Az ELTE TTK déli épületének földszintjén megtekinthető a 2018-as évre megszavazott Év ásványa és Év ősmaradványa pályázatának díjazottjai. A Természetrajzi Múzeum Biológiai és Őslénytani Kiállítása előtti térben látható 2018. december 10-ig a Magyarhoni Földtani Társulat Év ásványa és Év ősmaradványa programjának fotókiállítása a Lelkes Ásványbörzével közös szervezésben. A Magyarhoni Földtani Társulat 2015-ben indította útjára a programot, amelynek részeként minden évben 3-3 jelöltet bocsátanak szavazásra.
A 2018-as évre a közönség a fluoritot juttatta az év ásványa trónjára, az ősmaradványok közül a Balatonites Balatonicus érdemelte ki ezt a címet, aminek köszönhetően az év során ismertető előadások és kiállítások adnak lehetőséget a megismerésükre.
Egy kis kedvcsinálóként röviden ismertetem program a két díjazott szereplőjét.
Fluorit(CaF₂)
A fluorit rendkívül változatos színekben jelenik meg a természetben. Ez a különleges ásvány a névadója a fluoreszkálás jelenségének. Egy fluorit-kristály UV fényben más színt fog mutatni, mint a természetes napfényen nézve. Az ásványtárban ezt a jelenséget is megtekinthetik a látogatók a kiállító terem végében elhelyezett UV-vitrinbe beletekintve. A fluorit általában nem tartozik a ritka ásványok közé, hiszen számos földtani képződményben előfordul. Színe változatosságát feltehetőleg az anyagszerkezetből származtatható fénytörés változatossága adhatja. Híres fluorit lelőhelyek Földünk több pontján is vannak, például Mexikóban, de hazánkban is megtalálhatók.
Balatonites Balatonicus
A triász időszakban élt lábasfejű (cephalopoda), pontosabban szólva ammonitesz lágy testének semmilyen részlete nem konzerválódott, de a szépen díszített vázának maradványai bizonyos rétegekben gyakoriak, például a Balaton-felvidéken. Mint minden ammonitesznek, neki is volt egy belső, kamrázott része, a phragmoconus és egy külső, osztatlan lakókamrája. Az állat lágy teste, a létfontosságú szervek ez utóbbiban helyezkedtek el. Ahogy növekedett az élőlény, a lakókamra hátsó részén egy újabb kamrafalat választott ki a lábasfejű köpenye, és a szervek előbbre húzódtak. Az újabb kanyarulatok csak csekély mértékben burkolták be a korábbiakat, és az oldalfalak laposak voltak, így gyarapodott, növekedett a korong formára emlékeztető váz. Legközelebbi, ma is élő rokona a Nautilus.
Az ásványtárban megtekinthető díjazottakra a deli épületben látható fotó kiállítás is felhívja a hallgatók és más érdeklődők figyelmét:
A látogatóknak van lehetőségük egy plakáton ábrázolt szerkezeti kép, és egy mobilos alkalmazás segítségével ezeket a rajzokat „életre kelteni“ , aki sikerrel jár, az ásványtár melletti szobában választhat magának egy neki tetsző fluoritot.
Jó szórakozást, és élménydús felfedezést kívánok!
Fürj János
Környezettan BsC-s hallgató