Február óta dolgozunk a háttérben egy új, komolyabb projekten, amit végre ma megmutathatunk nektek. Úgy döntöttünk, hogy lépést akarunk tartani a megváltozott tartalomfogyasztási szokásokkal, így született meg az az ötlet, hogy belekezdünk egy interjúsorozat forgatásába. A minőségi munkához hozzájárult a TTK Science Podcast csapata, akiket a stúdiós közreműködésükért külön köszönet illet. Ebben az új formátumban kétheti ritmusban, 10-15 percben járunk körül fontos ügyeket, mutatunk be rendezvényeket, mesélünk el TéTéKás történeteket és minden olyasmit, ami a Kar hallgatói számára fontos, érdekes vagy izgalmas lehet. Az első adásban Mig Andrással,…
Olvass tovább!Kategória: Interjú
Interjú Jászapáti Petrával
Nemrég volt alkalmam interjút készíteni Jászapáti Petrával, a pekingi téli olimpián vegyes váltóban bronzérmet nyert gyorskorcsolyázóval. Beszélgettünk többek között arról, mikor és hol kezdett korcsolyázni, illetve hogy hogyan sikerül összehangolnia a karrierjét tanulmányaival. Ezek mellett feltettem neki néhány személyesebb, spontánabb kérdést is, melyet a cikk végén olvashattok. Mikor tanultál meg korcsolyázni? Oviban tanítottak meg korizni. Az óvodámnak akkor nagyon nagy kertje volt, délutánonként ott volt oktatás. Szóltam a szüleimnek, hogy szeretnék menni, ők pedig támogattak. Aztán suliban szerettem volna folytatni, mert jól éreztem magam a csoportban, de anyának az…
Olvass tovább!Rektorválasztásra készülve – interjú Dr. Szalay Péterrel
2021 áprilisában rektorválasztás lesz az ELTE-n. A pályázók közt van Dr. Szalay Péter, az ELTE TTK Kémiai Intézetének oktatója is. A járványhelyzet sajnos lehetetlenné tette, hogy személyesen készítsek interjút Professzor úrral, azonban az ELTE TTK HÖK 2021. március 23-i Küldöttgyűlésén bemutatta pályázatát és a felmerülő kérdésekre is válaszolt. A BGGYK Kari Tanácsa előtt 2021. március 24-én mutatkozott be, amelyhez a kérdéseket előre, írásban tették fel; ezek, illetve az ezekhez készített válaszok segítségével alkalmam nyílik nagyobb rálátással bemutatni a pályázatot. A mostani cikket interjúszerűen közlöm a könnyebb olvashatóság érdekében annak ellenére,…
Olvass tovább!Erasmus – Diákélet Lengyelországban
Galambos Hanna Lengyelországban töltött egy évéről készítettünk interjút. A kinti élményeiről tettünk fel kérdéseket, illetve szó volt a nehézségekről is, melyek felmerültek külföldi tanulmányai végzése során. Hol voltál Erasmuson, és miért erre a helyre esett a választásod? Lengyelországban, Varsóban töltöttem el egy egész évet. Igazából nem nagyon volt már választási lehetőségem, mert az utolsó pillanatban adtam be a pályázatot, de nagyon örültem Lengyelországnak, leginkább a lengyel-magyar barátság motivált. Milyennek találtad Lengyelországot? Ami nagyon tetszett Lengyelországban, hogy rengeteg szép, nagy park van, ahova ki lehet ülni tanulni, illetve kikapcsolódni. Sokkal több…
Olvass tovább!Erasmus – Diákélet Olaszországban
Egy interjú során beszélgettem Pánczél Emesével, harmadéves Földtudományi BSc geológia szakirányon tanuló hallgatóval. Az Erasmus+ program keretein belül eltöltött részképzéséről tettem fel néhány kérdést. Mikor jelentkeztél Erasmusra és melyik országba, egyetemre? A 2019/20-as őszi félévre pályáztam Erasmusra. Olaszországba, a Perugiai Tudományegyetemre, – avagy olasz nevén – az Università degli Studi di Perugia-ra jelentkeztem. Több helyet is megjelöltél? Ha igen, miért döntöttél végül, a Perugiai Tudományegyetem mellett? Ez az egyetem volt az egyetlen, amit megjelöltem. Régi álmom volt kipróbálni az olasz „Dolce Vita”-t, mindig érdekelt az ország, a nyelv és a…
