DNS házilag

A PentaCore Laboratórium bemutatja: „Biobarkácsolás! DNS, a labortól a konyháig”. Vagyis megtudhattuk hogyan szeparálhatunk DNS-t akár otthon a konyhában.

Idén is elérkezett a sokak által várva vár Kutatók Éjszakája. Ismét rengeteg jobbnál jobb program közül válogathattunk, az embernek olyan érzése volt, hogy egyszerre több helyen is lenne, hogy egy érdekes előadásról se maradjon le. Személy szerint minden évben kilátogatok a rendezvényre, ez alkalommal a PentaCore Laboratórium és az I. számú Belgyógyászati klinika közös bemutatójára esett a választásom.

A PentaCore Laboratórium egy olyan, Magyarországon egyedülálló, ügyfélcentrikus egészségügyi szolgáltató, amely aktívan hozzájárul az egészségtudatos társadalom fejlődéséhez. A laboratórium Budapesten, a Semmelweis Egyetem I. sz. Belgyógyászati Klinikáján található és diagnosztikai szolgáltatásainkat térítés ellenében bárki szabadon igénybe veheti. A vizsgálatok elvégzését megelőzően orvosi beutaló ajánlott, de nem szükséges. Egész Európában a PentaCore rendelkezik az egyik legszélesebb körű géndiagnosztikai szolgáltatással, több mint 3000 genetikai teszt érhető el náluk. Az érdeklődöknek ajánlom a honlapot!

Dr. Kósa János, laborvezető azzal nyitotta meg az előadást, hogy a Kutatók Éjszakáját kétféleképpen értelmezhetjük. Gondolhatunk rá úgy, hogy a laborban dolgozó emberek éjszakája, de úgy is, hogy erre az estére bárkiből kutató lehet és betekintést nyerhet egy igazán izgalmas világba. A laboratórium az utóbbi eszmét választotta, gondolt egy nagyot és kivitték a genetikát a laborfalak közül, sőt ennél tovább is mentek: bebizonyították, hogy sokkal, de sokkal közelebb van az otthoni csináld-magad genetika, mint gondolnánk.

Az előadást Prof. Dr. Lakatos Péter kezdte, akitől megtudhattuk, hogy a DNS

az élet kvintesszenciája, a leghatékonyabb hard disc a világon.

Kiderült, hogy vizililiom DNS-e 110 m, míg a mienk csak 2 m, mégsem okosabb mint mi. Hallahattunk James Watson-ról és Fransis Crick-ről, akik feledezték a DNS szerkezetét, Kary Banks Mullis-ról, aki fetalálta a PCR-t (polymerase chain reaction, polimeráz-láncreakció), és természetesen Frede14570678_1240124116027102_2160181343401120974_orick Sanger-ről is, aki a szekvenálás atyja. Jobb lesz a genetikától az életünk? – hangzott el a kérdés. Ha csak az örökletes betegségek kiszűrésére, a rákgyógyászatra, a kardiológiára vagy akár a prenatális (születés előtti) szűrővizsgálatokra gondolunk nem kérdés, természetesen igen. Egy kislányról hallhattunk egy anekdotát, mely szerint hét évesen hirtelen szívmegállás következtében meghalt, szerencsére a családban volt orvos, így újraélesztették. Gyorsan kórházba szállították, ahol kiderült, hogy örökletes szívbetegsége van. Így rajta kívül sikerült megmenteni édesapja és két testvére életét is, mivel mindannyian rendelkeztek a hibás génnel, nekik is beültettek egy újraélesztő szerkezetet. Ez után elgondolkozhatunk rajta, hogy „mi jöhet még?”. A mikrobiomunk genetikai elemzésével kezelni a jövőben talán kezelni tudjuk a cukorbetegséget vagy a depressziót. Persze mint minden tudománynak, a genetikának is vannak árny oldalai, vagyis használhatjuk rossz dolgokra is. Ilyen például az emberi klónozás. Sokan úgy gondolják, hogy ezzel visszahozhatjuk elhunyt szeretteinket, de ahogy a professzor úr fogalmazott „csinálhatunk még egy Pistikét, de az nem ugyan az a Pistike lesz”. Ha a genetika „beszivárog” a biztosítás és a munkajog világába, akkor elképzelhető, hogy hátrányos helyzetbe kerülnének olyanok, akik hajlamosak valamilyen betegségre. Végül, ha nem vigyázunk az új technológiákkal, akár az emberiség kézbe veheti a saját evolúcióját is. Designer baby-k létrehozása által megszerkeszthetjük saját gyermekünket.

