Hogyan ne fesztiválozz fesztiválozás közben – egy Anti-BME-napok ajánló

Főszerkesztő

Elkezdődött az ősz, és ezzel az új szemeszter is beköszönt. De még nem kell véget érnie a fesztiválozásnak! Szeptember 16-18. között a lágymányosi kampusz egy részét színpadok és hangtechnikai eszközök foglalják el, hogy teret adjanak a BME Napok forgatagának. A háromnapos eseményre már augusztus közepétől lehetett jegyet venni. Nem kell aggódni, ugyan elfogytak az Early Bird jegyek, még bőven van választék. Vagy jó ELTE-s módjára a keddet, szerdát és a csütörtököt Anti-BME napokká avatják a kedves Olvasók. Akárhogy is, íme egy kis ízelítő az idei felhozatalból! Erős kezdéssel indul a…

Olvass tovább!

Március 22. – A víz világnapja 

Főszerkesztő

A világnapot 1992-ben, a Rio de Janeiróban tartott nemzetközi Környezet és Fejlődés konferenciát követően kezdeményezte az ENSZ közgyűlése, ezt követően először egy évvel később, 1993-ban tartották meg. Azóta minden évben ez a dátum szolgáltat alkalmat arra, hogy a figyelem a vízre irányuljon.  Őrizzük meg gleccsereinket!  A 2025-ös Víz Világnap fő témája: „Őrizzük meg gleccsereinket!”  2022 decemberében az ENSZ Közgyűlése elfogadta azt a határozatot, amely 2025-öt a Gleccserek Megőrzésének Nemzetközi Évévé nyilvánítja, valamint kihirdette, hogy 2025-től kezdődően minden év március 21-e a Gleccserek Világnapja lesz.  Manapság gleccsereink gyorsabban olvadnak, mint korábban…

Olvass tovább!

Női fórum, újragondolva

Főszerkesztő

A nők mindig hátráltatva voltak a tudomány területén. Akkor is, ha egetrengető munkát tettek le az asztalra, előbb nyilvánították őket boszorkánynak vagy őrültnek, semmint értékes kutatónak. Mary Anning találta meg az első plezioszaurusz-maradványt, emellett több ichtioszaurusz-csontvázat ásott elő (szó szerint), munkásságáról mégis alig hallani. Rosalind Franklin története most már egyre ismertebb: valójában az ő kutatómunkájának köszönhetően ismerjük a DNS szerkezetét. Bár ő írta le, két férfinek ítélték oda a felfedezésért járó Nobel-díjat, lévén, hogy „nő nem kaphat ilyen elismerést”. És hogy 21. századi felfedezésről is essen szó: a CRISPR-Cas9 genetikai…

Olvass tovább!

Nem minden hős visel köpenyt 

Főszerkesztő

Mit jelent hősnek lenni? Hogy egy denevér szimbólumát vagy egy pókét a mellkasodra tűzöd? Hogy készségesen segítesz a rászorulón? Vagy az, hogy az egész életed során küzdesz egy legyőzhetetlen betegséggel szemben? Sok definíció megfogalmazódott már. Az UNICEF Magyarország pedig nemcsak új értelmet adott a fogalomnak, hanem átírta klímahősre. 2024. október 22-én volt szerencsém képviselni az ELTE TTK Nyúzt pár kollégával a 2022-ben indult Klímahősök programba tartozó parlamenti vitán. Az UNICEF fiatal nagykövetei, illetve egy sereg középiskolás vette a fáradságot és a felelősséget, hogy tegyen valamit a jövőért. „A klímaválság gyermekjogi…

Olvass tovább!