Celeszta összeolvadt amalgám fogsorán vanília ízű füsttel fésülte ki a gyöngyöző fellegeket. Lehunyt szemhéja alatt szemgolyója ebihalként úszkált, és homlokáról hatszögletű aranyszemcsék tapadtak a tenyerére. Körben a tükrök a párától gyöngyházmázú burkolattá olvadtak szét a tapétán. Egy kagylófotel Recamier-t ábrázoló selyempárnájának megszaladt szeme a tekintetembe akaszkodott. Csendben pöfékeltünk ebben a kiskörúti utcasarokra beszorított krematóriumban. Flo mondta is, nehogy rágyújtsak, ha eljövök, mert undorító vagyok, amikor dohányzom. Azt hiszem, mégsem ez számított, és pofaizmainkat erősen fogaink közé szívva, nyeltük a füsttel az élet kvintesszenciáját. A szalon sarkában egy kalitkában fémkolibri villogott…
Olvass tovább!Dohányzókert
