Egy középkorú orvos Norvégiában üdül, ám egy magányos kiránduláson baleset éri. Szinte reménytelen a helyzete. Hogyan hívhatna segítséget, hogyan juthatna vissza az emberlakta települések közelébe, ha egyszer lábra sem tud állni? Az életösztön azonban mindenek felett működik: a sérült turista ernyőjét felhasználva sínbe rakja a lábát, és csúszva-mászva próbál lejutni a hegyről, még Oliver Sacks saját balesetének és nem éppen eseménytelen gyógyulásának történetét kettős nézőpontból beszéli el: hol neurológusként, a tények szenvtelen szemlélőjeként és elemzőjeként lép fel, hol pedig a kétségek közt vergődő beteg szemszögéből közvetíti az élményeit. Talán az…
Olvass tovább!Címke: oliver sacks
A férfi, aki kalapnak nézte a feleségét
A nátha, a bárányhimlő, a bokaficam olyan betegségek, amelyek szinte gépiesen kezelhetők, azaz anélkül, hogy az orvos közeli kapcsolatba kerülne a pácienssel, megpróbálná megismerni a személyiségét, feltárni az állapotához fűződő gondolatait, érzelmeit. A neurológus feladata ebből a szempontból jóval összetettebb – állítja Oliver Sacks, a brit származású orvos könyvének bevezetőjében. Ahhoz, hogy a lehetőségekhez mérten eredményesen kezelhesse – azaz megszüntethesse vagy ha nincs más út, legalább elviselhetővé tegye betege számára a kórállapotot – a neurológusnak nem elég az agyat vagy az idegrendszert, mint az emberi test szerveit vizsgálni, hanem a…
Olvass tovább!