Interjú Csonka Diánával, az ELTE TTK DÖK elnökével
2017 márciusában DÖK Küldöttgyűlése új elnököt szavazott meg, Csonka Diánát – aki egyben az EDÖK tanulmányi alelnöke is. Őt kérdeztük arról, hogy hogyan is tervezi a ciklust, hogyan fejlesztené a doktoranduszok érdekképviseletét és miben látja a lehetőségeket.
Mi is az a DÖK?
A rövidítés maga Doktorandusz Önkormányzatot jelent. Akárcsak a HÖK, egy érdekképviseleti szervezet, a különbség csupán annyi, hogy a doktoranduszok és doktorjelöltek javát igyekszik szolgálni.
Vannak korábbi tapasztalataid az érdekképviselettel kapcsolatban?
Az ELTE Természettudományi Karán végeztem Földtudományi alapképzésen, majd Geográfus mesterszakon, most pedig a Földtudományi Doktori Iskola elsőéves doktorandusza vagyok.
Kezdetektől fogva fontosnak tartottam a hallgatók érdekképviseletét. Sarkalatos pontnak tekintem a tanulmányainkat érintő kérdésekben a Kar, illetve az Egyetem vezetésével történő egyeztetést, és a hallgatók folyamatos tájékoztatását. Éppen ezért éveken keresztül a Hallgatói Önkormányzat tanulmányi csoportjában tevékenykedtem, majd másfél évig töltöttem be a tanulmányi elnökhelyettesi tisztséget. Jó érzéssel gondolok vissza erre az időszakra, sok tapasztalatot szereztem, amit most újra lehetőségem nyílik alkalmazni.
Mik a terveid?
A TTK DÖK maga három éve alakult meg, kevés, ám annál lelkesebb doktorandusznak köszönhetően. Mindannyian szűkös szabadidővel rendelkezünk, hiszen a kutatásunk, az oktatási feladataink és egyéb teendőink mellett próbálunk időt szakítani a közösségért végzett munkára.
Viszonylag egyszerű célokat tűztem ki őszig, a következő képviselőválasztásig. Informális levelezőlistákat szeretnék létrehozni, doktori iskolánként, hogy folyamatosan tájékoztathassuk a doktoranduszokat a tudományos és kulturális események mellett leginkább a pályázati lehetőségekről és az Egyetemet, illetve a TTK-t érintő változásokról. Ugyanezen okból tartom fontosnak, hogy önálló honlapja legyen a TTK DÖK-nek. Talán mindezek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy ismertebbé váljon a munkánk és megtudják a doktori képzésben részt vevők, hogy ha problémájuk adódna, bizalommal fordulhatnak hozzánk.
Május elején az Egyetemi Doktorandusz Önkormányzattal (EDÖK) karöltve szerveznénk egy tájékoztató előadást a leendő jelentkezőknek és természetesen minden érdeklődőnek a képzésben történt változásokról, a doktori iskolákról és azok programjairól, illetve magáról a felvételi eljárásról.
A TTK DÖK Küldöttgyűlése március 8-án bizalmat szavazott számomra mindezen elképzelések megvalósítására. Bár egy héttel korábban Szabó P. Katalin, az EDÖK új elnöke tanulmányi alelnökének nevezett meg, amit én tisztelettel vállaltam, a TTK minden esetben prioritást élvez részemről. Reményeim szerint a két tisztséggel járó munkát összehangolva tudom majd végezni.
Elengedhetetlen, hogy ahol lehetőségünk van rá, képviseltessük magunkat, így többek között a dékáni és kari, illetve intézeti tanácsokban, a kari ösztöndíj bizottságban és az EDÖK Küldöttgyűlésében. Ebben szerencsére számíthatok a képviselőinkre, akik eleget tesznek a delegáltságokkal járó feladatoknak.
Mit jelent tanulmányi alelnöknek lenni az EDÖK-ben? Mi a feladatköröd? Miket szeretnél abban a tisztségben elérni?
Az elnökségben folyó mindennapi egyeztetéseken túl, melynek fő célja az események nyomon követése, már volt alkalmam részt venni Tudományos Tanács ülésen, Szabó P. Katalint helyettesítve. A felvételi eljárással kapcsolatos teendőket szervezem a karokon, melynek része a már korábban említett tájékoztató előadás is a TTK-n. Az ELTE és az Eszterházy Károly Egyetem közös konferencia szervezési ötletének lépésről lépésre történő megvalósításában szintén részt vállalok. Leginkább elnökségi célkitűzésekről beszélhetek, hiszen összegyetemi szinten jóval nagyobb tájékozottságra és energiákra van szükség egy-egy projekt kivitelezéséhez, mintsem egymagam tudnám vállalni a terhet. Az elnökség a szabályszerű működés mellett elsődlegesnek tartja az egyetemek közti kapcsolatépítést- és ápolást, illetve a tudományos – kulturális rendezvények népszerűsítését és szervezését.
Miben más most doktorandusznak lenni, mint pár évvel ezelőtt?
2016 szeptemberétől alapvető változás következett be a képzésben, főként annak szerkezetét tekintve. A korábbi 3 év helyett 2+2 éves lett a rendszer. A doktori képzés két szakaszra tagolódott: az első négy félév az ún. “képzési és kutatási”, a második a “kutatási és disszertációs” szakasz. Lényegében az első két évben teljesítjük így a doktori kurzusainkat és kredit fejében oktatási tevékenységet végezhetünk. A negyedik félév végén, a második szakasz megkezdésének feltétele a komplex vizsga teljesítése, amely egyrészt a tanulmányi, másrészt a kutatási előmenetelt méri fel, előbbit szigorlat, utóbbit beszámoló formájában. A doktoranduszoknak a komplex vizsgát követő három éven belül be kell nyújtaniuk doktori értekezésüket. Az ösztöndíjak összege is növekedett mindezek mellett, hogy lehetőség szerint ne kelljen munkát vállalniuk a képzésben résztvevőknek. Ha mégis szükségét érzik, csupán dékáni engedéllyel és maximum félállásban, vagyis heti 20 órában, tehetik meg.
Vannak hosszútávú terveid, projektjeid a DÖK-ön belül? Ha igen, mik?
Ha ősszel továbbra is bizalmat szavaznak nekem a képviselők, akkor szeretnék egy előadás sorozatot a Természettudományi Karon, amire pár éve volt is példa, hogy a doktoranduszok bemutathassák a kutatási témájukat az érdeklődőknek és kapcsolatba kerülhessenek az egyes szakterületek egymással, hiszen ennek tudományos szempontból is megkérdőjelezhetetlen a jelentősége.