Ez a kérdés kimaradt az ELTE földtudományi képzését bemutató videoblogból, pedig a választható szakirányok között ott szerepel a geofizika, geológia, földrajz, meteorológia és csillagászat mellett. Mint vágókép gyakran megjelent a filmen egy-egy régi vagy új térkép a bemutatott földtudományi területek illusztrációjaként, ez pedig kiválóan mutatja a térkép fontos szerepét, mint kommunikációs eszköz!
Izgalmas és hosszan bemutatható szakma a térképészet, amit számos tudós művelt fő kutatásai mellett szeretetből vagy hivatásból, hiszen a térképnél jobb médiuma nem volt a tudomány művelőinek hosszú évszázadokon át. A földtudós a felfedezéseit már kint a terepen is térképre rajzolta szép vonásokkal vagy macskakaparással. A térképészt gyakran ma is valahol a földrajztudós és a művész között képzelik el a kívülállók (néha a bennfentesek is), aki a színek, vonalak, különböző formájú és nagyságú jelek és feliratok titokzatos nyelvén fogalmazza meg azt, amit valaki a térbeli dolgokról közölni akar más emberekkel. Azonban ez nem teljesen így van: ahogy a csigavonal kanyarulataiban is megvan a Fibonacci sor, úgy a térképi megjelenítés mögött is ott van a szigorú, matematika és a tudományos megfigyelésekből levezetett elmélet. A térképész olyan szakember, aki tudja, hogyan szóljon jelekkel a térképolvasóhoz különböző helyzetekben. Törekszik arra, hogy a térbeli információt a lehető legérthetőbb módon, helyesen és megfelelő részletességgel tüntesse fel. Ha nem lenne térképtudomány, mindaz, amit a videoblogban hallhattunk, sokkal kevésbé lenne érthető, még a szakemberek számára is!
Az elmúlt évtizedek információs és tudományos forradalma a kartográfia, a térképészet területén is jelentős változásokat hozott. Hirtelen eltűntek a hagyományos, kézzel készült térképek, a munkaeszköz a számítógép lett. A GIS (Geographic Information System) megjelenésével egyszerűvé vált a helyhez kapcsolódó adatok gyűjtése, tárolása, kezelése, elemzése, a levezetett információk megjelenítése, a földrajzi jelenségek megfigyelése, modellezése. Az újonnan kialakult tudományágban, a geoinformatikában összeszövődik az évezredes múltra visszatekintő térképészet és földtudomány, valamint a számítástechnika. Ma már enélkül a természeti erőforrások kutatása, a közigazgatás, a társadalmi összefüggések elemzése és minden földtudományi szakterület működése elképzelhetetlen. A műholdas távérzékelés és a fotogrammetria adatainak előállítása és feldolgozása szintén hasonló szemléletmódú munkaerőt kíván, akik a mezőgazdaság, környezetvédelem, talajtan és még sok más gyakorlati tudományterület berkein belül kutathatnak, dolgozhatnak.
Így ha valaki térképész végzettségű, nemcsak beszélni fogja a térkép vizualizációs nyelvét, hanem a térinformatikához, műholdképek, távérzékelt adatok elemzéséhez is érteni fog, mivel ezek a mai térképkészítés eszközei és alapadatai. Elhelyezkedhet térbeli adatokkal dolgozó cégeknél, a közigazgatásban, de az itt szerzett ismeretei akár térinformatikai pályára is terelhetik, ahonnan a navigációs eszközök, önvezető járművek gyorsan szélesedő iparága felé nyílik út. Gondoljunk csak bele: a térképészet nélkülözhetetlen összekötő kapocs a különböző természettudományi területek és a számítástechnika között, a térképész pedig olyan szakember, aki mindkét szemléletmód birtokában van!
A térképészet tehát az ELTE földtudományi kínálatának része, és bár főleg gyakorlatias tudomány, a kutatói vénával megáldott emberek is bőven találnak szakmai kihívást benne!
Albert Gáspár