Interjú Bárány Annamáriával a Természetrajzi Múzeumról  

Bárány Annamáriával, az ELTE Természetrajzi Múzeum Biológiai és Őslénytani Kiállításának egyik kurátorával beszélgettem. Többek között szó esett a múzeum múltjáról, jelenéről és jövőjéről, valamint a kiállított tárgyakról. Emellett Annamária egy „nem átlagos” napjába is betekintést nyerhettem.  VE: Mióta működik itt a Természetrajzi Múzeum?   BA: Maga az ELTE Természetrajzi Múzeum több mint 250 éves, 1774-es alapítású. A Biológiai és Paleontológiai Kiállítás jelenlegi helyén és formájában 2002 óta létezik, de az alapjai a 19. századba nyúlnak vissza. Fénykora 1862-ben indult, ekkor egy húszezernél is több kiállítási tárgyat bemutató, Európa-hírű gyűjtemény született. 1886-tól már az egyetem Múzeum körúti épületében található, ami…

Olvass tovább!

Gergely János emlékezete 

Gergely János, az ELTE tanszékvezetője, emeritus professzor, Széchenyi-díjas akadémikus volt. 1925. december 13-án született Karcagon, ahol gyerekkorát is töltötte. A második világháború alatt, a német megszállás idején zsidó származása miatt el kellett hagynia otthonát. Először Budapestre ment, majd visszatért Karcagra, később pedig Kenderesre. Családjának és gyermekkori barátainak nagy részét a holokauszt borzalmaiban elveszítette. A háború után tanulmányait a fővárosban fejezte be, és ott folytatta munkásságát. Az irányításával meginduló kutatásoknak köszönhetően a 20. századi magyar immunológia nemzetközileg is kiemelkedő eredményeket ért el, valamint nevéhez fűződik a hazai immunológiaoktatás elindítása. Ez a cikk születésének századik évfordulója alkalmából készült, életművének megemlékezésére.   Érettségijét a Karcagi Nagykun Református Gimnáziumban szerezte 1943-ban. A numerus clausus miatt tanulmányait csak 1945-ben…

Olvass tovább!

A tudomány és művészet keresztezése 

A két terület látszólag teljesen különálló, mégis számos ponton találkozhatnak, és inspirálhatják egymást. Mind a művészet, mind a tudomány kreatív gondolkodást igényel, hogy új ötleteket, megközelítéseket vagy épp megoldásokat hozzanak létre. A természeti jelenségek alapos megfigyelése alapvető mindkét területen. A művészek a vizuális világot elemzik, a tudósok pedig a természet törvényeit. Mindkettő magába foglalja az ötletek kipróbálását, vagyis a kísérletezést.  A komplex jelenségek vagy érzelmek vizuális megjelenítése és kommunikálása lényeges szempont. A tudomány a kutatási eredmények bemutatásához, a művészet pedig az érzelmek és gondolatok kifejezéséhez használja. A kreativitásból fakadóan, az ismeretlen felfedezésének vágya hajtja a tudóst és a művészt egyaránt. Ahogy Albert Einstein is mondta: „A titokzatosnál nincs csodálatosabb. Alapvető érzés ez, ott áll az igazi művészet és az igaz tudomány bölcsőjénél.”   …

Olvass tovább!

Dr. Szekeres Júlia emlékezetére 

2025. március 29-én, 75 éves korában távozott közülünk dr. Barthóné dr. Szekeres Júlia immunológus, kutatóprofesszor, a Pécsi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének professzora. De ki is volt ő?  Dr. Szekeres Júlia 1950. december 10-én született, Pécsett. A családjában többen is az orvosi hivatást választották, így ő maga is a Pécsi Orvostudományi Egyetemen szerezte orvostudományi diplomáját. A kutatás már egészen fiatalkorától vonzotta, első önálló kísérletét még az egyetem előtt, gimnazista korában végezte el egy biológiaverseny során.   Egyetemi évei alatt a virológiai laboratórium akkori vezetőjéhez, dr. Pácsa Sándorhoz csatlakozott a Mikrobiológiai Intézetben, ahol aztán évtizedekig dolgozott kisebb-nagyobb kihagyásokkal, külföldön végzett tanulmányútjai miatt.   Kutatásai során elért legjelentősebb eredményei a reproduktív immunológia iránti töretlen érdeklődéséhez kötődtek. Egész…

Olvass tovább!

