Minden évben február 11-én ünnepeljük a nők és lányok a tudományban világnapját. A világnap 2015-ben az ENSZ Közgyűlésének határozatával jött létre, amelynek megvalósításában az UNESCO és az UN-Women is közreműködik.
A tudomány világában a fenntartható fejlődés szempontjából elengedhetetlen, hogy a társadalom maga mögött hagyja a nemek közötti megkülönböztetést. Ezt a célt hivatott szolgálni és tudatosítani a világnap, valamint az ahhoz kötődő rendezvény- és konferenciasorozatok. Az ENSZ rendezvényén többek között a tagállamok képviselői, feltörekvő és elismert tudósok, az UNESCO tudományos hálózatainak és tanszékeinek képviselői, újságírók és diákok vesznek részt.
Magyarországon a Magyar Tudományos Akadémia is egyre aktívabban foglalkozik a témával. Emellett fontos megemlíteni a közel két évtizede létrehozott Nők a Tudományban Egyesületet (NaTE), amely azon dolgozik, hogy a tudományos életben dolgozó és feltörekvő nőket támogassa, inspirálja, és elősegítse érvényesülésüket. A szervezet célkitűzése, hogy egy olyan országban élhessünk, ahol a tudományos elismerést a szakmai kompetencia alapozza meg, nem a nemi hovatartozás; ahol a társadalom a nők és a férfiak munkásságát azonos mérce alapján értékeli, a lehetőségekből pedig senki sincs kizárva. 2013-ban létrehozták a Nők a Tudományban Kiválósági Díjat is, amellyel azokat a fiatal kutatónőket díjazzák, „akik friss, eredeti ötleteikkel gazdagítják Magyarország tudományos és gazdasági életét”, ezzel kiemelve és láthatóvá téve eredményeiket.
A történelem nagy részében a nők és a férfiak jelentősen eltérő lehetőségeket kaptak a tudományos érvényesülést illetően. A középkorban a nők javarészt zárdákban férhettek hozzá a tudományokhoz, illetve ott tanulhattak, azonban a társadalom nem nézte jó szemmel, hogy egyre több a tanult –és nem mellesleg sikeres– nő, emiatt sok esetben korlátozták a lehetőségeiket. Európa első egyetemein nők nem is tanulhattak, a nők felsőoktatása csak a 19. század végére terjedt el, ezzel teret biztosítva számukra a tudományos életben. 1901 és 2010 között összesen 40 nőt jutalmaztak Nobel-díjjal, ehhez képest ugyanebben az időszakban 773 férfi Nobel-díjast tartunk számon.
A nők tudományos érvényesülését nehezítő tényezők között a mai napig jelen vannak a nőkkel szembeni társadalmi és kulturális elvárások. Számos nő még most is küzd a megkülönböztetéssel, illetve a karrierjük és a magánéletük egyensúlyozásával. A családi élettel, adott esetben a gyermekneveléssel egyszerre történő munkavégzés összehangolása számos esetben választás elé állítja a nőket. Mindeközben a társadalom és a környezet gyakran olyan nyomást gyakorol rájuk, ami ezt az egyensúlyt inkább a magánélet, „a konyha” felé tolná el. Ez a nap arról szól, hogy azokat a tudós nőket, akik ezen szembeszél ellenére is szeretnének érvényesülni a tudományos életben, inspiráljuk és láthatóvá tegyük.
Fontos továbbá, hogy megemlékezzünk azokról a tudós nőkről is, akik korábban kimagaslót alkottak, forradalmasítva koruk tudományának fejlődését. Visszautazva az időben, az ókori Alexandriában Hüpatia-t tartjuk az első ismert matematikus és csillagásznőnek, és egyben az első nőnek is, aki az égitestek mozgását tanulmányozta. Egyes feltételezések szerint Hüpatia már Kopernikusz előtt 1100 évvel foglalkozott a heliocentrikus világkép gondolatával, kortársainak pedig nyilvános előadásokat tartott.
Az első nő a világon, aki Nobel-díjat szerzett, Marie Curie volt 1903-ban, akinek a radioaktivitással kapcsolatos kutatásait díjazták. Egyben ő volt az első ember is, akit két tudományágban is jutalmaztak Nobel-díjjal, fizikában és kémiában.
