A férfi, aki kalapnak nézte a feleségét

A nátha, a bárányhimlő, a bokaficam olyan betegségek, amelyek szinte gépiesen kezelhetők, azaz anélkül, hogy az orvos közeli kapcsolatba kerülne a pácienssel, megpróbálná megismerni a személyiségét, feltárni az állapotához fűződő gondolatait, érzelmeit. A neurológus feladata ebből a szempontból jóval összetettebb – állítja Oliver Sacks, a brit származású orvos könyvének bevezetőjében. Ahhoz, hogy a lehetőségekhez mérten eredményesen kezelhesse – azaz megszüntethesse vagy ha nincs más út, legalább elviselhetővé tegye betege számára a kórállapotot – a neurológusnak nem elég az agyat vagy az idegrendszert, mint az emberi test szerveit vizsgálni, hanem a…

Olvass tovább!

Megsüketült testek – A propriocepció „wittgensteini” állapota

Oliver Sacks (1933-2015), brit származású amerikai neurológus idegélettani tájakat térképezett fel: az idegi rendellenességek legtávolabbi sarkvidékeit és trópusait. Írásom a maga nemében addig egyedülállónak tűnő hölgy, vagyis az első „testét vesztett” emberi lény történetének tolmácsolása alapján született. A férfi, aki kalapnak nézte a feleségét című könyv egy kis szeglete ez, mely a meghökkentő históriák hippokratészi esetleírásainak tárháza.

Olvass tovább!

Top 3 őszi randihely

Eljött az ősz. Mostanra a rövid szoknyákat és a ruhácskákat lecseréltük vastag nadrágokra és gyapjúpulcsikra. A nyárimádók, köztük én is, kétségbeesve készülnek fel, a hosszú, végeláthatatlan télre, ami sokak számára egyet jelent azzal, hogy bevackolnak a meleg lakásba és nem mozdulnak ki. Éppen ezért ajánlok nektek pár helyet, hogy idén ne a sorozatok és a filmek világába meneküljetek a hideg elől.

Olvass tovább!

Örök kincsesbánya: a család

Kimeríthetetlen témának lehet nevezni a családot, ugyanis rengeteg színesebbnél színesebb történettel szolgálnak számunkra. Egyesek szerint ez áldás, mások szerint inkább átok. Hiszen kit nem hoztak kellemetlen helyzetbe a családtagjai? Viszont ezekre utólag (jobb esetben) kellemes nosztalgiával gondolunk vissza, miközben jókat derülünk.

Olvass tovább!

Sírhant Művek

A Sírhant Művek (eredeti címén Six Feet Under) nagysikerű amerikai televíziós sorozat az Oscar-díj-nyertes Amerikai szépség című film írójától, és szinte minden lehetséges tabut megdönt. Először is a halál misztériumát. Az alkotás középpontjában álló család temetkezési vállalkozást vezet, így epizódonként új megbízást kapva, némi fekete humorral mutathatják be otthonukban a halál utáni életet a mindennapokban. Véletlen halálesetek, esetleg szándékos emberölések kavalkádját láthatjuk felvonulni a képernyőn, melynek tragédiája észrevétlenül egy széthullásban lévő, működésképtelen család ágasbogas életébe torkollik. A temetkezési vállalkozást vezető családfő karácsony napján bekövetező halálával veszi kezdetét a karakterek életében…

Olvass tovább!

Dohányzókert

Celeszta összeolvadt amalgám fogsorán vanília ízű füsttel fésülte ki a gyöngyöző fellegeket. Lehunyt szemhéja alatt szemgolyója ebihalként úszkált, és homlokáról hatszögletű aranyszemcsék tapadtak a tenyerére. Körben a tükrök a párától gyöngyházmázú burkolattá olvadtak szét a tapétán. Egy kagylófotel Recamier-t ábrázoló selyempárnájának megszaladt szeme a tekintetembe akaszkodott. Csendben pöfékeltünk ebben a kiskörúti utcasarokra beszorított krematóriumban. Flo mondta is, nehogy rágyújtsak, ha eljövök, mert undorító vagyok, amikor dohányzom. Azt hiszem, mégsem ez számított, és pofaizmainkat erősen fogaink közé szívva, nyeltük a füsttel az élet kvintesszenciáját. A szalon sarkában egy kalitkában fémkolibri villogott…

Olvass tovább!

Repkedő kézmozgás és lábujjhegyen járás – Az autizmusról

Az autizmus egy fenomén, kemény, mégis csodás valóság. „Senki sem sziget, önmagában teljes” – írja Donne. Márpedig az autizmus éppen ez – sziget, elvágva a szárazföldtől. A következő gondolatok a szeretetre éhező „csodabogarak” világába engednek betekintést egy pillantás erejéig José rövid történetén keresztül.

Olvass tovább!

Az Üveggyöngyjáték

A tudományok rohamos fejlődését, az emberiség szellemi kincseinek folyamatos gyarapodását szemlélve felmerülhet bennünk a kérdés: nem félő, hogy a tudomány végképp elszakad a hétköznapi élettől? Nem tátong már most is hatalmas szakadék az átlagember és a tudósok világa között? Meddig hajlandó a társadalom eltartani az egyre messzebbre kalandozó kutatókat?

Olvass tovább!