Vajon hány százalékban találtuk el? Az általunk jól ismert vallásokat tekintve öt, legalábbis Michael (Ted Danson) szerint, aki egy túlvilági építész, egyike azoknak a tervezőknek, akik létrehozták saját körzetüket a Jó Helyen, azon emberek számára, akik kivételesen példás életet éltek. Életében mindenki, minden egyes cselekedetéért kap egy pozitív vagy egy negatív pontszámot, és ha a halálkor ez a szám rendkívül magas, akkor az illetőnek esélye van rá, hogy a túlvilágot békességben és boldogságban tölthesse el.
Michael azonban még kezdő a szakmájában, élete első körzetével – és mivel egy sitcomról van szó, a hibák előre borítékolhatóak -, legnagyobb baklövése pedig maga a főszereplőnk, Elanor Shellstrop (Kristen Bell), az arizonai kamu gyógyszer-kereskedő, aki egy jó cselekedetre sem képes visszaemlékezni az életében, azonban valahogy mégis a Jó Helyen ébred. Bár maradni szeretne, viselkedése égi csapásokat hoz a lakosokra, így elhatározza, hogy megtanulja, hogyan váljon jó emberré. Még szerencse, hogy a túlvilági lelki társa egy etika professzor, Chidi (William Jackson Harper), akinek segítségével kezdetét veszi a morális filozófia megismerése, és a lány rögös jellemfejlődése.
A The Good Place egy végletekig kellemes látványvilágú vígjáték, ahol egyszerre helyezkedsz bele a nyugalomba, nevetsz nagyokat, de közben az etika tudásod is bővül, útravalónak pedig morális kérdéseket kapsz, ha nyitott vagy rá, de ha csak szórakozni szeretnél, annak sincs akadálya. Éppen ezért bárkinek szívesen ajánlom, aki szeretne egy jó sorozatot elfogyasztani, a Netflix jóvoltából pedig akár teljes évadokat le lehet tudni naponta, egyrészt, mert a részek csupán húszpercesek, másrészt pedig, mert minden egyes epizód végén egy elég jelentős cliffhanger vár ránk: amikor már azt hinnénk, hogy a helyzetet nem lehetne tovább cifrázni, mindig jön egy újabb csavar. Miközben pedig a történet halad előre a maga meglepetéseivel, a legóvatlanabb pillanatainkban csap le ránk valami random és humoros fordulat, főképp Janet (D’arcy Carden) jóvoltából. Janet egy túlvilági személyi asszisztens és végtelen tudástár minden lakó számára, aki mind a történet legelején, mikor még nincsenek érzelmei, mind később – amikor idővel saját személyiséget fejleszt magának bizonyos okokból – a legnagyobb humorforrása a sorozatnak, minden egyes megjelenésével mosolyt tud csalni az arcokra.
Idővel mind a főszereplők jelleme, mind a túlvilág univerzuma és működése kitárul előttünk, és ez adja az alapot ahhoz, hogy a sorozat feltegye azokat az erkölcsi kérdéseket, amik ugyanúgy megállják a helyüket a mi világunkban is. Talán a legmeglepőbb húzás a készítőktől az volt, hogy időben megálltak a csavarok gyártásával, és nem húzták a végtelenségig, hogy ellaposodjon a történet. A negyedik évadban lévő utolsó fordulat talán a leglogikusabb, legkézenfekvőbb egy ilyen témákat boncolgató sorozathoz. Ez az egyetlen mély gondolat, aminek a megemésztését nem egyszerű kikerülni, azonban mindenképpen méltó lezárása ennek a nem mindennapi sitcomnak.