Múlt héten kedd este lehetőség adódott arra, hogy az érdeklődők meghallgassák Hoksza Zsolt HÖK elnök rövid programismertetését, kérdéseket tegyenek fel, és nem utolsó sorban meghallgassák a hallgatók szócsöveként funkcionáló képviselőjelöltek bemutatkozását.
Épp hazafelé indultam volna, mikor értesítettek mi kezdődik perceken belül a Harmónia teremben, így hát oda is siettem, szerencsére kicsivel hat óra után kezdődött el az ülés, így nem késtem el. Elsőként Hoksza Zsolt szólalt fel, akit tavalyi indulása alkalmával csendes, visszafogott embernek ismertem meg, most azonban a gyakorlott szónokok magabiztosságával a közönséget izgalmas kérdéssekkel elgondolkodásra késztette. Mint azt már bizonyára tudjátok, a közbeszédben keveset emlegetett HÖK elsődleges célja nem más, mint az egyetem hallgatóinak érdekeinek védelme, a gondolatok, ötletek és kritikák eljuttatása az , ez pedig kulcsfontosságú. Zsolt ennek a célnak az élére kíván állni, újfent indul a HÖK elnöki posztjáért. Ő maga egy véleményen van Surján Péter dékánnal annak reformtervét illetően, amely igazán rendkívüli változásokat hozhatna egyetemünk életében. Eme reformterv alapján az eddiginél nagyobb prioritást élvezne az MSc, sőt angol nyelven folyhatna, illetve számos szakot angol nyelven is lehetne végezni, mely globalizált világunkban egyre inkább elengedhetetlen. Felvetődik a kérdés: Hogyan kellene kinéznie egy mai képzésnek? Ma már online is lehet végezni ezer és ezer kurzust, a tudás hozzáférhetőbb, mint valaha. A változás hordozhat magában veszélyt, ám nekünk sokkal inkább lehetőséget kell látnunk a tantervi reformban, hiszen nem mindig az erős él tovább, sokkal inkább az, aki hamarabb képes alkalmazkodni a változásokhoz.
Milyen kritikákat lehet még megfogalmazni a jelenlegi rendszerrel kapcsolatban?
- Ez a kreditszám egyszerűen túl kevés ilyen óraszámok mellett.
- Az előfeltételek rendszere túl kötött, példának okáért egy matekra járó hallgató hiába szeretne belekóstolni a fizikán tanulható relativitáselméletbe, hogy saját fakultását más téren is kihasználhassa, azt a tárgyat csak úgy tudná felvenni, ha két másik tárgyat még elvégez előtte.
- A képzési idő másfélszeresén belül való diplomaszerzés (ellenkező esetben az állami ösztöndíj felét köteles visszafizetni) egyes szakokon, így például biológián közel sem olyan egyértelmű.
- A tanrend elavult, s nemes egyszerűséggel ma már nem piacképes. Több gyakorlati tárgyra van szükség, olyan szituációkra, melyekre valóban számíthatunk a munka világában, ezért javasolt kisebb számú ilyen, és több kredittel bíró tárgy bevezetése.
Ebben a masszív átalakulásban a HÖK-nek aktívan részt kell vennie, az általános, demokratikus beállítottsággal viszont sokszor széthúzó, nem elég hatékony. Meg kell találnunk az egyensúlyt eme hozzáállás és a hatékonyság között. Zsolt végezetül aggodalmát fejezi ki a képviselőválasztást illetően, ahol hajlandóak vagyunk nem pályázatokra és programötletekre, de arcokra szavazni és ideje, hogy erről diskurzust is folytassunk.
Néhány kérdés érkezett az elnökjelölt felé, elsőként: Volt-e olyan terve korábban, ami nem valósult meg, de utólag rossz ötletnek tartja? Zsolt erre frappánsan úgy válaszolt, hogy inkább sok ötlete volt, amiket nem volt ideje átültetni a gyakorlatba, ilyen például az ELTE Vitaest..Később felmerült az a kérdés is, hogy ha nincs arról információ, hogy mit is akarnak a hallgatók, akkor hogy dönt a bizottság. A küldöttgyűlés pontosan eme információk közvetítésére van. Számomra az egyik legérdekesebb kérdés azonban az volt, hogy hogyan is reagál ő, mint elnök az olykor hosszú oldalakra nyúló hallgatói levelekre? Természetesen van segítsége a képviselők között, de a HÖK elnökeként válaszolnia KELL, viszont egyszerűbbnek tartaná, ha az ilyen volumenű problémákkal személyesen keresnék meg, hiszen szóban nagy mértékbenegyszerűbb lenne megoldani.
A következőkben a képviselőjelölteké a volt figyelem, az itt felsoroltak mind a biológia szakterületről, elsőként Bauer Kitti, aki azért jelentkezett képviselőnek, mert segíteni szeretne azoknak, akik nincsenek tisztában a jogaikkal és lehetőségeikkel, ám vannak ötleteik, amelyek felfelé továbbítva akár meg is valósulhatnának, ezen felül pedig szeretne aktívan részt venni a programszervezésben. Másodikként Hausz Bálint, elsősorban a szakon felmerülő, aktuálisan megoldandó ügyekkel kíván foglalkozni, így például a csekély pályázati támogatási összegek ügyével. A harmadik Nagy Anikó úgy érvel, be lehet vonni a hallgatókat a közélet e területére is, pusztán szorgalmazni kell, hogy az illető legyen felkészült, pontos és megbízható. A sorban következő felszólaló Nagy Lőrinc, ki számos felkérést követően döntött úgy, mégis indul a választáson, ám ennél a pontnál szünetet hirdettek az eseményen és a résztvevők átvonultak egy kisebb helyiségbe ahová én már nem követtem őket, tudva, amit minden TTK-s a saját bőrén tapasztalt már: a Harmónia terem akusztikája nem éppen hallgatóbarát.
