Egyetemi kétpercesek – Izgalmas kutatások röviden

2017 tavaszán ismét eljött a kiváló alkalom, hogy a széles körben összegyűlt egyetemista hallgatók, fiatal, és tehetséges kutatók kipróbálhassák magukat és sikeresen eljuttassák a gondolataikat a hallgatótársaik, mentoraik és a laikus érdeklődők felé.

Az esemény felkonferálását először Hubai András, a Növényrendszertani és Elméleti Biológiai Tanszék doktorandusz hallgatója kezdte. A rutinosabbak már harmadik alkalommal hallhatták a fesztivál névadójául szolgáló alapkoncepciót, illetve az ezzel szemben támasztott elvárásokat. Andrást követően Vásárhelyi Zsóka doktorandusz hallgató osztotta meg a technikai információkat, bemutatva egy régi-új ismerőst, a visszaszámláló órát. A szponzorok (Micro Trade, Magyar Orchidea Társaság, BTDK, Élet és Tudomány) ismertetését követően elkezdődött a zsűri egyes tagjainak, majd a fiatal kutatók 2 perces előadása.

12_13_tudositas_1

A zsűriből először Dr. Ősi Attila, paleontológus szólalt fel, aki örömmel vette, hogy az Őslénytani és Földtani Tanszék is képviselteti magát a rendezvényen. Az őslénytani kutatások, ásatások alapja a leletek minél biztonságosabb izolálása, majd az azt követő elemzések elvégzése. A cél, hogy megtudjuk, hogy kihez vagy mihez tartozik a lelet, illetve milyen környezeti paraméterek között találtak rá. Fontos a taxonómiai hovatartozás meghatározása is, ez alapján fel lehet állítani rokonsági becsléseket. A sok adatot felhasználva végül meg lehet határozni egy paleobiológiai életmenet stratégiát.

Másodikként Dr. Varga Máté, genetikus mondta el, hogy kutatási céljai közt szerepel, hogy az intracelluláris információáramlás megértse. A centrális dogmát alapul véve röviden ismertette a riboszómák normális működését, illetve a kutatásához kapcsolódó kóros szerepüket (riboszomopathiák).

Végül Zsiros László Róbert, kommunikációval foglalkozó szakember osztotta meg velünk egyik, a növénybiológiával kapcsolatos megtapasztalását, miszerint a fotoszintézis egyetemes alap-tanulsága, hogy a folyamat során a növény szervetlen anyagból szerves anyagot állít elő.

A továbbiakban szeretném röviden bemutatni a versenyzőket és az általuk elmondott megannyi hasznos információt, amit ha összegzünk, akkor egy hatalmas dózis új információt kapunk. A hallgatók közül először Erdélyi Dániel, a Genetikai Tanszék szakdolgozója mesélte el nekünk, hogy hogyan tanulmányozza a BMP jelátviteli útvonalat és az őssejtek differenciációs mechanizmusát hím ecetmuslica csíravonalban.

A második előadásban Sarlós Dávid röviden elmesélte, hogy mitől függ a szalakóták költési sikere és mekkora az éves területi hűségük. A kísérletet meggyűrüzött madarakon végezték el a borsodi mezőségben.

7030680_1200pix

Budai Anna egy baktériummentes világ koncepcióját vázolta fel, aminek érdekében a bakteriális (prokarióta) genomban lévő SSB fehérjéket kódoló szakaszokat kellene kiiktatni. Ennek egy lehetséges megközelítése a C9 peptid, amely hatékony antibiotikum és kompetitív inhibitor.

Farkas Zsuzsanna újfejlesztésű nanoanyagok mezőgazdasági alkalmazásáról beszélt. Ennek gyakorlati megvalósíthatósága a tápanyaghiány (Mn, Zn, Fe) következtében kialakult helyzet regenerációjában van. A bemutatott kezelt és kontroll növények között látványos fenotípusos különbség volt.

Becz Barnabás Álmos határozott megjelenésével és humoros stílusával, a közönséget is bevonva mesélte el, hogy egy fajlista összeállításán dolgozik, amelynek alapját a Ráckevei és a Soroksári Duna ág vizeiben lévő nyüzsgő életközössége adja.

Zsidei Gyula kutatásából megtudtuk, hogy a kenyér alkotói közül leginkább az azt alkotó lévő fehérjék határozzák meg a szerkezetet, a minőséget és a változatosságot. A búzaliszt fehérje génjei közül kettőt áthelyeznek egy egyszerűbb rendszerbe, a rizsbe. Ennek a transzgenikus kísérletnek számos élelmiszeripari előnye van.

Král Adrienn az együttműködés evolúciójáról mesélt az egyén és egy nagyobb csoport szintjén. Egy csoport szintjén a legjobb stratégia, ha mindenki együttműködik, ellenben az egyed szintjén az önzés (csalás) a nyerő. Ennek megállapítására a hótorlasz játékot használja, amin keresztül dinamikus gráfokat elemez számítógépes modellezéssel.