Lakatos Péter Einsteint idézve – „A kevés tudás veszélyes, de a sok is.” – utalt rá, hogy a kutatóknak és az embereknek tudniuk kell, hogy hol a határ.

Ez után Árvai Kristóf bevezetett minket a genetika világába, megmutatta, hogy mire vagyunk képesek a mai tudásunkkal a laborban. Elmondta, hogy egy embernek átlagosan 100 hibás génje van, amely nem jelenti, hogy beteg is – speciel ő 121-el rendelkezik, „még is egészen jól van”. Persze a mutációk lehetnek egészen erősek is, amelyek komoly betegséget okoznak.

kelemenandi_tudositas_1

Dr. Balla Bernadett előadása eltérő volt az előtte szólóktól. Bevezetett minket az eper lelki világába. Megtudhattuk, hogy nem mindegy, hogy eper vagy szamóca. Bizonyára sokak számára előbbi szó hallatán az piros, lédús gyümölcs jut eszébe, mint nekem. Kiderült, hogy jóideje rosszul tudom, az eper (Morus fajok) ugyanis a fán terem, van fehér és lilás változata is. Míg a szamóca (Fragaria × ananassa) a klasszikus eper, amire mindenki gondol, és spontán faj hibridizáció által jött létre. Létezik diploid, de akár oktoploid változata is. Egyik génje – természetesen az alapvető metabolizmushoz szükséges géneken felül – megtalálható az emberben is, melynek hibája az osteopetrosis (márványkór) okozója. Az általunk vizsgált változat 28 pár kromoszómával rendelkezik, amely 240 millió bázispár, és 34 809 gént kódol (összehasonlításként: az ember 23 kromoszómával rendelkezik, ami kb. 3 milliárd bázispár, ám „csak” 20-25 000 gént kódol). Ez a piciny növény 350-féle íz és illatanyagot állít elő, amelyek interpretációját nem csak a környezet (a talaj minősége, a hőmérséklet vagy a csapadék), hanem a genetikai háttér is befolyásol. Nem tartozik az után érő gyümölcsök közé, így ha zölden leszedjük, akkor zöld is marad, vannak olyan génvariánsai, amik szabályozzák az érését. Külön génjei vannak arra, hogy a sejtfala megpuhuljon, hogy C-vitamint termeljen vagy, hogy szép piros legyen. Hát nem csodálatos?

kelemenandi_tudositas_2

Készné Fodor Lili bemutatta, hogy milyen módszerekkel izolálnak DNS-t a kutatók. Ez történhet szerves oldószerrel, kisózással, mágneses gyöngyökkel, oszlopon lévő szilikon gyöngyökkel (ez a legelterjedtebb), de természetesen DNS izoláló automatát is alkalmazhatnak.

Mindezen elméleti bevezető után következett a feketeleves, tehát a gyakorlat Dr. Kató Karina vezénylésével. Alább láthatjátok a receptet és az elkészítési mód leírását.


Eper ’smoothie’ á la PentaCore (elkészítési idő kb. 30 perc):

Hozzávalók:

  • 3-4 szem eper
  • fél bögre víz
  • egy nagy csipet só
  • egy teáskanál mosogatószer
  • 0,5 dl alkohol
  • 1 db lezárható fagyasztó zacskó
  • 1 db kisebb befőttes üveg

A DNS kinyerése háztartási eszközökkel:

  • A zárható tasakba betesszük az eperszemeket, vizet öntünk bele, madj kinyomjuk a levegőt és lezárjuk a zacskót.
  • Addig paszírozzuk az epret a vizes közegben, amíg homogén turmixot nem kapunk.
  • Hozzáteszünk egy nagy csipet sót, ízlés szerint.
  • Ezután beleöntünk egy kevés mosogatószert és a turmixot tovább keverjük.
  • A tasak tartalmát áttöltjük a befőttes üvegbe és óvatosan rárétegezzük az alkoholt.
  • Várunk, amíg a DNS kicsapódik: az alkohol rétegben kiválik és fehér csapadék formájában jelenik meg.
  • A kicsapódott DNS molekulákat pálcikával könnyen ki is emelhetjük.

(Forrás: PentaCoreLab)

Na de honnan tudjuk, hogy ez DNS? Természetesen a kutatóknak sem volt elég csak a sejtés. Előzetesen ők is elvégezték a kísérletet, majd az eredményt olyan speciális fluoreszcens festékkel festették meg, amely csak a DNS-hez kötődve világít. Így már biztosak lehetünk benne, hogy a szamóca DNS-ét tarthatjuk a kezünkben.

Amennyiben ti is kedvet kaptatok a házi DNS szeparáláshoz, akkor ajánljuk a laboratórium videóját!

Fotók