World Press 2018

Idén rendhagyó volt a kiállítás, mind helyszínben, mind megjelenésében, mivel eddig évtizedeken át a Kossuth téren lévő Néprajzi Múzeumban került megrendezésre, ám a múzeum költözése miatt új helyen, a kiskörúti Magyar Nemzeti Múzemban kapott helyet. Ez egyébként nagyon jót is tett a kiállításnak, mivel ez a múzeum régóta őrzi a fotóművészet egyéb értékeit is, így akinek marad ideje, még közelebb kerülhet a fotó- és videó művészethez.

Ha valaki még nem járt volna a World Pressen, tudnia kell, hogy ez egy világszerte rekordlátogatott kiállítás, több mint négymillió látogatóval, a világ 45 országában, körülbelül 100 helyszínen. A kiállítás tulajdonképpen egy sajtófotó válogatás, és hogy még több számmal dobálózzak: 4548 fotóriporter 73044 pályázatából lett kiválogatva és zsűrizve az a 161 díjazott kép, ami végül kiállításra került. A kiállítás az elmúlt egy év eseményeit mutatja be, különböző témákra bontva: Hír, Vezető hír, Környezet, Természet, Sport, Hosszú távú munkák és ezek első, második, illetve harmadik díjazottjainak munkáit. A legtöbb kép képsorozat, amiből akad olyan is, melyet a fotós hónapokon át készített, ilyen például a két kislány felcseperedéséről szóló sorozat is.

A fotók zsűrizése és válogatása nagyon komoly rostán át történik, mivel ellenőrzik, hogy tényleg valós eseményről szóle a kép, tényleg jelen volt-e a fotós a helyszínen, illetve, hogy nem lett-e módosítva a fotó. Éppen ezért olyan hiteles és aktuális ez a kiállítás, ezért tud segíteni, eligazodni a világban folyó eseményekről, méghozzá cenzúra nélkül. Sőt rengeteg olyan eseményt mutat be, amire egyébként fel sem figyelnék, el sem jutna hozzánk. A kiállítás ebből a szempontból egyedülálló.

Mint említettem, idén megjelenésében is rendhagyó volt a kiállítás, mivel amellett, hogy megjelentek a fotók, kiadtak hozzá egy online letölthető segédanyagot (https://mnm.hu/hu/publication.issue/lathato-tortenet) diákok és tanárok számára, hogy befogadhatóbbak, illetve később kiértékelhetőek legyen a témák és a képek. Sőt, idén először Magyarországon is megjelentek a World Press Digital Storytelling dokumentarista és multimédiás verseny nyertes filmjei, amelyek a készült fotók témáit még érthetőbbé és átélhetőbbé tették. Illetve, közvetlenül a WP kiállítás mellett egy kísérő kiállítás is megtekinthető volt a 25 év legszebb magyar természetfotóiról.

Ahogy sétálsz a fotók közt és egyre beljebb érsz a kiállításon, úgy fogalmazódik meg a kérdés benned, hogy miért nem ezekről a dolgokról szólnak a hírek, hogyhogy nem tudtál ezekről az égető problémákról és kérdésekről. A kiállítás segít teljesen más szempontból megérteni a világunkat sújtó problémákat, úgy, hogy személyes történeteket visz bele, és nem csak egy téma, egy hír lesz ettől fogva, hanem egy ember, egy család vagy egy nép története, amit így, megszemélyesítve sokkal könnyebb átlátnunk és megértenünk, mintha csak egy olvasott cikk, vagy egyperces általános tény lenne, amiről mindenki tud, de nem tesz érte. A végén szinte hálát adtam, hogy Európában élek és meg is fogalmazódott bennem a kérdés, miért akarna bárki elmenni innen, ha vannak ennél sokkal, de sokkal rosszabb helyek is.

Akinek idén nem sikerült eljutnia a kiállításra, jövőre semmiképp ne hagyja ki, aki pedig idén volt először, őrizze meg ezt a remek hagyományt, mert még egy ilyen kaliberű és témájú kiállítás nincs és nem is lesz a közeljövőben.

Vezető hír, 1. díj, egyedi – Az év fotója győztes

2017. május 3., Caracas, Venezuela. José Víctor Salazar Balza (28 éves) ruhája meggyulladt, amikor a Nicolás Maduro elnök ellen tüntetők összecsaptak a rohamrendőrökkel. Maduro elnök bejelentette, hogy módosítani kívánja Venezuela demokratikus intézményrendszerét: az ellenzéki többségű parlamentet alkotmányozó nemzetgyűlés váltaná fel, vagyis lényegében az elnök maga volna a törvényhozás. Az ellenzék tömegdemonstrációkon előrehozott elnökválasztást követelt. A tüntetők és a nemzeti gárda összecsapásai május 3-án kezdődtek, a (gyakran csuklyás, álarcos, gázmaszkos) tüntetők tüzeket gyújtottak, köveket hajigáltak. Salazar ruhája akkor gyulladt meg, amikor felrobbant egy motorkerékpár üzemanyagtankja. Első- és másodfokú égési sérüléseket szenvedett, de életben maradt.

Korunk kérdései, 1. díj, sorozat

Kameruni szokás, hogy a mell laposításával – részint masszírozással, részint leszorítással – igyekeznek megakadályozni vagy megváltoztatni a serdülő lányok mellének növekedését. A gyakorlatot az a meggyőződés vezérli, hogy ezzel késleltethető a nemi érettség és megelőzhető a nemi erőszak vagy a szexuális közeledés. A mell-laposítást rendszerint a lány anyja vagy idősebb rokona végzi. A módszerek tájegységenként változnak. Vannak, akik leszorító övet használnak, mások felmelegített őrlőkővel, lapáttal vagy mozsártörővel végeznek préselő vagy gyúró mozdulatokat

 

Emberek, 1. díj, egyedi

A fotó az iraki Kirkukban történt robbanás egyik túlélőjét ábrázolja. A 11 éves Manal egy hosszú plasztikai műtéten esett át a jordániai Amman városában található Al-Mowasah kórház Médecins Sans Frontières Reconstructive Surgery programjában. A maszkot azért viseli, hogy óvja a fénytől az arcát.

Természet, 2. díj, történetek

Az elmúlt években a hómajomként is ismert japán makákót hozzászoktatták az emberhez. Bár 1947 óta védett állatnak számít, néhány helyi szabályozás lehetővé teszi, hogy megszelídítsék és kiképezzék a szórakoztatóipar számára. A képen látható majom egy észak-tokiói kocsmában Donald Trumpként szórakoztatja a vendégeket.

 

Környezet, 1. díj, egyedi

2017. szeptember 21. Egy fiatal szélesszájú orrszarvú elkábítva és bekötött szemmel várja, hogy az Okavango-deltában, Botswanában visszaengedjék a vadonba. Orvvadászok elől menekítették át Dél-Afrikába. A szélesszájú orrszarvú mérsékelten veszélyeztetett faj. A porrá őrölt szarv rendkívül keresett, elsősorban Vietnamban és Kínában gyógyító hatást tulajdonítanak neki, egyes helyeken pedig diszkódrogként használják. A szarv kilóját 20.000-50.000 euróért adják. Az orvvadászok Dél-Afrikában 2007-ben 13 orrszarvút ejtettek el, míg 2014-ben már 1215-öt. A számok ugyan csökkentek valamelyest a 2014-es rekord óta, a veszteség így is tarthatatlan. A dél-afrikai orvvadászok elől Botswanába menekítik az állatokat, aztán védett területen visszahelyezik őket természetes környezetükbe.