Egy rövid szünetet követően Tátrai Kitti felvázolta, hogy mi lehet a freezing jelenségének genetikai háttere a kutyákban. Hangsúlyos a különbség egy laboratóriumi közegben nevelt és egy családi körülmények között felnevelt eb között. Ha előbbit a környezetből kiemeljük, akkor lefagynak. Ezt a jelenséget viszont csak a kutyák 1/3-a mutatta. A magyarázat lehetséges háttere a genetikai elemek és a környezeti interakciókban, motivációkban (élelem, játék) keresendő.

Radványi Ádám érdekfeszítő evolúcióbiológiai kutatásának középpontjában az RNS világ áll. Egy szellemes hasonlattal demonstrálta, hogy a nukleinsavak kotta szerepére hogyan hat az időben megváltozott hangszerelés és dallam. Összességében a kialakult fehérjék sokoldalú tulajdonságait kutatja.

Németh Zoltán Bálint, a Biokémia Tanszék dolgozója egy egyszerű középiskolai példán keresztül prezentálta, hogy hogyan tanulmányozza az enzimek és enzimreakciók működését.

Benkő Péter az autofágiáról és endocitózisról beszélt. Mindkettő vezikulaképződéssel és -fúzióval járó folyamat, amelyeket ecetmuslica modellen vizsgál különböző fluoreszcens és elektronmikroszkópos módszerekkel. Ennek a kutatásnak a relevanciáját mi sem bizonyítja jobban, mint a 2016-os Orvos-Élettani Nobel-díj.

Karl Vivien felvetett számunkra egy új öregedéselméletet, amelyben az autofágia, mint újrahasznosítási folyamat és a mobilis genetikai elemek, a transzpozonok aktivációja szerepel. Utóbbiak önző elemként is felfoghatóak, amelyek egyre reaktívabbak lesznek. Kutatásában ezt a hipotézis igyekszik alátámasztani.

Lakatos Zsolt a sejt transzportfolyamatainak szabályozásáról értekezett. Az intracelluláris Vps8 fehérje korai endoszómában lévő lokalizációjáról, szerepéről és elrontásán keresztüli sejtszerkezet megváltozásának vizsgálatáról beszélt.

elife-14226-fig6-v2

Egy nagyobb szünetet és a sok-sok hasznos információ ülepedését követően Kiss Krisztián eloszlatott pár kételyt, miszerint nem feltétlenül gond az, ha több vagy kevesebb, mint 206 csont van a testünkben. Ezek betudhatóak a csontok anatómiai variációinak, amely az adott faj nem minden egyedeiben egyforma. Ezeket a morfológiai különbségeket járulékos csontoknak is nevezik, egyes röntgenfelvételen szinte tökéletes csonttörést utánozhatnak. Bizonyos csontokat és ízületeket érintő betegségeket is leutánozhat ez az alaktani jelenség. Ennek a kutatásnak van klinikai relevanciája is, ugyanis a helyes felismerés és diagnózis mellett elkerülhetőek lennének a felesleges kezelések és műtétek.

Lenkei Rita egy, a hétköznapokban nagyon is gyakori szituációs problémáról beszélt: az az állapot, amikor egy kutya gazdája távozik otthonról és az eb ott marad egyedül. Szakmailag megfogalmazásban ez a kutya szeparációs szorongása. Ez a helyzet kóros is lehet. Mindamellett sok tényező befolyásolja, de leginkább a kutya jellemvonása és a gazda személyisége a mérvadó.

A tipikus személyiségvonások közé tartozik első helyen az engedékenység. A helyzet felvázolása után biztosra veszem, hogy sokak – köztük természetesen én is – magukra ismertek.

Csibra Barara szintén kutyákkal végzett kísérletet, amelyben a döntési stratégiákat követte egy speciális módszerrel. Mivel az állatok nem tudnak az emberek számára is érthető vokális visszajelzést adni, ezért érintőképernyők segítségével sikerült a hibázási mintázatokat és döntési stratégiákat vizsgálni úgy, hogy adott ideig megjelenő, különböző formájú ábrákat kellett az ebeknek az orrukkal megbökni vagy épp hagyni.

Lantos Brigitta a Növényélettani Tanszék doktorandusz hallgatója a növények vasfelvételéről értekezett a sejtalkotók szintjén is. Mint ismeretes, a felvett vas 90%-a kloroplasztiszban található. Ezt ki lehet nyerni a növényből különböző eljárások segítségével. Ha ez megtörtént, akkor különleges eljárásokkal pontosan meg lehet határozni, hogy milyen formában vették fel a növények a vasat. Ennél a kutatásnál is magától értetődik, hogy hatalmas mezőgazdasági relevanciája van. Ha másért nem is, tudni kell, hogy az agráriumban a vashiánnyal kapcsolatos problémák az érintett területek 1/3-án állnak fenn. A kutatás alapja nem újkeletű, de fontosságát és hasznosságát a hatalmas igény indokolja. Búcsúzásképp egy Szent-Györgyi Albert idézettel zárt:

„Minél alapvetőbb egy felfedezés, annál távolabb esik a gyakorlati felhasználástól, annál kevésbé függ össze a mindennapi problémákkal. Mégis ezek a nagy alapvető felfedezések viszik előre az emberiséget.”

