Idén augusztusban rendezték meg a 18. Egyetemi Vita Európa Bajnokságot, ahol két ELTE-s diák, Cohen Áron és Kane Lamine bejutott az angol, mint második nyelvi elődöntőbe, amivel minden idők legsikeresebb magyar eredményét érték el. A siker alkalmából Marosváry Barbarával, a vitaklub egyik trénerével és Lamine-nal beszélgettünk a vitaklubról, és a versenyről. Miről szól a Vitaklub?
Lamine: A versenyvitázás egy intellektuális sport. Angliában kezdődött, mi is a brit hagyományokat követjük. Hetente szervezünk gyakorló tréningeket és versenyalkalmakat is. Ezen túl van egy saját nemzetközi versenyünk, a Budapest Open (BPO) is. A Corvinus, a Közép-Európai Egyetem és az ELTE vitaklubja együtt dolgozik, tulajdonképpen így hárman szervezzük Magyarországon az egyetemi szintű vitázást, de szeretnénk, hogy a jövőben egy nagyobb közösség jöjjön létre.
Mit csináltok a Vitaklub működésében?
Barbi: Harmadik éve vitázom. (Elsőéves TáTK-sként kezdtem.) Először csak résztvevő voltam, tavaly már BPO szervező. Idén én tartom az elméleti műhelymunkák egy részét, illetve bíróként elkísérem a többieket versenyekre is.
L: Én is tartok workshopokat, és idén én vagyok a BPO főszervezője. De az én szívemhez a legközelebb a versenyzés áll.
Áron és Lamine jegyzetel vita közben
Miért jó vitázni?
B: Egyrészt azért, mert angol nyelvű. Ezáltal mindentől függetlenül, ez egy nyelvi képzés is – ingyen. A félév során folyamatosan aktívak vagyunk, és a legtöbb más egyetemi klubbal ellentétben mi nem előadókat hívunk, vagy szervezünk, hanem saját magunkat képezzük.
L: Magyarországon és Közép-Európában nagyon fontos készségeket fejleszt. Hogyan néz ki egy jó, koherens érv? Hogyan figyeljünk egymás mondandójára, ne csak a saját igazunkra? Összességében a vitázás az odafigyelés, gondolkodás és érvelés kompetitív, gyakorlati alkalmazása.
Ha tehát ilyen jó, hogyan képzeljünk el egy workshopot?
L: Az elején a vitázás egy-egy részére fókuszálunk elméleti megközelítésben, átbeszéljük, milyen a jó érvépítés, hogyan kell cáfolni. Néha valódi vitázási stratégiákra is kitérünk. Ezután minden héten tartunk egy formális vitát, aminek a szabályait ugyanúgy megtanítjuk a kezdőknek, mint bármi mást.
B: Gyakran vannak kifejezetten az egyetemi vitaformátumra építő workshopok. Ez egy brit parlamentárisnak elnevezett, különleges vitaforma, ahol nem csak egy csapat képvisel egy oldalt. Összesen négy csapat van, két támogató és két ellenző csapat, így bármi is a téma, nem csak azt kell megmutatnod, hogy miért neked van igazad, hanem hogy ezt hogyan csinálod hatásosabban, mint a másik te oldaladon álló csapat. Ez nehéz. Éppen ezért a vita után minden nap hozunk egy eredményt és a bírók részletes visszajelzést adnak. Ezután pedig elmegyünk kikapcsolódni vendéglátóipari egységekbe, ahol már sokkal informálisabban beszélgetünk – ilyenkor van, hogy folytatódik a napi vitatéma elemzése, de gyakran nem is a vitázáshoz kapcsolódó dolgokról van szó.
Mik a leggyakoribb témák?
L: A társadalmat, a politikát, a nemzetközi kapcsolatokat és a moralitást érintő témák a leggyakoribbak.
B: Igazából fontos a társadalmi kérdések felvetése, választ már nem a formális viták során adunk rájuk.
Pl: Az oktatás ingyenessége, a halálbüntetés, használnánk-e időgépet, be kéne tiltani a lottót stb. A megfelelő hozzáállással bármiből lehet jó vitatémát csinálni, de ehhez szükséges a vitázói szemlélet. (szerk.)
Az ELTE Vitaklub csapata
Fontos a jó angoltudás?
L: Nem ez az elsődleges, senkitől sem elvárás a felsőfokú angol. Főleg, mert gyorsan, sokat lehet fejlődni, mivel “használod” a nyelvet.
