A fánk már a rómaiak számára is kedvelt sütemény volt, főképp mézzel és őrölt magvakkal készítették. Bár mi mindig egy porcukorral borított, kerekded péksüteményre gondolunk, a “normális fánk” szavak hallatán, addig mindez csak a jéghegy csúcsa a fánkok hivatalosan még nem elismert tudományágának. A rómaiak nem bátortalankodtak markáns, aromás fűszerekkel megbolondítani a fánkok tésztáját. Sós és csípős ízvilág?
Íme a rendhagyó, csípős-savanyú, vagy csípős-édes káposztás fánk:
A rendhagyó töltelék:
- 25-30 dkg fejes káposzta
- 1 db alma
- 1 evőkanál zsír
- 1 evőkanál cukor VAGY ¾ evőkanál cukor, ¼ evőkanál fekete bors (utóbbi adja a csípős ízvilágát)
- csipetnyi só (inkább legyen édes, mint sós)
- 2 kávéskanál őrölt szegfűbors (édesebb) /fekete bors (csípősebb)
Ha szegfűborsot tettél bele az édesebb hatásért, érdemes kiemelni ízét 2 kávéskanál vaníliás cukorral. Ha pedig inkább édesebbre szeretnéd a fánkot, érdemes piros almát használni, mint pl. a Starking alma, hogyha pedig savanyúbbra, akkor a Jonathán alma a legfinomabb hozzá. De a kertből gyűjtött vegyes almakollekció is kitűnő!
A zsír kiváltásához érdemes növényi olajat használni, abból is inkább a kókusz- vagy repceolajat, de még az olívaolaj is megfelelő lehet. A sütőtökmagolaj például nagyon sűrű lenne ehhez a folyamathoz.
A töltelékek elkészítése:
1.) Vegyük a fejes káposztánkat, a torzsától szabaduljunk meg, a maradék részét daraboljuk fel, illetve le is reszelhetjük, a lényeg, hogy finom, hosszúkás és vékony csíkokat készítsünk.
Ezután az almát hámozzuk meg, és reszeljük le ezt is, és tegyük külön tányérba!
2.) A felszeletelt káposztát és almát is sóval forgassuk össze, majd pihentessük (hűtőben lefedve a legjobb, minimum 15 percig hagyjuk, hogy levet eresszen.)
3.) Egy serpenyőre tegyünk némi zsiradékot, és olvasszuk meg benne a cukrot.
4.) Nyomkodjuk ki az almát és káposztát, hogy minél szárazabb legyen. Ha ez kész, tegyük rá a meleg (de nem forró!) serpenyőre, melyben a karamellizált cukor van. Kevergessük kicsit, addig, amíg barnává nem válnak a hozzávalók.
5.) Fűszerezzük meg a már (majdnem) kész tölteléket szegfűborssal és vaníliás cukorral VAGY fekete borssal, vaníliás cukor nélkül, és összekeverés után hagyjuk állni.
A fánktészta elkészítése:
- 50 dkg finomliszt
- 1 kávéskanál só
- 3 dkg élesztő
- 2,5 dl tej (lehet 1,5 dl tej és 1 dl víz is)
- 4 evőkanál cukor az édesebb változathoz, 2 evőkanál a fekete borsos változathoz
- 1 db tojássárgája
- 7,5 dkg sütőmargarin
- némi olaj (fánk kisütéséhez: min. 2 ujjnyi a serpenyőben)
1.) Melegítsük fel a kimért tejmennyiséget, amibe pedig tegyünk élesztőt és 1 evőkanál cukrot.
2.) Míg várjuk, hogy az élesztő fölfusson, egy külön tálba – ami lehetőleg legyen műanyag – tegyünk lisztet, sót és a maradék cukrot. Az édes változatnál ilyenkor hozzáadhatjuk a vaníliás cukrot is (és én néha szeretek egy kávéskanálnyi fahéjat is hozzátenni, de többet nem, mert akkor elnyomja a finom szegfűbors ízét mikor kisül a tészta).
3.) Mikor az élesztő is jól érzi magát, beletesszük a száraz keverékbe, épp úgy, mint a szoba–hőmérsékletű margarint és a tojássárgáját. Összekeverjük.
4.) Ezután tegyük a tálat mondjuk egy radiátor fölé, és – jó esetben – a tésztád egy óra alatt a duplájára, vagy legalább a másfélszeresére kel.
5.) A vágódeszkát meghintjük némi liszttel, és kb. egy ujjnyi vastagra nyújtjuk a megkelt tésztánkat. Ha mindez kész, egy (stampós) pohárral kiszaggatjuk a tésztát, és az előkészített töltelékkel egybegyúrjuk, VAGY a belsejébe gyúrjuk.
6.) Jöhet a serpenyő, és a benne legalább két ujjig töltött olaj. Felmelegítjük azt, és felsorakozhatnak a (még) nyers fánkok is. Süssük őket addig, amíg aranybarnák nem lesznek (kb. 3 perc), és inkább legyen világosabb barna, mint sötétebb. Könnyen oda lehet égetni ezt a süteményt a káposzta miatt.
