Tudósokkal sörözhetsz a Kocsmakonferenciákon!

 

Egy nyomokban földrajzosokat, környezettanosokat, történészeket és biológusokat tartalmazó hallgatói csoport a környezetvédelem és a gazdasági érdek ütközéseit vitatja meg egy rendszertanásszal három nappal azután, hogy egy matematikus előadásán filozófiai paradoxonok matematikai megoldásáról beszélgettek. A helyszín egy romkocsma, sört isznak, és mindenki jól érzi magát. Ha azt állítom, hogy ez lehetséges, hazudok. Vagy mégsem?!

Sokszor hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy a tanulás maga öröm is, nem csak kötelezettség. Mi több, a szakterületünkön kívül eső felfedezések is lehetnek érdekesek és gyönyörködtetőek. Végül pedig a legfontosabb: mindez lehet közérthető, és mindenki számára elérhető is! Ha emlékeztek, néhány hónappal ezelőtt „tudományos kávéházra” invitáltunk benneteket. Beszámoltunk arról, mennyire jó is az, amikor a tudomány nemcsak a kutatóintézetek és laborok falai közé szorul, hanem szabadon áramolhat az utcán és a közösségi terekben is. Érdekes beszélgetésekkel, bemutatókkal, családias hangulatú előadásokkal a hátunk mögött megfogant bennünk a gondolat, hogy még szélesebb közösségnek terjesszünk ismeretet.  A kávéillatot esetenként harmatos söröskorsóra cseréljük, az események helyszínéül pedig bejáratott törzshelyeket, kedvelt kocsmákat választunk, ahol otthonosan és szívesen mozog az egyetemista, és ahol egyébként is nagy a tartózkodási valószínűsége.

Természetesen nem mi találtuk fel a spanyolviaszt: az elsősorban kisebb célcsoportot megszólító kötetlen, tudományos beszélgetések (mint a „Fizikus Tea” vagy a „Tudáspresszó”) nem ismeretlenek a hazai berkekben. Külföldön viszont egész évben nagy eséllyel botolhatunk ehhez hasonló, akár fesztiválméretű rendezvényekbe: itt párhuzamosan zajlanak kerekasztal-beszélgetések, interdiszciplináris diskurzusok és ismeretekkel átitatott szórakozási lehetőségek, amelyek megmozgatják a várost.

A fentiek szellemében indítottuk útjára Kocsmakonferencia elnevezésű programsorozatunkat, hogy a hasonló szellemiségű, itthon még újszerű rendezvények nálunk is gyökeret ereszthessenek. Egy hét leforgása alatt pedig rögtön két eltérő természettudományos témát tálaltunk a nagyérdeműnek.

eloadas kep nyuzba

Első meghívott vendégünk Magyar Róbert alkalmazott matematikus volt, az eseménynek pedig a tétékások számára jól ismert Hétker pub adott otthont. Az előadásból megismerhettük Marty történetét, aki egy időutazás folytán visszarepült a múltba, ahol egy véletlen során megakadályozta szülei egymásra találását, ezzel pedig a saját születését is. Ha viszont nem született meg, akkor a múltba sem utazhatott vissza, a szülei tehát mégis összejöttek, [a történet végén a szögletes zárójelbe tett kijelentés pedig téves!] – ha valaki nem ráncolta a homlokát értetlenül a fent írtakon, az két dolgot jelenthet: már látta a Vissza a jövőbe c. filmet és/vagy dörzsölt a paradoxonokat illetően. A paradoxon állítások egy olyan halmaza, amelyek ellentmondásra vezetnek, vagy a józan észnek ellentmondó következtetés vonható le belőlük (igen, ilyen esetben szoktunk „villámocskát” tenni a matekpéldák végére). Az előadás hasonló (látszólagos) képtelenségek tucatjaiba engedett betekintést, majd mutatott rá frappáns, interaktív módon a matematika nyújtotta megoldásokra.

Második Kocsmakonferenciánkon a vadállatok egészségére koccinthattunk a Gólya Presszóban: Dr. Farkas János ökológus beszélt nekünk állatvédelemről és állatgázolásokról. Kezdésként védett emlőseink kutatásának izgalmaiba lettünk beavatva. A csíkos szöcskeegeret egy időben kihaltnak hitték, nevét pedig nem kiemelkedő ugrótudományáról, hanem gusztusáról kapta: a többi egérrel ellentétben ugyanis szívesen fogyaszt szöcskét. A földikutya kutatása különösen fontos Magyarországon, pontos faji meghatározásához pedig a genetikai vizsgálata (így az elfogása is) elengedhetetlen. A szükséges DNS megszerzéséhez a „vadászat” igen sok türelmet és rutint igényel, enélkül a kutató ásócsapása akár a préda életébe is kerülhet. Az előadás második felében megdöbbentő számadatokat hallhattunk arról, mennyi állat pusztul el a közutakon gázolások következtében. A hatalmas tömegű és sebességű vonatoknál például nem észlelhető, ha apróvadak az áldozatok, az ő haláluk még így is „rejtve marad” a statisztikák elől. Az állatok utaktól és sínektől való távoltartásához különböző riasztóberendezések használhatóak, így a kapszaicinnek és a borsspray-nek az önvédelem mellett az állatvédelemben is van jogosultsága, a drónok szerepe pedig a vadak megfigyelésében keresendő.

Tudománynépszerűsítő csoportunk, az IQ terápia elkötelezett a nagy közösséget megszólító tudományos ismeretterjesztés mellett. Ezért nagyon fontosnak tartjuk, hogy alapvető vezérelveinkkel összhangban ugyan, de mindig nyitottak maradjunk elképzeléseink formálására, esetenként újragondolására. A közönség tükör, mely visszajelzést ad arról, hogy az ambíciók és az igények átfedésben vannak-e. A kettő összhangjával pedig szimbiózis alakulhat ki a szervező és a befogadó fél között, melyben mindenki alakítója az eseményeknek, és elégedetten lubickol a megalkotott miliőben.

Ebben számítunk partnerként Rád is! Ha már tudod, milyen téma adhatná az estédhez az ideális sörkorcsolyát, akkor ne habozz megírni nekünk, legközelebb pedig koccints velünk Te is!

IQ terápia
Reéb Zsófia