Nagy hatalommal bír az, aki az emberek számára elérhető információkat közvetíti, s ezzel befolyásolja/meghatározza véleményüket, látásmódjukat. Így kap(hat) egyre komplexebb, jelentőségteljesebb szerepet a média a mindennapi életben. Választásokat dönthet el, hatására elnökök mondhatnak le, azaz sokféle szituációban lehet meghatározó, döntő jelentőségű
Itt jön a sajtóetika a képbe. Ez biztosítja a korrekt tájékoztatást, függetlenséget, szakmai színvonalat, és emellett kiküszöböli a korrupciót is. Ha ezek érvényesülni tudnak, akkor a sajtó máris nem egy hatalmi ág, amit meghatározott tartalmú üzenetek továbbítására használnak, hanem tájékoztatási eszköz, ami alapján az emberek eldöntik, mit és hogyan fogadnak be a külvilágból.
Viszont a mostani, globalizált világban, a régi szabályok már csak nehezen tudnak érvényesülni, hiszen a web 2.0 óta szinte bárki egyaránt lehet adó és vevő is.
Az egyik legismertebb probléma az, amikor a hatásvadász írók félrevezetik a gyanútlan olvasókat. Különböző bulvár portálokon, lapokon figyelhető meg a jelenség, amikor csak a likera, olvasottságra hajtanak a cikkszerzők. Gondolom már mindenki találkozott olyan címmel, ami azt harsogja, hogy KATTINTS ÉS HIHETETLEN MI FOG TÖRTÉNNI…
Ennél sokkal komolyabb témák is etikai problémákat vetnek fel. Például amikor a hatóságok felkérik a sajtót, hogy egy adott eseményről ne tudósítsanak, mert az lekövethetővé teszi a rendőri akciókat. Ilyenkor szembe kerül a felelősségteljes tájékoztatás a helyiek biztonságával.
De a források védelme is egyre nehezebb manapság. Példának okáért előfordulhat, hogy egy bűnszervezet tevékenységéről valaki belülről szivárogtat ki információkat egy újságírónak. A forrás személyazonossága kiderülhet, ilyenkor viszont a bűnszervezet “venné kezelésbe”. A hatóságok felajánlják az újságírónak, hogy adja ki a forrását, akit lecsuknának, de közben ezzel védelmet is biztosítanak számára.
Ki adná ki? Ti talán igen?