Október 7-9-e között Szigetszentmártonban, a Mártoni Táborban sok szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt! Regisztráció itt.A két héttel ezelőtti Nyúzban már olvashattatok a Bevonóról, akkor a programkínálatról kaptatok rövid leírást. Emlékeztetőül, vagy azoknak, akik azt nem olvasták, legyen elég annyi, hogy október 7-9-e között Szigetszentmártonban, a Mártoni Táborban, az ELTE TTK HÖK Bevonó és Vezetőképző eseményén vehettek részt. Itt röviden megismerkedhettek a HÖK felépítésével, a karon és az Egyetemen működő döntéshozatali mechanizmussal, és különböző szekciókban foglalkozhattok az érdekképviselet jövőjének alakításával. Előző azonos témájú cikkemben és az esemény Facebook oldalán részletesebb leírást találhattok.
A héten újabb kérés érkezett hozzám, hogy írjak még egy cikket az eseményről, hisz fontos, hogy ne merüljön feledésbe. A feladat csak elsőre tűnt hálátlannak, hisz így az előző cikkben csak elvetett gondolatcsírákat nyílik alkalmam hosszabban kifejteni.
Ha bevonóra toboroz az ember, érdemes tisztázni mibe vonna be. Jelen esetben kari szintű hallgatói érdekképviseletbe. Egy HÖK-ös bevonó, mint jelige, sokakban akkor is visszatetszést kelt, ha eltekintünk attól, hogy társadalmunkban amúgy sem örvend nagy népszerűségnek a közügyekkel való foglalkozás. Egy beszámolónak mindig objektíven fel kell sorolnia a sikereket és kudarcokat is, én viszont most a „verbunkos“ stílusjegyeiből adódóan megengedhetem magamnak azt a luxust, hogy csak az eredményekre és előnyökre hangsúlyt fektetve írom le, miért jó ez, miért gyertek el, miért csináljátok.
Kezdjük a hallgatók széles tömegeinek szemszögéből. A széles tömegeket mi egyénenként alkotjuk, és mint egyén már mind biztosan találkoztatok azzal, hogy milyen nehézkes és összetett tud lenni egyetemünkön az adminisztratív ügyintézés. A hatékonyságot – ha elsőéves és mentora között megfelelő az együttműködés – megsokszorozza a mentorrendszer azáltal, hogy az ember elsőre a megfelelő ajtónál kezd ügyet intézni a HÖK, a Quaestura és a Tanulmányi Hivatal Bermuda-háromszögében. A tanulmányokkal való haladásban olykor jól jön a mindenkori Tanulmányi Elnökhelyettesek rövid értelmezése a HKR-ről. Ahol a Hallgatói Önkormányzat szoros értelemben vett érdekképviseleti szervként működik, az klasszikusan a hallgatói panaszokban való közbenjárás. Az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzatának második kötete, ismertebb nevén Hallgatói Követelmény rendszer, hallgatókra és oktatókra egyaránt kiró kötelezettségeket. Ahogy az ezen kötelezettségekkel szembeni figyelmetlenség hallgatói oldalról sok esetben automatikusan von maga után díjkiszabást vagy időbeni csúszást a tanulmányi előrehaladásban, úgy az oktatói oldal legfőbb segítsége a szabálykövetésben az az, ha az esetleges panaszokkal a hallgatók a HÖK-höz fordulnak, ahol ezeket összegyűjtve tudjuk az érintett oktató figyelmét felhívni a HKR rendelkezéseire. A szigorúan a Hallgatói Önkrmányzat számlájára írható „közjavakon“ túl, a TTK-n működő csoporttevékenységek, olyan szakmai és kulturális eseményeket hívnak életre, mint a Matekos teadélután, a szerdai Földrajzos Klub előadások, a Kémiás játékest. A felsorolás csak a felszínt karcolja. Ezek mögött általában részben vagy egészben a karhoz köthető civilszervezetek is állnak.
Annak vizsgálata után, hogy miért jó a közösséget alkotó egyénnek, ha a közügyek ápolása nem kiüresedett rébusz, hanem valós a mindennapokban élvezhető tartalom, tartozok arról is szólni, hogy miért jó a közügyeket felkaroló egyénnek. E nélkül célját tévesztett volna a verbunk.
Az egyetem elsősorban vitathatatlanul valamiféle felsőfokú tanulmányról szól. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem pedig elsősorban valamely szakterület kutatói szemléletű és magas színvonalú elsajátításáról. Véleményem szerint minden egyetemista, és hatványozottan minden ELTE-s hordozza azt az igen nagy társadalmi felelősséggel járó terhet, hogy a nem túl távoli jövőben remélhetőleg abba a csoportba tartozzék, melyre az ország értelmiségeként hivatkoznak. Az ennek való megfeleléshez a szakmai és tudományos felkészültségen túl elengedhetetlen feltétel a megfelelő közéleti szocializáció és vitakultúra kialakítása is. Az élet számos pontján származik abból személyes előnyöd, ha egyetemi éveid alatt a közös munkát is gyakorolva tevékenykedsz olyan ügyekért, vagy szervezel olyan eseményeket, amelyek az amúgy olykor parlagon heverő készségeket csiszolják. Ezen túltekintve, ha valakit pusztán a természettudományos érdeklődés hajtott ide, s a jövőben is csak annak kíván élni, érdemes arra gondolni, hogy ma már természettudományos felfedezéseket igen kevéssé lehet kevés emberrel, vagy kis eszközparkkal elérni. S ahogy az ELTE-ről most hallgatóként megélhető, hogy bonyolult, úgy amennyire látom oktatóként, vagy kutatóként még inkább az. Ha repülőgép hordozókra használják azt a kifejezést, hogy úszó város, akkor egy több tízezres egyetemre sokkalta könnyebben lehet azt mondani, hogy város. Minden nagy rendszerről elmondható, hogy nagyságában gordiuszi csomók rejtőzködnek. Visszautalva az első gondolatokra, hogy a HÖK segít ebben eligazodni, javaslom gyertek el és legyetek ti magatok ennek a bonyolult, városnyi rendszernek a legjobb ismerői, hozzátok el új ötleteiteket, kérdéseiteket, és közös munkával tegyük jobbá, céljának még jobban megfelelővé a Hallgatói Önkormányzatot!
Lukács Károly
kommeh@ttkhok.elte.hu