Dark

A vizuális elmelabirintus

Winden egy álmos német kisváros, szinte semmi sem történik benne, egészen 2019 őszéig. Főszereplőnk, Jonas Kahnwald értetlenül áll az eset előtt, hogy édesapja hónapokkal korábban öngyilkosságot követett el, s éppen mikor hazatér a rehabilitációról, egy gyereket az iskolájából nyomtalanul elrabolnak. És ez még csak a kezdet! A város életét hirtelen rejtélyes jelenségek kezdik uralni, ám az idősebb generáció tagjai megérzik: történt már ehhez kísértetiesen hasonló eset, egészen pontosan 33 éve, 1986-ban. Ahogy az eltűnések száma gyarapszik, úgy ismerkedünk meg részletesen a főbb szereplők alkotta négy családdal: Kahnwaldékkal, Nielsenékkel, Dopplerékkel és Tiedemannékkal. Ahogy az információk egyre csak gyarapodnak, kezd kirajzolódni, hogy mi is történhetett pontosan, és mindehhez mi köze van a város erdejében található félelmetes windeni barlangnak.

A sorozat kezdetben ijesztő élmény az eltűnések, a barlang és a hanghatások miatt, azonban ezt az érzést a részletek megismerésekor felváltja a kíváncsiság, így válik a thriller misztikus krimivé. Epizódról epizódra, fokozatosan adagolva kerülnek megválaszolásra kérdéseink, cserébe tucatnyi más kérdés megfogalmazására késztet minket, és ez a fokozatosság az, aminek a sorozat a zsenialitását köszönheti, azon kívül, hogy hagy minket gondolkodni, hátha előbb veszünk észre valamit, mint hogy az kiderülne. A Dark nem egy háttérben futó könnyed sorozattípus: ahhoz, hogy ne veszítsük el a fonalat egyhamar, bizony végig figyelmesen kell követni, mert a nagy csavarokat is csak így tudjuk felfogni, mígnem rájövünk, minden mindennel összefügg. Elsősorban azonban a négy család sorsa az, mely szövevényesen egybefonódik, ahogy haladunk az időben oda és vissza. Az idő pedig a legnagyobb szereplő ebben a történetben.

A sorozatot a német Netflix készítette, és bár nem vagyok a régió filmes kultúrájának szakértője, biztos vagyok benne, hogy az ország méltán lehet büszke erre az alkotásra, még ha nem is lett belőle mainstream darab. A színészi munka, a fényképezés és a soundtrack is mind magával ragadó. Ha van kedvetek belevetni magatokat egy 18 órán keresztül tartó agyalásba, bátran ajánlom, viszont akkor kezdjétek el nézni, amikor több időtök van, mert előfordulhat, hogy instant epizóddarálás lesz a végkifejlet.