Frida Kahlo. Mit mond neked ez a név? Vajon egyből Salma Hayek jut az eszedbe? Vagy talán egy egybenőtt szemöldök? Bár sokan nem is tudják ki az és mivel eszik, de egy róla készült fotót biztosan láthattak már. Nem csoda, hiszen Frida Kahlo a XX. és a XI. század egyik legnagyobb popkulturális ikonja és mára már szinte mindenen megtalálható egy portréja: vászontáskán, graffitiken, pólón, tapétán… de tényleg, mindenen.
Éppen ezért hatalmas szó, hogy vagyunk olyan szerencsések és idén július 7. és november 4. között a mexikói Dolores Olmedóból érkezett vándorkiállítását élőben is megtekinthetjük a Magyar Nemzeti Galériában. Bár a belépő kicsit borsos… 3400 forint felnőtteknek és diákoknak is, de mint egyszeri és vissza nem térő alkalom (ha csak nem tervezel a közeljövőben Mexikóvárosba utazni) megéri az árát.
Egy tanács, ha esetleg a közeljövőben még szeretnéd elcsípni a kiállítás végét: mindenképp érdemes elővételben, akár csak egy órával a kiállítás megtekintése előtt online jegyet vásárolni, mivel végeláthatatlan sorok ácsingóznak a bejárat előtt, és mire sorra jutsz neked is úgy összenő a szemöldököd, mint Fridának. míg ha elővételben veszed, sorban állás nélkül bejutsz, ami előnyös, hiszen a Budapestre érkező turisták háromnegyede szintén ott tódul.
A kiállításon egyébként több mint harminc festménye és grafikája szerepel, illetve rengeteg saját emléktárgya, ékszere és műkincse. A festmények közül rengeteg a portré, az önarckép, a csendéletkép, illetve jó sok önéletrajzi ihletésű kép is van, többek között: A törött oszlop, a Remény nélkül és az Egy pár kicsi szúrás. Éppen ezért, aki nem tud túl sokat róla, a munkásságáról és az akkori történelmi eseményekről, illetve nem látta a filmet (ami ezek után KÖTELEZŐ!), ki ne hagyja a festmények melletti leírásokat, illetve a kiállítás elején található hosszú falat, ami párhuzamosan mutatja be életének és az akkori időknek főbb eseményeit. Ahogy a falat végigolvasod, már elkezdesz együtt érezni Fridával, elkezd magával ragadni a személyisége, és ahogy nézed a képeit és olvasod hozzá a szöveget, szinte teljesen átéled, amit ő. Gyermekkorában buszbaleset érte, és a gerince több helyen eltört. Élete végéig fájdalmai voltak, fűzőt és gyógycipőt viselt. Számos műtéten esett át, a lába elüszkösödött és végül le kellett vágni. Ugyanezen okok miatt, gyermeke sem születhetett. Férje, akit bár végzetesen szeretett, folyton megcsalta (egyszer a tulajdon nővérével is) és rengeteg fájdalmat okozott neki.
Az élet nem mindig bánt kegyesen vele, de ő soha nem adta fel, mindig új erőre kapott és az életben ért fájdalmait a festményeiben dolgozta fel. Képei teljesen őszinték és nyíltan felvállal bennük mindent, nem ködösíti az érzelmeit, csak a nyers valóságot mutatja, éppen ezért, az önéletrajzi képek néha fájdalmasan őszinték és szomorúak. Rengeteg motívumot használ, és ha nem olvasnád mellé a háttértörténetet, valószínűleg meg sem értenéd, miről szólnak a képei. Azonban a többi csendélet vagy portré határtalanul vidám, színes és szórakoztató, teljesen máshogy ábrázolja a valóságot, meg se próbálja utánozni, lefesti egyfajta egyedi és megfoghatatlan módon.
A kiállítás végére, ha eddig még nem is, szívből meg fogod szeretni és ki fogod ismerni Fridát, hiszen a kiállítás vége felé rengeteg hanganyag, videó és levél lesz látható, ami még közelebb hoz hozzá és a művészetéhez. Így az utolsó terembe bandukolva, ami Frida mai popkultúrává válásáról szól, teljesen megérted, hogy miért lett ekkora ikon a modern nők és a világ szemében.
A kiállításon, bár először megdöbbentem, hogy (szerintem) milyen kevés kép van, hamar tudatosult bennem, hogy egy: mivel időszaki a kiállítás, nem is lehetne több, kettő: ha tetszett, így is úgy is muszáj lesz elmennem Mexikóba, három: hogy ez számomra nem csak a képekről szólt, hanem egy olyan fantasztikus és inspiráló ember megismeréséről, akihez másmilyen módon nem is kerülhettem volna közelebb. Márpedig ehhez az a sok olvasás a múzeumban, amit eddig úgy rühelltem, erősen hozzátett.
Úgyhogy én mindenkinek csak ajánlani tudom, hogy látogasson el a kiállításra és töltsön ott minél több időt, olvasson el mindent, gondolkodjon el, érezze át. Utána pedig, ha teheti, nézze meg a filmet/olvassa el a könyvet is, mert biztos vagyok benne, sokat tesz majd hozzá a jellemfejlődéséhez!