Vaknyugat-Átrium Színház Túlzás nélkül állíthatom, hogy Martin McDonagh a modern drámaírás és történetmesélés talán legnagyobb figurája. Egy színházi drámaíróról beszélünk, mégis olyan elementáris erővel képes együtt élni történeteivel, hogy nem csupán szöveg szinten, hanem vizuális, és produkciós vonalon is képes kiemelkedőt alkotni. Ő az író-rendezője a méltán kultikus In Bruges c. filmnek, vagy a zseniális, idén 7 Oscar-díj jelöléséből 2-t aranyszoborra váltó „Három óriásplakát Ebbing határában“-nak. Ha pedig kicsit szétnézünk a budapesti színházak kínálatában, akkor rögtön láthatjuk, hogy rengeteg darabja van jelenleg is műsoron. Én őszinte rajongóként bevallom, már mindet…
Olvass tovább!Szerző: Kalocsai Bálint
Könny, dráma és alkohol
Vaknyugat-Átrium Színház Túlzás nélkül állíthatom, hogy Martin McDonagh a modern drámaírás és történetmesélés talán legnagyobb figurája. Egy színházi drámaíróról beszélünk, mégis olyan elementáris erővel képes együtt élni történeteivel, hogy nem csupán szöveg szinten, hanem vizuális, és produkciós vonalon is képes kiemelkedőt alkotni. Ő az író-rendezője a méltán kultikus In Bruges c. filmnek, vagy a zseniális, idén 7 Oscar-díj jelöléséből 2-t aranyszoborra váltó „Három óriásplakát Ebbing határában“-nak. Ha pedig kicsit szétnézünk a budapesti színházak kínálatában, akkor rögtön láthatjuk, hogy rengeteg darabja van jelenleg is műsoron. Én őszinte rajongóként bevallom, már mindet…
Olvass tovább!Ópiumszagú macskakövek – A sebész
1900, New York, a modern világ megtestesítőjének számító metropolisz még épp csak kezd kibontakozni. Nagyon izgalmas környezet ez, legalább akkora patinája van, mint a viktoriánus Londonnak. Azonban míg ott jellemzően a nyomor és a szegénység szempontjából nyerünk betekintést a történetekbe, itt egészen más a helyzet. Az orvosok, a tudomány, a Knickerbocker kórház, a gazdagság és a törekvés lesz a fő környezet és ökoszisztéma a narratíva körül. Főhősünk, az ópium- és kokainfüggő Dr. Thackery (Clive Owen) drámája, zsenije, elszántsága és jelleme áll a történet középpontjában. Mindenkinek valamilyen módon köze lesz hozzá,…
Olvass tovább!LaLaLaLaLa – 14 Oscar jelölés nyomában
A jazz bár félhomályában, leosonva a lépcsőn, kezemet végighúzom a téglafalon, hallgatom az ordító trombitát és várom, hogy J. K. Simmons előlépjen a dohányfüstből. Imádom ezt az atmoszférát, és nagyon szívesen élem bele magam ebbe a környezetbe bármilyen narratíva keretében. Korábban is szerettem a jazzt, azonban a 2014-es Whiplash volt számomra az az alkotás, az a szerzői és előadói bravúr, ami megteremtette az igazi hangulatát a jazz kultúrának. Most pedig itt vagyunk és a rendező, Damien Chazelle új filmmel érkezett meg a mozikba. Kaliforniai álommal, de maradjunk inkább a La…
Olvass tovább!Igen, gyilkos vagyok – Bűn és bűnhődés, Vígszínház
Nem bírom tovább. Meg kell tennem. Jogom van hozzá. Az egész társadalom érdeke ezt kívánja. Megőrjít a gondolat. Nem tudom tovább elviselni a vívódást. Összeomlok, hangokat hallok, fizikai fájdalom. Megyek, megteszem, muszáj megtennem…
Olvass tovább!Igen, pisztolylövés? – Semmi probléma, csak gondoltam megnézem…
Mervyn, az ötvenes éveiben járó, ősz hajú, szimpatikusnak még véletlenül sem nevezhető úriember alsónadrágban ült a szálloda recepciós pultjában. Mivel kedvenc hobbija az ivás volt, ezért most is egy üveg társaságában merengett élete nagy kérdésein és azon, hogy honnan is kéne füvet szereznie. Mindeközben mit sem sejtett arról, hogy három igencsak érdekes figura tart a koszos, málló tapétájú és büdös hotel felé. A külső szemlélőnek összefüggéstelen és zavart elmeállapotról tanúskodó dolgokat ordító trió, vezetőjük kezében egy benzines kannával beront az ajtón. Mervyn felcsillanó tekintettel konstatálja, hogy végre izgalom kerül az…
Olvass tovább!