Természetvédelem az etnoökológia szemszögéből Egy nemrégiben a Science-ben megjelent cikk kapcsán beszélgettünk Molnár Zsolttal, a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai és Botanikai Intézetének munkatársával, aki a hazai növényzeti örökség és az Alföld növényzetének változásai mellett immár 10 éve foglalkozik az ún. hagyományos ökológiai tudás kutatásával. Az Ön szakterülete, az etnoökológia sokak számára ismeretlen lehet. Mit takar ez a megnevezés? Módszertani szempontból antropológiai, néprajztudományi eszközöket használunk, tehát interjúkat készítünk, úgynevezett részvételi adatgyűjtést végzünk, amikor bekapcsolódunk egy közösség mindennapi munkájába, legyen az legeltetés vagy kaszálás. A feldolgozás módszerei is elsősorban antropológiaiak és néprajziak,…
Olvass tovább!Szerző: Tóth Teodóra
toth.teodora@nyuz.elte.hu | Tóth Teodóra vagyok, másodéves magyar–matematika tanárszakos hallgató. A Nyúz-hoz 2014 szeptemberében kerültem, mondhatni azzal a lendülettel, hogy átléptem az egyetem kapuját – ugyanis a gólyáknak szóló különszám felhívásán felbátorodva jelentkeztem olvasószerkesztőnek. 2015 januárja óta cikkírással is foglalkozom, jelenleg a „Kritika” rovatvezetője vagyok, de a közeljövőben szeretnék elindítani egy kifejezetten tanárszakosoknak szóló cikksorozatot is.
Interjú a BAGázzsal
A BAGázs Közhasznú Egyesület két munkatársával, Lőrincz Borcsával, a dányi gyerekprogramok koordinátorával és Benedek Borival, a jogklinika és az adósságkezelő programok vezetőjével beszélgettünk a szervezet tevékenységéről és az önkéntességről. Kérlek, néhány szóban mutassátok be a BAGázst azoknak, akik még nem hallottak róla! Bori: A BAGázs Közhasznú Egyesület egy civil szervezet. Két romatelepen (Bagon és Dányban) dolgozunk, ahol különböző programokon keresztül segítjük az ott élők integrálódását. Borcsa: Úgy gondoljuk, hogy mindkét oldalon kell változtatni ahhoz, hogy a romák integrációja megvalósuljon, ezért nem csak a telepeken élők fejlesztésével foglalkozunk, hanem a…
Olvass tovább!Hóhérok
A Hóhérokat az ír származású Martin McDonagh drámái között a kevésbé sikerültek közé sorolja az irodalomkritika. Valójában az eredeti szöveg ismerete nélkül ezt aligha ítélhetjük meg, ám Morcsányi Géza fordításának nyelvi bravúrossága valószínűleg sok hiányosságot elfed, nem is beszélve a színészi játékról. Erős felütéssel, egy akasztással kezdődik a darab. Ráadásul hiába a bírói döntés, valami mégsincs rendben a kivégzés körül… Talán mégsem az a bűnös, akit elítéltek? 1965-ben járunk, évekkel fenti esemény után. Angliában eltörlik a halálbüntetést. A helyszín pedig Harry Wade, az egykori londoni hóhér kocsmája. Talán nekünk is…
Olvass tovább!Baobox
Gőzgombóc – távolkeleti módra
Olvass tovább!Mentornak lenni jó!
Vigh Patríciával, az ELTE TTK HÖK mentor-koordinátorával a mentorkodásról, a mentorképzés menetéről és a közelgő jelentkezésről beszélgettünk. Akinek valaha is megfordult a fejében, hogy jelentkezne mentornak, annak kötelező olvasmány!
Olvass tovább!Kutatók éjszakája – Betekintés a tudományok világába
Hiszen egyetemistaként mással sem foglalkozunk – tiltakozhatnátok az alcímet olvasva. Igen ám, de egy TTK-s hallgatóként vajon tudjátok-e, hogyan dolgozik egy régész? Vagy inkább azt szeretnétek látni, hogyan készül az almaszirom? Esetleg belesnétek az OSZK Térképtárába?
Olvass tovább!Fél lábbal a földön
Egy középkorú orvos Norvégiában üdül, ám egy magányos kiránduláson baleset éri. Szinte reménytelen a helyzete. Hogyan hívhatna segítséget, hogyan juthatna vissza az emberlakta települések közelébe, ha egyszer lábra sem tud állni? Az életösztön azonban mindenek felett működik: a sérült turista ernyőjét felhasználva sínbe rakja a lábát, és csúszva-mászva próbál lejutni a hegyről, még Oliver Sacks saját balesetének és nem éppen eseménytelen gyógyulásának történetét kettős nézőpontból beszéli el: hol neurológusként, a tények szenvtelen szemlélőjeként és elemzőjeként lép fel, hol pedig a kétségek közt vergődő beteg szemszögéből közvetíti az élményeit. Talán az…
Olvass tovább!A kooperáció természete – Mérő László előadása a Corvinuson
A Budapesti Corvinus Egyetem az idén már hetedszer szervezi meg külsős érdeklődők számára is nyitott programsorozatát, melynek egyik fénypontja Mérő Lászlónak, az ELTE PPK professzorának nagy sikerű előadássorozata. Ennek első fejezete A kooperáció természete címmel szeptember 22-én hangzott el.
Olvass tovább!A férfi, aki kalapnak nézte a feleségét
A nátha, a bárányhimlő, a bokaficam olyan betegségek, amelyek szinte gépiesen kezelhetők, azaz anélkül, hogy az orvos közeli kapcsolatba kerülne a pácienssel, megpróbálná megismerni a személyiségét, feltárni az állapotához fűződő gondolatait, érzelmeit. A neurológus feladata ebből a szempontból jóval összetettebb – állítja Oliver Sacks, a brit származású orvos könyvének bevezetőjében. Ahhoz, hogy a lehetőségekhez mérten eredményesen kezelhesse – azaz megszüntethesse vagy ha nincs más út, legalább elviselhetővé tegye betege számára a kórállapotot – a neurológusnak nem elég az agyat vagy az idegrendszert, mint az emberi test szerveit vizsgálni, hanem a…
Olvass tovább!Az Üveggyöngyjáték
A tudományok rohamos fejlődését, az emberiség szellemi kincseinek folyamatos gyarapodását szemlélve felmerülhet bennünk a kérdés: nem félő, hogy a tudomány végképp elszakad a hétköznapi élettől? Nem tátong már most is hatalmas szakadék az átlagember és a tudósok világa között? Meddig hajlandó a társadalom eltartani az egyre messzebbre kalandozó kutatókat?
Olvass tovább!