Olvass tovább!Interjú Hódossy Attilával: Egy természetvédelmi őr munkája
Hogy jöttek létre a nemzeti parkok? „Az államilag szervezett természetvédelem kezdete 1872-re tehető, amikor az USA-ban megalakult a Yellowstone Nemzeti Park. Ekkor az őrök – vagy ranger-ök – felvételi követelménye volt az ottani indián nyelvjárások ismerete, a magabiztos fegyverhasználat és a lovas tudás. Ezek napjainkban természetesen teljesen megváltoztak már, bár Afrikában még ma is kiemelt szerepet kap a fegyverhasználat az orvvadászat miatt. Magyarországon az első fizetett természetvédelmi őr idősebb Gulyás Józsefvolt, akit az akkori Madártani Egyesület adományokból alkalmazott a Kis-Balatonon az addigra majdnem kipusztult nagykócsag költőtelepek védelmére. Ő egyébként egy…
Olvass tovább!Interjú Székely Zsuzsannával, a Lélektér Ifjúságsegítő Alapítvány elnökével
„Pedig a legtöbb öngyilkosságot megelőzi az úgynevezett “cry for help” azaz a segélykiáltás, csak többnyire nem konkrétan….”- Interjú Székely Zsuzsannával, a Lélektér Ifjúságsegítő Alapítvány elnökével
Olvass tovább!Interjú Dr. Miklósi Ádámmal
A Biológiai Intézet igazgatójával, Dr. Miklósi Ádámmal készült interjúnk során választ kaphattunk az intézet alapszakos hallgatóinak legégetőbb problémájára: “Vajon mire jó egy BSc-s diploma?” Sokszor hallani, hogy egy BSc-s diploma „nem ér semmit”, csupán egy útlevél az MSc-hez, Ön szerint mennyire helyénvaló ez az állítás? Minden diploma valójában annyit ér, amennyit beletesz a hallgató. A biológia BSc-t szerintem úgy érdemes felfogni, hogy itt van 3 év, amit nagyon biztonságos, fűtött helyen tölthet el a tanuló, szülők által támogatva – vagy önerőből megsegítve –, és közben minden, hangsúlyozom, minden szabad…
Olvass tovább!Interjú Horváth Ákossal
Mesélnél arról, mikor és hogy indult az 5vös 5km-es futóverseny, és hogy honnan jött az ötlet? 2000 májusában indult, Eötvös-napi 5km-es futóverseny néven. Az ötlet onnan jött, hogy Amerikában kutattam, és ott minden hétvégén szerveztek egy ilyen 5 kilométeres futást, továbbá azt gondolom, hogy az „ép testben ép lélek” mottó nagyon fontos és az egyetemünk hallgatóinak nagyon jó, ha sportolnak. Erre pedig egy jó motiváció, ha van egy ilyen futóverseny. Egészen pontosan ezért szerveztük meg Mucsi Zoltán, akkori HÖK sportfelelőssel ezt a rendezvényt. Hány ember ment el erre? Összesen 100…
Olvass tovább!Sikeres választási időszakot tudhat a TTK HÖK maga mögött, idén is csak egy pályázat lett leadva. Mesélnél erről az időszakról kicsit, és magáról a választásról Alapvetően nem vagyok túl boldog, lehetett volna magasabb a részvételi arány. Az a baj igazából, hogy sokkal nehezebb felépíteni egy Facebook kommunikációhoz ezt az egészet, mivel megváltozott az algoritmusa. Ezt már sok helyen, sokszor elmondtam, és az oldalak háttérbe lettek szorítva ezért. A posztoknak akkor van lehetősége megjelenni az emberek üzenőfalán, hogy ha sok rajta a lájk, sokan osztják meg, megvannak a hozzászólások, magyarán azt…
Olvass tovább!