Szeifert Bea a kutyákban lévő mitokondriális DNS-t (mtDNS) elemzi, aminek segítségével az evolúciós leszármazásokat és a precíz genetikai azonosításokat tudja egy csapásra meghatározni. A folyamat során több ezer éves mintákból nyerte ki az mtDNS-t, aminek segítéségével meg tudja vizsgálni az anyai leszármazásokat (tudniillik a megtermékenyítés során a hímivarsejtből a mitokondrium nem kerül át a petesejtbe – a szerk.). A kutatás során különös hangsúlyt fektetnek a géneken található nem kódoló és továbbadható régiókra.

Kelemen Andrea a vastagbélrák titkos életéről osztott meg rengeteg hasznos információt. Ez a rákos elfajulás a 4. leggyakoribb és a 3. leghalálosabb betegség a világon. Kutatásai során az egerek vastagbelében található Lieberkühn-kripták alján lévő őssejteket manipulálja a CRISPR-Cas9 konstrukcióval és a változások mértékét vizsgálja 2D  és 3D szövettenyészeteken.

Az utolsó rövid szünetet követően az Őslénytani Tanszékről Segesdi Martin bemutatta a kutatását, ami az egykori Tethys-óceán 230 millió éves tengeri hüllőinek tanulmányozása a Villányi-hegységben. A leletekből következtetéseket vonnak le és rekonstruálják az egykori nyugati sekélytengeri partvidék ős(állat)földrajzi viszonyait.

Screen Shot 2014-04-24 at 2.03.31 PM

 

Jezsó Bálint egy ritka örökletes betegség, a Hunter-szindróma sejtes hátterének megértésével foglalkozik. A folyamat mögött egy enzimdefektus áll, aminek köszönhetően alapvető sejttani funkciók sérülnek, nem kívánt intracelluláris komponensek halmozódnak fel, amit sejthalál és végül az egyén halála követ. Ennek kiismerése fontos, ugyanis jelentős terápiás módszereket lehetne kifejleszteni.

Bősz Emília a Budapesti Műszaki Egyetem Kognitív Tudományi Tanszékének hallgatója az idegtudományokban egyre szélesebb körben alkalmazott optogenetikáról beszélt, aminek segítségével fénnyel lehet kontrollálni a neuronokat. A módszer alapja egy egysejtűtől vett ötleten nyugszik. A szelektív idegsejt aktivációt vagy gátlást kék fénnyel gerjeszthető kation csatornán (channelrhodopszin) vagy sárga fénnyel aktiválható (halorhodopszin) anion (Cl-) csatornán lehet elérni.

Szapu Julianna Szulamit etológiai kísérlete a házimacska tekintetkövető viselkedésének vizsgálatára koncentrál kitartott és visszavett nézést is alkalmazva, osztenzív (rámutatásos) és nem osztenzív kommunikációs helyzetekben. Az osztenzióra való érzékenység mind az embereknél mind az állatoknál jelen van. A hallgatóságot is bevonva, egy egyszerű figyelemfelkeltő demonstrációval bemutatta, hogy a tanulásra hajlamos állapotot így könnyebb elérni.

Varga Bence a BME és az MTA-TTK kooperációjával az öregedést vizsgálja kutya modellen. A szívdobbanások közötti időt mérik és úgynevezett szívritmusvariancia mutatókat készítenek. Ugyanis jelentős összefüggésben van az öregedéssel. A végső cél, hogy meg tudják határozni azt, hogy mi mutatja legjobban az életkori változásokat.

S végül Mezei Zoltán a Salmonella elleni védekezésről beszélt a baromfik esetében. Az immunizálás történhet injektálás során vagy szájon át (per os). Ez utóbbinak egy elsőre érdekes, de teljesen logikus megoldása, hogy a jószág által fogyasztott növényben kell megtermeltetni a baktériumdarabkát. Ez egy költséghatékony megoldás és az immunizálás is tökéletesen működik. A lúdfű (Arabidopsis thaliana) alkalmas növény erre a célra, ugyanis gyorsan nő, kicsi a génállománya, de gazdaságilag jelentősebb lenne az árpa (Hordeum vulgare). Az eszközök és a módszerek már az alkalmazás fázisában vannak.

Az utolsó előadó lekonferálása után a zsűri elment tanácskozni, s az alábbi eredményekkel tértek vissza. A BSc kategóriában Zsidei Gyula II. helyezetett, Segesdi Martin pedig I. helyezést ért el. A kis létszámra való tekintettel az MSc és PhD kategóriát egybeolvasztva az alábbi eredmények születtek: Szapu Julianna Szulamit III. helyezett, Lenkei Rita és Radványi Ádám II. helyezett és Kiss Krisztián I. helyen végzett. Különdíjazásban részesült Lantos Brigitta, Lakatos Zsolt, Sarlós Dávid és Mezei Zoltán. Minden egyes résztvevőknek ez úton is szeretnék gratulálni, ugyanis azalatt a rövidke idő alatt rengeteg újat tanultam mind az információ mind a közlési, előadói szinten!