Erasmus – Diákélet Olaszországban

Egy interjú során beszélgettem Pánczél Emesével, harmadéves Földtudományi BSc geológia szakirányon tanuló hallgatóval. Az Erasmus+ program keretein belül eltöltött részképzéséről tettem fel néhány kérdést.

Mikor jelentkeztél Erasmusra és melyik országba, egyetemre?

A 2019/20-as őszi félévre pályáztam Erasmusra. Olaszországba, a Perugiai Tudományegyetemre, – avagy olasz nevén – az Università degli Studi di Perugia-ra jelentkeztem.

Több helyet is megjelöltél? Ha igen, miért döntöttél végül, a Perugiai Tudományegyetem mellett?

Ez az egyetem volt az egyetlen, amit megjelöltem. Régi álmom volt kipróbálni az olasz „Dolce Vita”-t, mindig érdekelt az ország, a nyelv és a kultúra, emellett a perugiai egyetemen a már meglévő szakmai kapcsolatokat is lehetőségem nyílt hasznosítani és tovább mélyíteni. Itthon az ELTÉ-n a Kőzettan-Geokémiai Tanszéken készítem TDK munkámat és BSc szakdolgozatomat, melyekhez a tanszék és a kinti egyetem közötti kapcsolatoknak köszönhetően Perugiában is tudtam laboratóriumi munkát végezni a tanulmányaim mellett.

Mennyi időt töltöttél külföldön? Beszélted a nyelvet előtte?

Összesen öt hónapig tartott a külföldi részképzésem, szeptember végétől február végéig tartózkodtam kint. Bár a perugiai egyetemen rendelkezésre állnak angol nyelvű kurzusok is Erasmus+ hallgatók számára, én olasz nyelvű kurzusokat hallgattam. Ezelőtt rendszertelenül tanultam már olaszul az elmúlt években itthon, de igazán Perugiában sikerült elmélyítenem az olasz nyelvtudásomat. A fogadó egyetem biztosított egy heti kétszer két órás féléves nyelvkurzust, olasz anyanyelvű oktatóval, melyre minden Erasmus+ hallgatót egy előzetes szintfelmérő alapján osztottak be. Nekem a félév során sikerült eredményesen elvégeznem a B2 szintű kurzust, melyet egy szokványos nyelvvizsgához teljesen hasonló komplex egynyelvű vizsga zárt. Emellett természetesen nem csak az elméleti és a gyakorlati tananyagot, de az olasz szaknyelvet is elsajátíthattam az egyetemi tanórákon.

Előtte hallgattál idegen nyelven előadásokat tanulmányaid során? Ha nem, mennyire okozott nehézséget átállni a magyar nyelvű oktatásról?

Ez volt az első alkalom, hogy rendszeresen hallgattam idegen nyelvű előadásokat. Természetesen az elején ez okozott némi nehézséget, egy-egy óra után hullafáradtan estem be az egyetem melletti kávézóba. Idővel azonban egyre inkább hozzá szoktam az idegen nyelven való tanuláshoz. Az oktatók nagyon figyelmesek voltak velem, szükség esetén elismételték, körülírták nekem azokat a részeket, amiket elsőre nem sikerült megértenem az órán. Bárikor fordulhattam hozzájuk kérdésekkel, akár a tanórákon kívül is. A vizsgáimat is olasz nyelven teljesítettem, voltak írásbeli és szóbeli feladatok is, de az oktatók felajánlották, hogy szükség esetén vizsgázhatok angolul. 

Mennyire tér el az olasz oktatási rendszer a magyartól?

Az első szembetűnő különbség az értékelési módszer. Olaszországban ugyanis 30 fokozatú skálán osztályozzák a hallgatókat. 18 felett teljesített a kurzus, és a szerezhető legjobb érdemjegy a ’30 e lode’, vagyis a dicséretes 30. Körülbelül egy-egy pont vesztesség egy-egy jegy mínuszt jelent, így sokkal árnyaltabb képet mutatnak az osztályzatok a vizsgán nyújtott teljesítményről, mint otthon az ötfokozatú skálán. 

A kinti kurzusaim magukba foglalták az előadást és a gyakorlatot is, ugyanazon az órán elméletet is tanultunk, és a hozzá kapcsolódó gyakorlati feladatokat is megoldottuk. Magas óraszámban (heti kétszer vagy háromszor 2 óra) kevés (3-4) kurzust hallgatnak az olasz egyetemisták, így minden bizonnyal jobban el lehet mélyülni abban a néhány témában. Mivel Perugiában MSc kurzusokat hallgattam, azt nem tudom, hogy az alapszakos órarendre is igazak-e a fent említettek.

Egyedül mentél, vagy voltak ismerőseid, akikkel együtt készültél kimenni?

Egy évfolyamtársam is erre a szemeszterre jött Perugiába Erasmusra, azonban ő más kurzusokat hallgatott, mint én.

Könnyedén tudtál ismeretségeket kötni az ott tanulókkal? Könnyen kijöttél az ottani oktatókkal?

