Ha az ember Természettudományi Karon tanul óhatatlanul be kell ismernie magának, hogy a tudomány oltárán feláldozott idő sokszor a gyakorlati vagy épp a kommunikációs készségek kárára telhet el. Van, aki 3 évig tanulja az egyetemen, hogyan kell jó előadást tartani, mások még tovább mennek és egy egész színészi/színházi karrieren át csiszolják az előadásmódjukat.
Olvass tovább!Szerző: Meleg András
ELTE-s sikerek az idei Vita EB-n
Ha már fülünkbe jutott az EB híre, az interjú második részében erre a sikerre fókuszáltunk. Ismerjétek meg közelebbről Kane Lamine-t, és az ő gondolatait a vitázásról, illetve a nyári sikerről.
Olvass tovább!Ismerd meg az ELTE Vitaklubot!
Idén augusztusban rendezték meg a 18. Egyetemi Vita Európa Bajnokságot, ahol két ELTE-s diák, Cohen Áron és Kane Lamine bejutott az angol, mint második nyelvi elődöntőbe, amivel minden idők legsikeresebb magyar eredményét érték el. A siker alkalmából Marosváry Barbarával, a vitaklub egyik trénerével és Lamine-nal beszélgettünk a vitaklubról, és a versenyről.
Olvass tovább!Európa és az űr – Összefoglaló az első európai űrvitáról
2016. szeptember 10-én rendezte az Európai Űrügynökség (ESA) az első nemzetközi „vitanapot” az európai űrkutatás jövőjéről. Összesen 22 európai országban, így Budapesten is csaknem 2000-en vettek részt az eseményen. Miért hát a “vita/civil konzultáció”? A vitanap alkalmával a szervezet célja többsíkú volt, egyrészt valóban kíváncsi volt az érdeklődő európai publikum véleményére a különböző, minket közvetve érintő kérdésekről. Ám ami talán még fontosabb, az a kapcsolatépítés, és minél több ember aktivizálása volt, hogy tudatosodjon bennünk, hogy az űrkutatás nem állt meg a Holdra szállással, és a műholdaktól a nemzetközi űrállomáson át…
Olvass tovább!Célegyenesben az EXOMARS 1.0
2016. március 14-én a Bajkonuri Űrrepülőtérre (Kazahsztán) egy igencsak nyugodt nap virradt. 9 órakor a mérhető szél alig karcolta a 2 km/h-s határt, és néhány orosz mérnök elégedettséggel dörzsölte össze az izgatottságtól kissé izzadt kezeit. 3 óra múlva elégedetten sóhajtottak: az orosz Briz-M rakéta sikeresen elvégezte a dolgát, és felemelte a misszió további tartozékait a levegőbe, feljebb, feljebb, magasabbra, míg végül áttörve az Földet körülölelő, akörül keringő kacatok, űrlimlomok sűrűjén, magányos útjának kezdetét vette egy szomszédos bolygó, a Mars felé. A leírást olvasva azt hihetnénk, hogy a Szovjetunió egy soha…
Olvass tovább!