van a rinocéroszszarvból készült dísztárgyak és orvosságok készítésének. Azt, hogy egy vietnámi család milyen gazdag, mennyire előkelő helyet foglal el a társadalmi ranglétrán, nagymértékben határozza meg a rinocéroszszarvból készült ékszerek és szobrok száma. Jelenleg 30 gramm szaruért 5 500 $-t fizetnek a feketepiacon, azaz egy átlagos méretű szarv értéke elérheti a 300 000 $. Emiatt több, mint 130 000-el csökkent a Földön élő orrszarvúk száma a 20. század eleje óta. Mára már az összes fajt nézve is legfeljebb 70 000 példány maradt és ez a szám is folyamatosan, minden nappal csökken. Az afrikai rinocérosz akár már 10 éven belül kihalhat, jelenleg kb. 4 000 egyedről tudunk, ez az egyik leginkább vadászott faj. A két szarvval rendelkező fajok népszerűbbek az orvvadászok körében, hisz egyetlen állat elejtésével csaknem kétszeres profit érhető el.
Az orrszarvú szaru nagy része keratin, de ezen felül nagy mennyiségben tartalmaz kéntartalmú aminosavakat (pl. cisztein), és a szervezet számára hasznos sókat. Az anyag a mai napig olyan népszerű, hogy a kiterjedt vadászat miatt az orrszarvúk egyetlen élőhelye sem nevezhető már biztonságosnak, az állatoknak folyamatosan menekülniük kell, újabb és újabb biztonságos terület után kutatva, amiből egyre kevesebb van. Ennek következtében a rinocéroszok fokozatosan a kihalás felé sodródnak. Habár állatvédő szervezetek megpróbálják visszaszorítani az állatok leölését, de pénzforrás, eszközök és megfelelő számú önkéntes hiányában csaknem tehetetlenek.
Meg lehet-e állítani ezt a folyamatot? Az úgynevezett CITES (Convention on International Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora – Egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről) tiltja a rinocéroszszarv nemzetközi forgalmazását, de a feketepiac ennek ellenére virágzik. Új reményeink szerint már nem sokáig, ugyanis eddig legalább négy biotechnológiai cég fejlesztett ki és szeretné piacra dobni a 3D-nyomtatással készülő szintetikus szarvat, melyről képtelenség megállapítani, hogy valódi rinocéroszról származik-e vagy pedig laborban előállított anyagról van szó, mivel a szintetikus is ugyanúgy hordozza a genetikai információt. Tennék mindezt olyan alacsony áron, a jelenlegi feketepiaci ár 1/8-ért (ami még így is hatalmas összeg, szarvanként majdnem 40 000 $), hogy az orvvadászok képtelenek lennének hosszútávon versenyezni a szintetikusan előállított verzióval, így a vadászati tevékenység elméletileg lassan alábbhagyna.
Azonban a természetvédők többsége mégsem örül ennek a hírnek vagy legalábbis fenntartással kezeli azt. Ugyanis szerintük nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy a valódi szarv iránti kereslet ténylegesen vissza fog esni ezen kísérlet következtében, s nem pedig emelkedni fog. Valamint az is probléma, hogy a CITES egyezmény nem valószínű, hogy lehetővé teszi a szintetikus szarv árusítását, mivel kémiailag sem megállapítható a valódi és a gyártott közötti különbség, így álcégek épülhetnének, akik valódi szarvat adnak el szintetikusként. Ha pedig kifejlesztenék a technológiát, amivel mégis el lehet különíteni őket egymástól, akkor ismételten visszakerülünk az alapproblémához, hiszen előbb vagy utóbb kiszivárogna a módszer. Tényleges adat, hogy a ma feketepiacon árult rinocéroszszarvak több mint 90 százaléka már így is hamis, mégsem csökken a kereslet és a levadászott példányok száma, sőt, inkább tovább nőtt.
Azt a téveszmét is erősítheti az új termék, hogy a szarvnak tényleges orvosi hatása van, annak ellenére, hogy ezt máig nem tudták tudományosan alátámasztani. A kínai gyógyászat, mely a nyugati társadalmakban is reneszánszát éli, már több, mint 2 000 éve használja a rinocéroszszarvat különféle megbetegedésekre, mérgezésre, hallucinációk, kelések és égési sérülések kezelésére. A 21. században afrodiziákumként és rák elleni csodaszerként a legeladhatóbb, turisták is gyakran veszik a helyi piacokon, sokszor nem tudva, hogy illegális terméket vásárolnak. Több kutatás is született arról, hogy a rinocéroszszarvnak semmilyen olyan élettani hatása nincs, amit egy egyszerű étrend kiegészítővel vagy aszpirinnal ne lehetne elérni. Bár az anyag inkább a körmünkhöz hasonlít, így egyes kutatók szerint a körmünk rágásával is hasonló eredményt érhetünk el, ezért pedig kár állatok ezreit lemészárolni. Ennek ellenére a hatalmas profit reménye miatt nem hagynak fel a gyógyhatású szerként való árusítással. Ha ezt a piacot nem lehet megfékezni, akkor ismét arra a konklúzióra juthatunk, hogy 3D nyomtatás ide vagy oda, az orvvadászat mértéke nem fog csökkenni.
A National Geographic is lehozott néhány véleményt a törekvésről. Különféle szakértők, természetvédők, biológusok, aktivisták szólalnak meg a cikkben, hasonló aggodalmakat fogalmazva meg. A fő ellenérvük, hogy már próbáltak hasonló megoldásokat más állati anyagok (pl. elefántcsont, angol nevén ivory) esetében, de minden egyes esetben inkább újabb piaci lehetőségeket tártak az orvvadászok elé, nem hogy megállították őket.
Patrick Bergin, az American Wildlife Foundation igazgatója szerint a probléma gyökere nem maga a vadászat, hanem az emberi tudatlanság. A szintetikus szarv helyett a társadalmi gondolkodásban kellene változást elérni, hogy az emberek ne akarjanak rinocéroszszarvat vásárolni. Ez azonban addig nem fog megtörténni, amíg Vietnamban általános, sőt elvárt a rinocéroszszarvból készült tárgyak birtoklása.