Alice Ball az első nő és az első afroamerikai hallgató volt, aki mesterfokozatot szerzett a Hawaii Egyetemen, amelynek később első kémiaprofesszora is lett. A lepra elleni küzdelem során kifejlesztette a „Ball Method” nevű kezelést, amely a 20. század elején mind közül a leghatékonyabbnak bizonyult.
Cecilia Payne-Gaposchkin asztrofizikus volt az első, aki a Harvard Egyetemen doktori fokozatot szerzett csillagászatból. Ő állapította meg, hogy a csillagok döntően héliumból és hidrogénből állnak, mely feltételezést a tudományos közösség először elutasította, és csak később fogadták el.
Barbara McClintock amerikai genetikus írta le, hogy az örökletes tulajdonságok továbbörökítéséért a kromoszómák felelősek, illetve az úgynevezett „ugráló géneket” (transzpozonok) is ő fedezte fel. 1983-ban fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat szerzett.
Rosalind Franklin angol kémikus a DNS szerkezetének megértésében bizonyított, ő azonosította a DNS kettős spirál szerkezetét elsőként. Munkájáért Nobel-díjat érdemelt volna, azonban petefészekrákban 38 évesen elhunyt, így nem érte meg a díjátadót.
A NASA Apollo-11 programjában több nő is fontos szerepet játszott. Margaret Hamilton volt az első programozó, akit felvettek az Apollo-programhoz, csapatával kifejlesztett szoftverével a sikeres landolásban segítette az űrhajósokat. Katherine Johnson matematikus, a NASA első afroamerikai női dolgozója az Apollo-11 repülési útvonalát számította ki, mellyel lehetővé tette, hogy az űrhajó gond nélkül leszálljon a Holdra, majd onnan vissza is térjen a Földre.
Magyarországon számos sikeres tudós nőt tisztelhetünk. Hugonnai Vilma volt az első magyar orvosnő. Bár a Zürichi Egyetemen 1879-ben már elvégezte tanulmányait, orvosi oklevelét hazánkban eleinte nem fogadták el, így kezdetben szülésznőként dolgozott. Oklevelét végül csak 1897-ben tudta elfogadtatni. Élete során számos tanulmányt írt a nők helyzetéről, szilárd állást foglalt a női egyenjogúság mellett, és a nők színvonalas iskoláztatását is lelkesen támogatta.
Telkes Mária egy olyan fényelektromos műszert szerkesztett, mellyel a látható és az infravörös hősugarak is megmérhetőek. 1934-ben a New York Times Amerika 11 legsikeresebb asszonya közé sorolta. Dr. Banga Ilona Szent-Györgyi Albert keveset említett munkatársa volt a C-vitamin felfedezésében, és később számos kutatásban vettek részt közösen. Dr. Illés Erzsébet a hazai űrkutatás egyik megteremtője volt, illetve számos planetológiai vizsgálat köthető hozzá. Nevét az „191857 Illéserzsébet” nevű kisbolygó őrzi.
Dr. Karikó Katalin biokémikus pedig az mRNS átvivőanyagot kutató munkájáért kapott Nobel-díjat 2023-ban. A COVID-járvány idején szabadalma alapján készült el a világon elsőként a harmadik generációs Pfizer–BioNTech COVID-19 vakcina.
A nők és lányok a tudományban világnap tehát arra világít rá, hogy bár a nők még a mai napig alulreprezentáltak a tudományos pályákon, a fejlődés fenntartásában szerepük nélkülözhetetlen. A tehetséges, elszánt nők képesek legalább ugyanolyan sikereket elérni a szakterületükön, mint férfi társaik, a felmerülő problémákhoz pedig új perspektívákkal, gondolatokkal járulhatnak hozzá, ezzel színesítve a tudomány világát. Az ENSZ megfogalmazása szerint „a tudománynak és a nemek közötti egyenlőségnek kéz a kézben kell fejlődnie ahhoz, hogy megoldást találjunk a világ legnagyobb kihívásaira”. Ez a gondolat kiváló összefoglalása annak, hogy pontosan miről is szól ez a világnap.
Szerző:
Császár Kincső