B: A fejlődéshez tényleg elég egy alapszintű angol, az, hogy megértsd, amit mondanak körülötted. Persze ha elkezded, és megtetszik a vitázás, akkor ahhoz, hogy a nemzetközi versenyeken is sikeres legyél, nem árt a jó angol.
Magyarul nem szoktatok tartani vitaalkalmakat?
B: Ha van rá igény (legalább egy vitányi ember, azaz 8 fő részéről), tartunk. Tavaly volt már erre példa. Alapvetően aki ide eljön, az elfogadja, hogy itt 2 órára az angol az elsődleges nyelv, de azt is, hogy jól tud fejlődni, ezért ritkán van szükség erre.
Mi a jó beszéd titka?
L: Bár az a cél, hogy kizárjuk a szubjektív részeit a vitázásnak, segít, ha retorikailag jó a beszéd. Ehhez magabiztosság kell. Ez egy idő után mindenkinek magától jön, minél többször állsz ki, annál kevésbé fogsz izgulni. Minél több vitában kell részt venni, annál nyugodtabb, jobb beszélő leszel. Ha nyugodt és magabiztos tudsz maradni, akkor beszéd közben is átlátod a vita közben sebtében, kézzel írt jegyzetedet. Ez mindenkinek más, és szinttől független. Van, akinek egy A4-es oldal és 3 szóból rakja össze a saját 7 perces beszédét, más 10 oldalra ír 300 szót. A legfontosabb része az, hogy az érvelés koherens, jól felépített, és releváns érveket használó legyen.
Ez minden beszédre igaz, de ha vitaspecifikusak akarunk lenni, akkor bejön egy plusz szempont: nem árt, ha a beszéded nagyon jól illeszkedik és cáfolja a korábbi beszédeket vagy kiegészíti, felerősíti a csapattársadét.
A nyerő érv megszületésének pillanata
Ezek szerint ez tanulható?
L: Mindenképpen! Nem is kell jobb példa arra, mint az, ahogyan az új vitázók fejlődnek a Vtaklubon alkalomról alkalomra. Látszik, hogy egy teljesen kezdő, aki elsőre alig tud makogni a megszeppentségtől, 3 héttel később egy magabiztos, 7 perces beszédet tud tartani. Nagyon gyorsan lehet fejlődni.
Erre az egyik opció a vitaalkalmak, a másik opció pedig a versenyek, még ha nem is mindenki lesz rögtön Európa Bajnok.
Mióta van egyetemi vitaklub Magyarországon?
L: Ez a közösség kb. 5-6 éve kezdett el fejlődni. Volt korábban is, de csak egy hosszú szünet és egy teljes generációváltás után indult el a mostani vonal.
Mik a legjobb élményeitek?
L: A közösség és a versenyek. Mára a vitázók lettek a legfontosabb társasági köröm. Persze, amit igazán szeretek, amikor a nagyobb versenyeken továbbjutsz, és eljutsz oda, hogy a te beszéded jön. Tavaly egy prágai verseny döntőjében a NATO keleti bővítése volt a téma, és én voltam az utolsó beszélő. A terem tele van, és mindenki feszülten figyelt eddig, benned pedig csak nőtt a feszültség. És ekkor te vagy az utolsó, aki kap egy 7 perces záróbeszédet, amikor mindent utoljára még el kell mondanod, és meg kell mutatnod, miről is szól a vitázás. Aztán vége, mindenki tapsol, mindenki vidám, és mindenki boldog, ez a legszebb része ezeknek a versenyeknek.
B: Nekem nem a versenyek adják a legfontosabb élményeket, legfeljebb társasági szempontból. Szeretem, amikor a szakköreinken látom azt bíróként, hogy egy színvonalas vita kerekedik, és mindenki belerakja a saját mondandóját, a nagyhangú fizikustól a szerény szociológusig. Amit a versenyeken szeretek az az, hogy mennyi mindent tanulhatunk egymástól a vitákon keresztül.
A vitaklub friss tagjaként kaptam egy levelet a héten, hogy önkénteseket kerestek a tavaszi Budapest Debate Open szervezéséhez (BPO). Ez miből áll?
L: Az ember nem is hinné, de nem egyszerű 3 napig olcsó és minőségi szállást nyújtani a világ minden tájáról mindenkinek, megfelelő étkezést, és színvonalas éjszakai bulikat is szervezni.
B: Van egy minőségi feladat is: el kell érnünk, hogy színvonalasak legyenek a viták is, és hogy minden résztvevő kényelmesen érezze magát itt, évente nagyjából 1000 e-mailt váltunk a résztvevőkkel.
