Dobjunk leegy egeret, egy kutyát és egy elefántot egy felhőkarcolóról valami puhára! Mi történik? Az egér kicsit megszédül, megrázza a fejét, és morcosan elszalad. A kutyának eltörnek a csontjai, és nagy kínok között mérgesen meghal. Az elefánt pedig gyakorlatilag egy nagy paintball golyóhoz hasonlóan felrobban és ideje sincs mérgeskedni. Miért van az, hogy az egér túléli, de az elefánt nem?
Olvass tovább!
A múlt heti „A génsebészet működése” című cikkben a módszer működéséről olvashattatok, most pedig nézzük meg, hogy milyen jövőképet festhet a technológia alkalmazása. Halhatatlan szuperkatonák? Szuperintelligens, galaxist meghódító űrhajósok? Pontosan nem tudhatjuk, de összefoglalhatjuk, mire számíthatunk.
Olvass tovább!
Az aeroszoltudomány születése John Aitken (1839–1919) skót fizikus nevéhez köthető, aki a koniszkóp feltalálásával egy egészen új tudományterület alapjait fektette le. A légköri aeroszol részecskék vizsgálata az azóta eltelt közel 150 év alatt nagy fejlődésen ment keresztül, melyhez fizikusok, kémikusok, meteorológusok és más terület szakemberei alapjaiban járultak hozzá.
Olvass tovább!
Az orvoslás egyik legmodernebb és legérdekesebb módja a génsebészet. Neve nem hazudik, génekből vágunk ki és rakunk be darabokat. Egyszerű biológiai tényeken alapul, mégis az idegsebészet komplexitásával vetekszik. Határa pedig a csillagos ég, még csak fejtegetjük, mikre lehet jó a jövőben.
Olvass tovább!
Képzeljük csak el, milyen érdekes lenne, ha bejelentené a NASA, hogy valós Földön kívüli élőlényeket találtak. Baktériumokat a Marson, ősrégi űrlény romokat a Titánon, vagy fura űrlényhalakat az Europa nevű hold óceánjaiban. Az emberiség űrlénylázban égne, mindenki ünnepelne. Azonban jó eséllyel jelenthetné, hogy az emberiség számára szinte garantáltan befellegzett, és nincs is olyan messze avég. De miért lenne a létezésünk legnagyobb és legérdekesebb felfedezése ilyen rossz?
Olvass tovább!
Össztudományterületi körkép a természettudomány díjazottjairól Minden évben izgatottan várjuk, majd elemezzük, hogy melyik területen kik, és miért kaptak Nobel-díjat. Persze minden évben vannak, akik körül valahogy nagyobb felhajtás kerekedik, míg mások eredménye nem kelt nagy hírt, ezért idén ezzel az összefoglalóval szeretném minden érdeklődőnek egyszerre bemutatni azokat az embereket, akiket a tudományos világ ünnepel. Ha másért nem, legalább, ha valaki a társaságotokban ezt a témát veszi elő, ti is véleményt tudjatok alkotni. Orvosi-élettani Nobel-díj – James P. Allison (US) és Honjo Tasuku (JP) A legrangosabb orvostudományi kitüntetést idén az amerikai…
Olvass tovább!
A 2. világháború után a szocialista vezetés alatt rengeteg változáson esett át az országunk. Az 1950-es években az ipar erőteljes fejlesztése mellett nemigen jutott pénz és energia a mezőgazdaság fejlesztésére, pedig a termelőszövetkezetek megjelenéséről mindenki hallott már. A kormány a gazdasági ciklusokat „5 éves tervekben” határozta meg. Az első ilyen 5 éves terv, egy rövidebb, 3 éves terv után 1950-ben kezdődött. Mint ahogy említettem, sem ebben a ciklusban, sem a következőben nemigen sikerült nagyobb fejlődést elérni a mezőgazdaság kollektivizálása terén. Ez több mindennek köszönhető. Egyrészt a mezőgazdaságban tevékenykedő népesség (parasztság)…
Olvass tovább!
Kevesen vannak köztünk, akik soha életükben nem hallottak a GMO-s termékekről, viszont még kevesebben, akik pontosan tudják, hogy minek a rövidítése ez a betűszó. A GMO jelentése Genetically Modified Organism, vagy kicsit magyarabbul genetikailag módosított organizmus. Az ilyen élőlények létrehozása és kezelése a tudomány egyik legvitatottabb területe mind etikailag, mind élettani hatásukat tekintve, de miért is van ez? A génsebészet egy relatíve elterjedt technológiának számít, de amíg a genetikailag módosított inzulin világszerte elfogadott és használt, a vita sokkal hevesebbé válik, amikor a téma az ételünkre, vagy a földművelésre terelődik. A…
Olvass tovább!
Múlt hét pénteken és szombaton került megrendezésre a Kutatók Éjszakája, amiből az ELTE TTK idén sem maradhatott ki! Az érdeklődőket számos interaktív workshoppal, előadással, bemutatóval várták, ahol rengeteg kísérletet bárki elvégezhetett. A programok természettudományok szinte teljes spektrumát lefedték, az atomfizikától kezdve a mikrobiológián át egészen a geometriáig. Videó: Dózsa Zoltán
Olvass tovább!
A „számítógép” szót hallva legtöbbünknek az íróasztal alatt lévő doboz, az asztalon lévő 12mm vastag laptop, vagy esetleg egy okostelefon jut eszünkbe, de ezeknél egy sokkal újabb technológia is létezik, melyet teljesen más problémakörök megoldására használhatunk, de hogy ezek működését megérthessük, tudni kell, mi is egy számítógép. Minden egyes számítógép agya a processzor. Ezek a processzorok az 1960-as évek óta exponenciálisan erősödnek, miközben exponenciálisan csökken a méretük. Hogy ebbe kis betekintést nyerhessünk, az 1960-as években egy számítógép tornaterem méretű volt, és valószínűleg a zsebünkben lévő okostelefon teljesítményének mindössze töredékével rendelkezett.…
Olvass tovább!