Nagyon boldog voltam, mikor végre találtam egy igazán félelmetes Netflix sorozatot, ami nekem is tetszik. Tudom, azért ilyen sorozatokból is van néhány ezen az oldalon, de valamiért egyik se fogott meg. Egyébként észrevettem, hogy az összes ilyesmi sorozatnak mindig nagyon szűkszavú címe van, így történt ez a jelenlegi alkotás esetében is, aminek a címe: The Mist. (Magyarul: A Köd). Szinte felesleges volt ideírnom a magyar fordítását, mert ez a cím nem a jelenlegi alkotásnak a magyar címe, hanem azé a könyvé, ami alapján ez a sorozat készült. Az előzményfilmeket, valamint a regényt nem ismerem, így nem voltak magasan az elvárásaim, ám ez az én szemszögemből talán nem is baj, hiszen IMDB-n az emberek szanaszét savazzák a sorozatot, hogy „bezzeg régen minden jobb volt”. Szerintem ezeket az alkotásokat mindenkinek úgy kéne néznie, ahogy nekem. Először megnézem a (sokak által trash-nek mondott) jelenlegi sorozatot, és imádom. Ezután megnézem az ezelőtt készült, ugyanerről szóló filmet, esetleg elolvasom a regényt, és azt mondom: „hmmm, ezek tényleg jobbak”. Minden ugyanaz, ám az utálkozás, és a „régenmindenjobbvolt” érzés kimarad.
Tehát, a történetünkben egy erdőszéli kisváros lakosai közé csöppenünk, a Pilotban már alapból megalapozzák nekünk az ellentéteket: megtudjuk, hogy ki kivel van jóban, ki kit nem szeret annyira stb…Hamarosan beüt a baj, egy hatalmas ködfelhő érkezik a városszéli erdőből, amiről sem a szereplők, sem mi nem tudunk semmit. De tényleg, rettentő nyomasztó bizonytalanságban tart minket a sorozat a köd eredetét illetően, illetve, hogy mi is az, ami a benne tartózkodó embereket nagy számban tizedeli (többféleképpen). Ennek megfelelően a szereplők is úgy rettegnek még a köd látványától is, mint a tűztől. Talán ebben is van egy ilyen pszichológiai dolog, hogy a köd minden baj forrása, hiszen a ködben nem látunk semmit, minden ismeretlen, az ismeretlentől pedig a legtöbb ember fél. (Úgy hallottam, hogy a sötétben való félelemnek is valami ilyesmi okai vannak). Egyébként a sorozat nem hazudtolja meg magát, hiszen a történetet Stephen King írta, amire csak akkor jöttem rá, amikor a neve előkerült a stáblistában. Őszintén szólva magamtól is rájöhettem volna, hiszen tényleg látszik az egészen, hogy ez az ő keze munkája.
Annyit még el tudok mondani spoilermentesen, hogy a fordulatra, és az egyik karakter hatalmas alakítására tényleg várni kell. Sokat. Ám ha képes vagy kivárni a sorozat vége felé bekövetkező drámát, akkor tényleg azt fogod mondani, hogy megérte.
————–SPOILER—————
Na, úgy éreztem, hogy most ide kell húznom ezt a spoiler csíkot, ugyanis nemigen lenne értelme úgy beszélnem arról, hogy milyen nagyszerű ez az egész, ha nem mondom el, hogy pontosan mi is a nagyszerű.
Mint már említettem, egy két momentumtól eltekintve, a karakterek személye, a történet tényleg elég jelentéktelen, sőt, talán kicsit tényleg hajaz a Walking Deadre és az összes világvégés filmre. Ugye a sztori egyik alapkonfliktusa az, hogy a főszereplő tinilányt az első epizódban valaki megerőszakolja egy buliban. Egyetlen gyanúsított van, így a városi közvélemény mondhatni ketté is szakad. Valaki szerint a lány hazudik, valaki szerint meg a srác börtönt érdemelne a tettéért. A legjobban a lány anyja gyűlöli a fiút, és az efféle érzéseinek gyakran hangot is ad, amikor is a köd érkezésekor egy plázába ragadnak be. Bármennyire is gyűlöli az anyja a srácot, Alex még mindig vonzódik iránta, hiszen ő sem akarja elhinni, hogy a fiú tényleg megerőszakolta. A történet előre haladtával azonban elkezdünk gyanakodni Alex meleg (inkább pánszexuálisnak mondanám) barátjára, Adrienre, aki csak Alexre számíthat mint barát. A fiú egyik gyengébb pillanatában elárulja a lány apjának, hogy bizony ő erőszakolta meg az öntudatlan lányát. Ugyanebben a jelenetben történnek a sorozat talánlegjobb pillanatai, ugyanis Adrien megőrül egy kicsit. „Megőrül egy kicsit”. Pontosan, ez az, amit annyira jól csinált ez a srác. Ennyire még egy filmben, vagy sorozatban sem hittem el, hogy valaki ennyire beteg, és ennyire szét van esve. Szerintem ez a fordulat a sztori szempontjából is egy jó húzás volt, engem tényleg meglepett.
Van egy olyan érzésem, hogy a legtöbben tényleg csak az eredeti The Mist alkotásokhoz viszonyítanak, azért húzzák le ezt a sorozatot ennyire.