Az oktatók, mint fentebb említettem, nagyon előzékenyek és segítőkészek voltak. A szorgalmi időszakban és a vizsgák előtt többször is konzultálhattam velük.

Az olasz nyelvkurzuson több Erasmusos és egyéb csereprogramban részt vevő diákkal köthettem barátságot a világ minden tájáról, Mexikótól kezdve Görögországig. A szakos kurzusokon pedig minden csoporttársam helyi vagy környékbeli olasz volt. Ők eleinte gyanakodva méricskéltek, de néhány nap, esetleg egy-két hét alatt megtört a jég, és velük is jó viszonyt sikerült kiépítenem. Ha valamit nem értettem a tananyagból, azt készségesen elmagyarázták, illetve az is előfordult, hogy én magyaráztam el nekik! A vizsgáinkra is gyakoroltunk, együtt készültünk, és természetesen közösen ünnepeltük meg a sikereket!

Mi a véleményed a helyiekről, illetve a környékről?

A helyiek olaszok! Ez sok mindent elárul. A sztereotípiákkal ellentétben azonban nem üvöltöznek állandóan az utcákon… csak időnként! Ez hozzá tartozik a mediterrán életstílushoz a finom ételekkel és nagyon erős presszókávékkal együtt. A környék csodaszép, Perugia történelmi város, tele van etruszk és római műemlékkel, múzeumokkal, gyönyörű épületekkel. A közelben található a Trasimeno-tó, vagyis a ’helyi Balaton’, gyalog- és bicikliutakkal a parton és sétahajózási lehetőséggel. Vonattal vagy busszal sok környékbeli város egyszerűen megközelíthető (például Assisi, Spello, Orvieto, Gubbio, Spoleto), mindegyiket megérte meglátogatnom legalább egy-egy napra! Róma és Firenze is mindössze kétésfél-kétésfél óra vonatútra található Perugiától. A közeli hegyek alkalmasak kirándulásra, vagy akár forró fürdőzésre is az erdőben felszínre törő termálforrások vizében. 

Kellett változtatnod esetleg a Magyarországon megszokott napi rutinodon? Van esetleg bármi olyan, ami nehézséget okozott a kint lét során?

A budapesti egyetemre járós rutintól eltérően itt nem kellett metróra, villamosra tömörödnöm iskolába menet, hanem mindössze tíz perc séta távolságra laktam az egyetemtől. Perugia belvárosában minden kényelmesen megközelíthető volt gyalog. Ez egyben a napi sportolási igényemet is kielégítette, mivel a város hegyre épült, és tele van meredek, hosszú lépcsőkkel.

Ebéd után, a szieszta alatt tényleg bezár minden iroda, bank, posta, fénymásoló szalon és néhány bolt is. Ezt figyelembe kellett vennem, ha volt valamilyen elintézni valóm.
Este kilenc után vacsorázó helyet találni szinte lehetetlen volt, mert minden békés szendvicsező estére kocsmává változott, továbbá valószínűleg koffeinfüggővé váltam a nap bármely órájában felkínált kávé meghívásoknak köszönhetően. 

Nehézségek szintén voltak, melyek fő oka az volt, hogy egyedül béreltem egy kis lakást, és életemben első alkalommal próbálkoztam meg a teljes önállósággal. A fél év alatt történt egy pár, utólag mulatságos dolog. A lakásban néha megjelentek skorpiók vagy egy egérlyukon betévedt nem túl kedves vendég. Ilyenkor első reakcióm a sikítva asztal tetejére ugrás volt, majd idővel szépen minden megoldódott. Az Erasmus végére hozzászoktam ahhoz, hogy itt semmi sem úgy történik, ahogy az ember várná, és minden nap tele van kellemes és kellemetlen meglepetésekkel, így érdemes mindenhez olaszos lazasággal hozzáállni.

Hogy tudtad megoldani a megélhetésedet?

A tavalyi tavaszi félév eredményei után kapott tanulmányi ösztöndíjamból, illetve a szerencsésen elnyert Campus Mundi ösztöndíjból tudtam fedezni a felmerülő költségek nagy részét.

Hogy értékeled a kint töltött időt? Úgy gondolod hasznos volt a tanulmányaidat illetően ez a fajta tapasztalat?

Mindenképpen nagyon hasznos volt a kint töltött félév mind tanulmányi, szakmai szempontból, mind az életben való általános boldogulás, mind a világlátás, kulturális ismeretek szerzése terén.

Van esetleg olyan tanácsod a most jelentkezők számára, amit érdemes megfogadniuk?

Legyenek nyitottak a váratlan helyzetekre, így nem érheti őket nagy csalódás, és ne riadjanak vissza az első nehézségektől, ugyanis minden csak egyre könnyebben kezelhető és jobb lesz a félév során! Használjanak ki minden felkínálkozó lehetőséget, hogy megismerkedjenek a helyiekkel, más Erasmus+ hallgatókkal és a környék kulturális és természeti értékeivel! Mindenképpen vágjanak bele, mert a külföldi tapasztalatszerzés hasznos és izgalmas!