Természetesen a megfelelő anyagi forrást is össze kell gyűjtenünk, és a különböző nagykövetségekkel is nekünk kell kommunikálni, hogy mindenki kapjon engedélyt, hogy Budapestre látogasson.
Összességében nem könnyű, de hálás, és felemelő munka, főleg, amikor márciusban látod beérni a gyümölcsét.
BPO
Min akartok a jövőben változtatni?
L: Szeretnénk támogatást szerezni a működésünkhoz.
B: Szeretnénk növekedni, ennek az egyik eleme az intézményesülés, eddig nem igazán létezett nálunk a formális tagság fogalma. Így viszont hatalmas energiákba kerül fenntartani ezt az egészet, bármilyen fontos is.
Szeretnétek bekapcsolni más egyetemeket is a vitaegyesületi közösségbe?
B: A vitaalkalmak teljesen nyíltak, bárki jöhet, néha vannak középiskolások is. Tavaly majdnem rávettünk valakit, hogy csináljon egy vitaklubot egy másik budapesti egyetemen.
L: Mindenben együttműködünk a többi vitaklubbal, Budapesten gyakorlatilag nincsenek elkülönített vitaklubok, csak elvileg, gyakorlatilag a Corvinus-szal és a CEU-val együtt működünk. Emellett tartjuk a kapcsolatot a külföldi egyesületekkel is. Ez egy nagy nemzetközi közösség, és a magyaroknak már elég jó hírneve van, és sok a nemzetközi kapcsolatunk. (Kooperálunk nagy versenyekkel is, pl. Krakkó, és Varsó, hogy kora tavasszal ne ugyanarra az időpontra szervezzünk két nagy nemzetközi versenyt. Ennek köszönhetően, ha pl. egy amerikai egyetemről valakik ide szeretnének jönni, egy tengerentúli út során minden hétvégén részt tudnak venni egy nemzetközi versenyen, és így sokkal jobban meg is éri nekik, mintha csak egy versenyért utaznának ennyit.)
B: Az érdeklődő középiskolás közösségek fejlesztése is nagyon fontos. Ezért ha bárki segítségért fordul hozzánk, mi mindig örömmel támogatjuk az új kezdeményezéseket is.
Van-e még valami, amit meg szeretnétek osztani velünk?
B: Nekem az a tapasztalatom, hogy az a legjobb, amikor különböző gondolkodású emberek vannak együtt vitaalkalmakkor. Nagyobb többségben vannak a társadalomtudósok, de fontos, hogy reálos gondolkodású emberekből is több legyen.
L: Az, hogy ilyen témákról vitázunk, és beszélgetünk róla egymás között utána sokkal kötletlenebbül, sokban hozzájárul a tájékozottsághoz, és olvasottsághoz a közéleti témákban. Ezért igazán fontos a vitázás, nem csak érvelni tanulsz meg, hanem gondolkozni, és tájékozódni. Pl. amikor leülünk, és megnézzük az amerikai elnökválasztási vitát együtt, addigra már az amerikai politikához is sokkal jobban értünk, mielőtt elkezdtünk vitázni. Ráadásul itt nem kell vaskos tankönyveket elolvasunk, és vizsgáznunk belőle ahhoz, hogy jobban megértsük az izraeli-palesztin szembenállást.
Többet tudunk a világ működéséről, mint korábban, és így magunktól motiváljuk magunkat.
B: Valaki mond valami újat néha egy versenyen, amiről még soha életedben nem hallottál, és hirtelen sokkal motiváltabb leszel, hogy utánanézz, utánakérdezz, jobban megértsd annak az embernek a gondolkodásmódját, vagy csak azt az egy gondolatát is. Ráadásul ez a versenyeken még fontosabb, hiszen azoknak tétje is van.
L: Pl. a Brexitről kapsz egy vitát, és este a bulin belefutsz egy britbe, akkor egészen más perspektívát kaphatsz arról, hogy ők ezt hogyan élik meg. Ugyanúgy, más nemzetek másképp hallanak arról, hogy mi történik Magyarországon, mint ha beszélnének velünk.
Mikor van a vitaklub?
Minden hétfő a Corvinus “C” épületében este 7-től, (VII. előadó) és 
a Közép-Európai egyetemen szerdánként 7-től. (Nádor utca 9. FT 609)
Bővebb információért keresd az ELTE Vitaklub vagy a CEU Debate Society Facebook oldalát!