Amikor a viszgaidőszakban már teljesen kifogytam a tevékenységekből, amiket tanulás helyett végezhettem, úgy éreztem, ideje befejezni, amit elkezdtem. Ideje megtennem a lehetetlent. Ideje megtennem azt, amitől a mérhetetlenül unalmas epizódok eltántorítottak: befejezni a The Walking Dead 8. évadát.
Amikor néhány éve elkezdtem nézni, számomra a The Walking Dead jelentette a kiszakadást az akkori kereskedelmi televíziózás mételyéből. Akkor tanultam meg, hogy létezik sorozat a Barátok Közt-ön és az Így jártam anyátokkal-on kívül is, csak hát addig sem a tévében kellett volna keresgélni…
De maradjunk az eredeti témánál! Szerintem lesznek enyhébb spoilerek, úgyhogy aki még nemigen tart itt a sorozatban az lapozzon tovább, vagy valami.
A hetedik évad izgi befejezése után gyermeki lelkesedéssel vártam az előre megígért aljas, véres, kegyetlen leszámolást Negan és Rick pereputtya között, de hiába. Az évadnyitó semmilyen általam felállított mércét nem ugrott meg, volt lövöldözés meg jó sok zombi, meg ilyenek, de „nem ez volt megbeszélve”!
Na mindegy, gondoltam, majd biztos bepörögnek a dolgok, csak hát azon kaptam magam az évad utolsó előtti részére, hogy még mindig nem nagyon történt semmi. Amíg Negan csapata próbál kiszabadulni a kutyaszorítóból, amibe az első részben kerültek, egyre nagyobb szerepet kap a sorozatban Eugene, akire Negan maga bízta rá a feladatot, hogy találjon ki valamit, amivel eltűntetik azt a rengeteg zombit, aki az ajtajuk előtt kopogtat.
Végigkísérjük tehát Eugene vívódását a barátai, illetve a saját élete között, aminek az lesz a kimenetele, hogy rájövünk, ez a karakter még mindig ugyanaz a gyáva féreg, mint akit a felbukkanásakor megismerhettünk.
Ebben a tempóban követték egymást az epizódok az évadzáró előtt. Jól látjátok, Rickékről még egy szót sem ejtettem, ugyanis tényleg nem csinálnak semmit. Előkészítenek ezt-azt, mennek ide-oda, sétálgatnak itt-ott, Ezekiel bíztatja a népét, Carol még mindig egy undok, de badass néni, és ennyi.
Joggal vártam el tehát az évadzárótól, hogy üssön, és a vége felé elég izgalmas is lett az egész, de hamar rájöttem, hogy kutyából nem lesz szalonna, és az a mérhetetlenül pofátlan időhúzás, amit az egész nyolcadik évad alatt tapasztaltam, itt is előjött.
Mikor Rick és Negan az utolsó öt percben végre egymásnak estek, már kezdtem dörzsölni a tenyerem, hogy végre megkapom azt, amire több hete várok, de tévedtem. Sőt, ez az évadzáró szerintem az évadzárok történetében a legaljasabbak és legunalmasabbak egyike, és az az érzésem, hogy annak a bizonyos karakternek a halála, amivel lezárult az évad, csak azért következett be, mert a kedves készítőknek nem volt jobb ötlete, és „miért ne öljünk meg valakit, aki már úgyis elég sok embert irritál”?
Sajnos nem igazán gondolom azt, hogy ez a sorozat még az a sorozat amit mi megismertünk jó pár éve; lassan érne már egy lezárás, ugyanis nem úgy látszik, hogy ebből még ki tudnának hozni bármi újat. Kíváncsi leszek a következő évadra, de ha minőségileg ugyanilyen lesz, nagyon remélem, hogy az lesz az utolsó.