Hallgatói terek helyzete 

Hallgatók özönlenek át az épületeken, tanteremről tanteremre sodorja őket a Neptun. Előadásra járnak, gyakorlatokat látogatnak, laborokban keresik az élet titkát. A pörgős egyetemista lét azonban felvet egy egyszerű, mégis sokatmondó kérdést: mit csinálnak két órájuk között? Beülnek a büfébe? A terem előtt várakoznak? Vagy kint, a B épület előtt próbálnak egyszerre friss levegőt és motivációt gyűjteni?  Az egyetemnek azonban nem csupán tudást kell átadnia, és diplomát a kezünkbe adnia. Feladata az is, hogy olyan környezetet biztosítson, amely támogatja a tanulást, a kikapcsolódást és a közösségi életet. A megfelelő tanulási tér jobb eredményeket és egészségesebb mentális állapotot teremt, ezért minden…

Olvass tovább!

Darwin és a remekmű 

Charles Darwin világhírű alkotása, A fajok eredete (The Origin of Species) a biológia legjelentősebb alapműve, amely lefektette a modern evolúciós elmélet alapjait. A mű idén, 2025-ben ünnepli 166. évfordulóját.  Az evolúcióelmélet magyarázza azt, hogyan jöttek létre és változtak az élőlények a földtörténet során. A teória alapvető elvei a természetes szelekció (kiválasztódás), a variáció (változékonyság) és az öröklődés. Ezen törvényke alapján fogalmazta meg Darwin a naturalista eszméjét: környezetükhöz jobban alkalmazkodó egyedek nagyobb eséllyel élnek túl és adhatják tovább genetikai állományukat; valamint a fajok fokozatosan, évmilliók alatt alakulnak át. A mai modern evolúcióbiológia — a…

Olvass tovább!

Interjú az ELTE TTK HÖK elnökével a gólyatábor szervezéséről

Az elmúlt hónapban volt szerencsém leülni beszélgetni a TTK HÖK elnökével, Troják Arnolddal. Beszélgetésünk tárgya nem más volt, mint a gólyatábor szervezése. Pontosan mi is kell egy ekkora szabású esemény létrehozásához? Az interjúban minden kiderül.   R: Milyen egy GT-szervezői csapat? Mi kell ahhoz, hogy valaki ebben részt tudjon venni, jól tudjon teljesíteni egy ilyen szervezői közegben? Milyen volt a kommunikáció? Voltak vele bajok a ti esetetekben? A: Oké, kicsit távolabbról fogom megközelíteni ezt a kérdést. A szervezés folyamán az embereket tudjuk csoportosítani. Elsősorban vannak a gólyák, akikért szervezzük ezt…

Olvass tovább!

IMPROVment-a beugró segítség

Október folyamán volt szerencsém részt venni egy fenomenális workshopon. Bár szkeptikus voltam az elején, meglepett a program. Különböző imprós beütésű gyakorlatokkal lazítottuk el teátrális izmainkat, egészen kreatív végletekig jutottunk el, és talán jobban is megismertük egymást. Mind csapatépítés, mind ellazulás szempontjából hatékony este volt. A programot az IMPROVment csapata szervezte, egy lelkes fiatalokból álló csoport, akik készségesen fejlesztik magukat a beugró és a színművészet terén, szakmájuk mellett. De pontosan mi is ez a kezdeményezés? Mit is csináltok, mit jelent a nevetek, mit takar? Ingyenes, impró-alapú softskill-fejlesztő workshopokat, közösségi eseményeket tartunk…

Olvass tovább!

A berlini fal

November hónapja egészen sok történelmi esemény dátumát idézheti fel annak, aki tényleg emlékszik a középiskolában tanultakra. Egy ezek közül a berlini fal lebontása, amely a hidegháború végét jelképezte egész Európa számára.  A Berlint kettészelő betonfal 1961-től 1989. november 9-ig állt sértetlenül, elválasztva a Német Demokratikus Köztársaságot (NDK) és a Német Szövetségi Köztársaságot (NSZK). Az NDK területén épült, 155 km hosszan, és teljesen körülvette Nyugat-Berlint. A fal két oldala két külön politikai berendezkedést és háborús állapotot rejtett maga mögött.   A nyugati oldal, az NSZK területe, francia, brit és amerikai fennhatóság…

Olvass tovább!

Határ a csillagos ég

„Kis lépés az embernek, hatalmas ugrás az emberiségnek” – ez a mondat hangzott el Neil Armstrong szájából, amikor elsőként a történelemben ember lépett a Hold felszínére. Az ominózus pillanat 56 éve, 1969. július 20-án (21-én) történt. A kettős dátum magyarázata az, hogy az Egyesült Államokban még vasárnap este tíz óra volt, míg Európában már hétfő hajnal.  Az USA nemcsak történelmet írt, hanem egy évek óta zajló, feszült űrversenyben is győzelmet aratott a Szovjetunió felett. A Holdra szállás nemcsak technikai bravúr volt, hanem a hidegháborús rivalizálás egyik legnagyobb presztízsgyőzelme is. Sokan…

Olvass tovább!