7.) Készítsünk elő egy papírtörlőt, hogy amikor kiszedjük a fánkot, a felesleges olajat felszívja.
Tálald porcukorral, némi fahéjjal, vagy épp mindkettővel hintve!
Most, hogy már mutattam egy, a régi világ ízlésvilágához közeli fánkkülönlegességet, mutatok egy olyan süteményt is, mely – ha nem is vagyok virtuóz vegán – valószínűleg annyira kevés hozzáértést és alapanyagot igényel, hogy vezet az „egyszerű fánkok” listáján, ami miatt kollégistának és kezdő konyhatündéreknek is nagy szeretettel ajánlom.
Apácafingocska: könnyed, vaníliás golyócska, narancsos lekvárral és porcukorral
A sváb ihletésű süteményről úgy hírlik, tésztája olyannyira könnyed, hogy mikor a forró olajba szaggatjuk, olyan halkan és kecsesen puffan egyet, mint a neve is sejteti. A felforrósodott gázok kitömik az amúgy is lágy tészta belsejét, így a sütemény tökéletesen kerekded és levegős lesz, akárcsak egy pingponglabda. Természetesen az íze annál sokkal finomabb lesz.
A fánktészta hozzávalói:
- 2,2 dl (mandula) tej, 100 g margarin
- 6 evőkanál cukor
- 1 narancs (mikor lereszeled a héját, NE dobd ki!)
- 150 g finomliszt
- 4 db tojás
- napraforgóolaj (hogy kb. 1,5 ujjnyi legyen a serpenyőhöz)
Személy szerint szeretek kb. 4 cl citromlevet is hozzáadni, így a citrusossága még jobban érezhető. Sőt, a lereszelt héjú narancsot sem muszáj kidobni, én azt is ki szoktam facsarni, és a levet is hozzáadom a tésztához.
A vegánok számára tojásonként 1 evőkanál őrölt lenmagot kell összekeverni 3 evőkanál vízzel, hogy hasonló tapasztó- és kötőanyagot készíthessünk, mint amilyen a tojás. Ezt a keveréket hagyjuk állni 5-10 percig, mielőtt hozzáadnánk a tésztakeverékhez.
A fánktészta elkészítése:
1.) Egy kisebb lábosba öntjük a tejet, a felkockázott vajat, (a citromlevet), a cukrot, valamint a lereszelt narancshéjat.
2.) Felmelegítjük ezt az egyveleget, és mikor elkezd zúgni, de még nem bugyborékolva forr, lejjebb vesszük egy kicsit a lángot, hogy ne kapjon oda az ezután hozzáadott liszt. Fontos, hogy folyamatosan és alaposan kevergessük! Ha esetleg nem kezd el összeállni, próbáljunk egy kicsivel több lisztet belekeverni, de csak óvatosan. Ha az állaga már tésztaszerű, akkor nyert ügyünk van, mert szépen leválik majd az edény faláról, és nem kell aggódnunk amiatt, hogy odakapna.
3.) Lehúzzuk az edényt a tűzhelyről, és némileg hűlni hagyjuk a tésztánkat. Csakis ezután, egyesével keverjük hozzá a feltört tojásokat, és egy habverővel keverjük selymesen lágyra.
4.) Ezután jön a kisütés. Fogjunk egy serpenyőt, tegyük bele a fent leírt olajmennyiséget, majd miután felhevítettük, szaggassunk bele kb. cseresznye méretű, aprócska tésztadarabkákat – és élvezzük az apácafingocskák pukkanó hangját. Addig hagyjuk őket sülni, amíg barnák nem lesznek.
5.) Azután emeljük ki őket egy tálba, amiben a konyhai törlőkendő felszívja a felesleges olajmennyiséget.
Az öntet alapanyagai:
- 2,5 dl tejszín (ezt habosítsd fel már most, az előkészítésnél, de ezt kiválthatod habosított tejjel is)
- 3 evőkanálnyi narancslekvár
- fél evőkanál porcukor
Az öntet elkészítése, és a fánk utolsó simításai:
A habtejszínhez (vagy felhabosított tejhez) hozzákanalazunk némi narancslekvárt, majd óvatosan elkeverjük. Ha nagyon profik szeretnénk lenni, a habtejszínt belelapátoljuk egy zacskóba, kiszúrjuk a sarkát, majd egyesével a kis golyócskákra „tekerünk” némi narancsízű öntetet. Ha csak úgy csináljuk „ahogy puffan”, akkor csak egy kávéskanállal merjünk az öntetből és kenjünk rá ízlés szerint annyit, amennyi jól esik.
Remélem meghoztam a kedveteket az idei tél talán utolsó újdonságainak felfedezéséhez! Ha netalán nem is vagy egy gasztronómiai kalandor, nekem elhiheted, a legegyszerűbb, legpufókabb, legporcukrosabb, leglekvárosabb, legkrémesebb szalagos fánk is éppúgy meghozhatja kollégiumi szobátokba és étkezőitekbe a farsangi hangulatot, mint egy jó tea, vagy mint, egy csurig megpakolt „zsíroskenyér-lilahagymával”.
Szerző: Vass Viktória Boglárka