Csodálkozom, hogy senki nem írt még erről a helyről, hiszen az egyetemtől mindössze pár perc sétára, az Október huszonharmadika utcában található. Bár, ha jobban belegondolok mégsem olyan meglepő, ugyanis szinte egész nap teltház van. Átlagosan 15-20 perc várakozási idő szükséges, ha éppen a csúcsidőszakban, azaz ebéd- vagy vacsoraidőben járunk arra. Talán ez az egyetlen, önhibán kívüli negatívuma a bárnak, de tulajdonképpen ez is csak a fantasztikumából ered. Mikor először arra tévedtem, akkor is kígyózó sort kellett végigvárnom. Szerencsémre éppen nem siettem sehova, és mivel ételek szempontjából nagyon felfedező természet vagyok, hajtott a kíváncsiság, hogy vajon mit tud ez a bisztró? Olcsó, vagy finomak az ételek, esetleg mindkettő? Először a személyzet kedvessége, segítőkészsége fogott meg. Rögtön jelezték, ha van szabad hely vagy asztal. Próbálták figyelembe venni minden vendég kérését, kívánságát. A hely dizájnja egyébként nincs túlbonyolítva, de a falon lévő festmények megnyugtató, kiegyensúlyozott és harmonikus hangulatot kölcsönöznek az étteremnek. Az étlap a sok használattól már eléggé megtépázott, azokra már ráférne egy csere, de kit érdekel, ha az ételek fantasztikusak? Nincs sok specialitást, és évek óta ugyanazokat készítik, de azt nagyon megkapóan és csúcsra járatva. Sokak szerint ez probléma, de szerintem sokkal jobb, ha nem a mennyiségre, hanem a minőségre utaznak. Arról nem is beszélve, hogy utálok várni, főleg, ha üres a hasam, és itt elég gyorsan pörög a kiszolgálás. Én szinte mindig valamilyen levest rendelek. Egyszer beleszerettem a vietnami levesekbe, és azóta nem tudok leállni. Tudom, tudom azt mondtam, hogy kíváncsi egyéniség vagyok, de ha valami igazán bejön, akkor nem nagyon vagyok hajlandó váltani, legalábbis abban az étteremben. Sokszor hallok olyan panaszokat, hogy a vendéglők nagy részében a leves adagok nem igazán kielégítő mennyiségűek. Na, ez itt pont fordítva van. Minden egyes alkalommal, amikor ott eszem, rácsodálkozom, hogy mindig is ekkorát adtak? Ugyanis a nagy adag 0,75 liter a „kicsi” pedig 0,5 liter. Óriási mindkettő. Telis-teli van a választott húsfélével, rizstésztával és szójacsírával. Nekem a legjobban a marha hátszín ízlik, de rákkal, csirkével és húsgolyóval is fogyasztható. Chiliszósszal, újhagymával, chilipaprikával és lime-mal tálalják. A leves magában is elég pikáns, szóval ha nem rajongunk túlzottan az erősért, akkor a chili mindenképpen hanyagolható. Levesezés után a teltségérzet jellemzően elég rövid idő után elmúlik, és újból farkaséhesek leszünk, kivéve a vietnami levesek után. Bevallom, ha csak nem korgó gyomorral megyek arra, akkor a fél liter is teljesen elegendő. Nagy adagot sokszor csak mohóságból rendelek és túleszem magam, amire érdemes odafigyelni, mivel viszonylag erős ételről van szó, így gyomorbántalmat okozhat. Persze nem csak leveseket lehet rendelni, más isteni ételkülönlegességek is vannak, mint például a gyömbéres marhapörkölt, a marinált pisztráng, vagy az édes-savanyú cápaharcsa. Természetesen a vegetáriánus kínálatból sincs hiány. És ha valaki ezek, a talán még sosem hallott ételek neve után úgy gondolná, hogy a megfizethetetlen árkategóriába tartozik, az nagyot téved. Mindössze ezer forintból, vagyis a „kis leveske” árából is jól lehet lakni, és legalább minőségi, különleges fogásokat kóstolhatunk, nem az untig ismételt mekis párszázas hambi- kóla-sült krumpli kombót. Hétfőtől péntekig 11:00 és 15:00 között pedig irodai ebéd menüket is rendelhetünk, ami 1200-1300 forintba kerül. Érzem, hogy most nagyon agyonhájpoltam ezt a helyet, de mit lehet tenni, ha egyszerűen imádom? Mindenképpen látogassatok el egyszer, ha van több órátok is napközben, nem rohantok vissza órára, és írjátok meg tapasztalataitokat! Remélem csak jókat szereztek! 😉
